A Hungarian Wine Summit az idei év legfontosabb hazai boros eseménye volt, amelyen másfél száz nemzetközi kereskedő és véleményformáló ismerkedhetett meg a magyar borokkal, borvidékekkel. A tapasztalatokról az esemény után Garai Nikolettet, a Magyar Bormarketing Ügynökség külpiaci vezetőjét kérdeztük.

Rögtön az elején egy bugyuta kérdés: hogy sikerült a Summit?

A várakozásoknak megfelelően, jól alakult. Rengeteg ember munkája kellett ahhoz, hogy megvalósulhasson egy ekkora léptékű esemény. A tavalyihoz képest sok mindenen változtattunk annak érdekében, hogy nagyobb élményt nyújthassunk mind a vendégeknek, mind a borászatok számára. A tavalyi Summit visszajelzéseit figyelembe véve, idén az volt a legfontosabb szempont, hogy kereskedelmi kapcsolatokat hangsúlyozzuk, ezért sommelier-ket, disztribútorokat, borbeszerzőket hívjunk meg – természetesen az újságírók és influenszerek mellett. Ezt úgy sikerült megugrani, hogy minden általunk meghatározott célpiacon szereztünk egy komoly partnerügynökséget, amely kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezik az alkoholos italok világában, és a célpiaci ügynökségek előszűrték a vendéglistát a tavalyi – a borászokkal folytatott beszélgetések után szerzett – tapasztalatok alapján. Így olyan vendégeket hívhattunk, akik vagy már foglalkoznak kelet-közép-európai, illetve magyar borokkal és szeretnék bővíteni a portfóliójukat, de még nem jártak Magyarországon, vagy olyanokat, akik ténylegesen érdeklődnek a magyar borok forgalmazása iránt. Többségében azokat a buyereket akartuk itt látni, akik valós vásárlóerővel rendelkeznek és döntési pozícióban vannak. Úgy tűnik, ez sikerült. 150 főt vártunk és 148-an meg is jelentek. A kétharmaduk volt beszerző, kereskedő, sommelier, az egyharmaduk a sajtó képviselője és boriskolákban oktató szakértő. A vendégek között voltak olyanok is, akik nyereményként utazhattak el Magyarországra: például a tavalyi Koreai Sommelier Bajnokság nyertese, valamint a verseny mellékeseményeként megszervezett Magyar Bor Sommelier Bajnokság nyertesei. Néhányan pedig egy-egy magyar borokkal foglalkozó disztribútor által meghirdetett verseny keretében érkeztek: azok kaptak meghívást a Summitra, akik a legtöbb magyar bort adták el.

Melyek a fő célpiacok?

Az Egyesült Államok, Kína, Németország, az Egyesült Királyság, Dél-Korea és Lengyelország, de fogadtunk vendégeket Belgiumból, Szingapúrból és a skandináv országokból is. Idén a médiacsapatot is előszűrtük, ennek eredményeként a Wines of Hungary Instagram-oldala a maximumon pörgött, szuper tartalmak születtek olyan komoly nemzetközi szakemberektől, mint dr. Jamie Goode, Matthew Horkey vagy a koreai Yanggang TV. Külön büszkék vagyunk arra, hogy a nemzetközi szaksajtó jeles képviselői is elfogadták a meghívásunkat, így a The Drinks Business, a Meininger, a Wein+Markt, a Falstaff, a JancisRobinson.com, a WineEnthusiast és a Ferment is képviseltette magát.

A meghívottak listájának összeállításán túl mi volt a legfontosabb feladat?

Az, hogy valamilyen strukturált formában hozzuk össze a kereskedőket a borászokkal. Nem találtuk fel a spanyolviaszt, láttunk már másutt ilyet, így kipróbáltuk mi is, hogy mi lenne, ha a kereskedők maradnának egy-egy asztal mögött, és a borászatok vándorolnának, érkeznének meg a kereskedő asztalához. Ez a B2B matchmaking kifejezetten jól sikerült, a borászatoknak 15 percük volt, hogy felkeltsék a kereskedő érdeklődését, így sokkal jobban mederben tudtuk tartani a dolgokat. Több mint ezer meetinget szerveztünk a rendezvény saját applikációján, a borászok jól felkészültek, a kereskedők pedig – miután nekik volt saját asztaluk – nem mentek el idő előtt, hanem végig ott maradtak a teremben. Természetesen minden résztvevő kézhez kapta előre az ütemtervét, hogy hány órakor kivel lesz találkozója, ez is rendben zajlott. Egy nagy kivetítőn mindenki látta az időt, de gonggal is jeleztük, ha közeledett a lejárta, miközben azoknak, akiknek éppen nem volt találkozójuk, kialakítottunk a szomszéd teremben egy kóstolózónát magyar borokkal. Volt olyan kereskedő is, aki kifejezetten úgy érkezett meg egy vörösboros pincészethez, hogy előtte már megkóstolt harminc magyar kékfrankost, vagyis volt benyomása a hazai kékfrankosokról, ennek fényében beszélgetett már a termelővel.

Mit lehetett kóstolni a tasting zone-ban?

Tematikusan helyeztük ki a tételeket, amelyek száma meghaladta a 230-at. A fő üzenetek/témák kategóriájába tartozott a száraz furmint, az olaszrizling, a kékfrankos, a kadarka, a bikavér, valamint a buborékos és az édes borok. A helyi fehér fajták kategóriában kapott helyet például az Irsai Olivér, a cserszegi fűszeres vagy az arany sárfehér, de volt egy „local red” kategória és egy „nemzetközi fajták” asztal is.

Milyenek a visszajelzések?

Voltak kétségek a borászok részéről, hogy miként válik be ez a rendszer, de úgy tűnik, hogy jól sikerült, és kifejezetten értékelték, hogy a kereskedők egész nap rendelkezésre álltak. A visszajelzések alapján a jövőben is ezt szeretnénk folytatni, bár még tart az információk begyűjtése és kiértékelése. Jövőre még okosabbak leszünk, talán kevésbé húzós programtervet állítunk majd össze, hogy tudjanak egy kicsit szusszanni is a résztvevők (nevet). Viszont szuper volt, hogy a Magyar Sommelier Clubbal együtt szerveztük a rendezvényt, a sommelier-k nagyon odatették magukat, mindenben rengeteget segítettek, professzionális támogatást nyújtottak, csodálatos volt. Ez amúgy üzenetként is fontos: megmutatni, hogy van egy erős sommelier-bázis, ami együttműködik a Magyar Bormarketing Ügynökséggel és a Wines of Hungary márkával.

A B2B program mellett milyen egyéb események zajlottak az egy hét alatt?

Az ismerkedő napon bemutattuk, hogy miről szól a magyar bor. Volt egy pezsgőmesterkurzus Tüű Péterrel, egy vulkanikus mesterkurzus John Szabo MS és Gilvesy Róbert közreműködésével – ez a páros már tavaly is szerepelt és nagyon jól dolgoztak együtt. Volt egy vörösborokra fókuszáló mesterkurzus ifj. Lőrincz Györggyel és Gere Andreával, ami alapvetően a kékfrankosról és a bikavérről szólt, és a végén egy Tokaj előadás és kóstoló Molnár Péterrel és Mészáros Lászlóval. Ez telt házzal zajlott. Tavaly csak a budapesti konferencia után volt alkalmuk a vendégeknek szakmai tanulmányútra indulni, idén előtte és utána is. Így, ha valaki egy egész hetet Magyarországra szánt, két bortúrán is részt vehetett – a vendégek 70%-a élt ezzel a lehetőséggel. Tíz túrára való ember gyűlt össze, Tokaj volt a legnépszerűbb, de a Balatonra is három túrára való ember indult el. Idén először volt egy Etyek–Pannonhalma–Sopron útvonal, ami nagyon jól sikerült, de jártunk Szekszárdon és Villányban is. Ezenkívül szerveztünk nekik esti programokat, ezekre is nagyon sokan jelentkeztek, bár nem volt kötelező. Volt Gulyás Party, illetve Spa and Bubbles est, borbártúra, Natural Wine Bar séta, Budapest Street Food, valamint bor-csoki párosító programokból lehetett választani. Ezekhez szakértőket vontunk be, és mindegyik izgalmas közösségi élményt nyújtott, amit az itt született bejegyzések és cikkek is jeleznek. Végül a legnépszerűbb kísérőprogram a Budapest Borfesztivál volt a Várban, ezt mind a borászatok, mind a vendégek nagyra értékelték. Szerettük volna megmutatni a vendégeknek a budapesti életérzést és a borfesztivál pezsgését.

Hogyan tovább?

Jelenleg is zajlik a visszajelzések begyűjtése a borászatoktól és a vendégektől, a válaszok alapján igyekszünk jövőre tovább finomítani a rendezvényt, informatívabb weboldalt és felhasználóbarát applikációt szeretnénk fejleszteni, hogy megfelelő alapot biztosíthassunk a vendégek és a borászatok közötti kommunikációra, folytatjuk a szakmai együttműködést a partnerszervezetekkel, és szeretnénk a külföldi kiállításokra, valamint a kampányainkra ellátogató szakmai közönséggel kapcsolatban maradni. Igyekszünk levonni a tanulságokat, hogy még jobbak lehessünk!