A szőlő az egyik legősibb kultúrnövényünk. Hatezer évvel ezelőtt már termesztette és a terméséből bort készített az ember.
A szőlőfélék őse a földtörténeti krétaidőszakban, körülbelül 100 millió éve jelent meg a Földön. Ez az úgynevezett Cissites nemzetség, amely bár kipusztult, a kutatók azt feltételezik, hogy ez volt a ma is élő szőlőfélék 10 nemzetségének közös őse. Ezek közé tartozik a Vitis névre keresztelt nemzetség, azaz a ma ismert bor- és csemegeszőlők közös őse. A borelőállításra használt szőlőfajtáink döntő többsége a Vitis vinifera fajhoz tartozik.
Jelentősebb szőlőültetvények a világ 34 országában 7 millió hektáron terülnek el. Ennek fele (50%) Európában található, de jelentős a szőlőtermesztés Ázsiában (28%) és Észak- illetve Dél-Amerikában (14%) is. A fennmaradó területek Afrikában (5%), Ausztráliában és Új-Zélandon (3%) találhatók. A legnagyobb szőlőtermesztő országok - Spanyolország, Kína, Franciaország, Olaszország és Törökország - az összes szőlőültetvény több mint felét birtokolják. A megtermelt szőlő több mint 57%-ából készítenek bort, 36%-a csemegeszőlő, 7%-a pedig mazsolaként hasznosul.
A borszőlők alapvetően különböznek a csemegeszőlő fajtáktól. Míg utóbbinak legfontosabb értékét például a gusztusos megjelenés jelenti, addig a borszőlő meghatározott értékmérője a belőle készült bor minősége. A borszőlő-fajták többféleképpen csoportosíthatók, hiszen a világon több ezer fajtát termesztenek. Színük alapján két kategóriára oszthatók, a fehérszőlők és a kékszőlők csoportjára. Érési idejük szerint lehetnek korai-, közép-, valamint késői érésűek. A szőlőfajták eredete is egy csoportosítási szempont, hiszen a borvidékek eltérő talajtani és klimatikus adottságaihoz jól alkalmazkodó fajtákat választottak a szőlőtermelők az évszázadok során. Vannak ugyanakkor olyan fajták, melyeket sikerrel termelnek meg a világ szinte minden táján: például chardonnay, sauvignon blanc, cabernet sauvignon és merlot.
Magyarországon több, mint 65 ezer hektáron 223 fajtával folyik borszőlő termesztés. A területek 70 százaléka fehérszőlő, 30 százaléka kékszőlő. Az ültetvényeken megtalálhatók a Kárpát-medencében őshonos, tipikus magyar fajták, illetve a betelepített és a világfajták egyaránt.
Természetes úton mégis hogy lehet ilyet?
A derűből nem akarok kifogyni soha
Most a borokra figyelek
A világ legjobbjai között a Gizella Pince 2019-es aszúja
