Megboldogult ifjúkoromban Szegeden voltam egyetemista, akkor kezdett érdekelni a borok világa – köszönhetően egy „kerházas” száraz szamorodninak és Alkonyi László Borbarátjának, no meg a Borigo Erdély-lapszámának – úgyhogy gyakran nyakamba vettem a várost, hogy borozzak egy jót. Középszerű és túlárazott villányiak, félédes és édes vörösborok Egerből, ez volt a választék. Aztán a Bëlga beröffentette a Frittmann-kultuszt, én pedig megismerkedtem Somodi Sándorral…
Dűlős száraz borok és a világ legjobb aszúja – beszélgetés Szilágyi Lászlóval „A világ éttermeiben az édes bornak mindig lesz helye – a borlapon talán kettő is elfér –, Tokaj pedig bátran jelentkezhet az egyik kiadó helyért, hiszen egy aszú soha nem okoz csalódást.” A Gizella Pince halk szavú tulajdonos-borásza, Szilágyi László nemcsak mondja, teszi is: 2019-es aszúja az idei Decanter World Wine Awardson bekerült az 50 legjobb bor közé. Vele beszélgettünk.
Szekszárdon és környékén a fehérektől a rozén át a prémium vörösekig mindenféle stílusban készítenek bort kékfrankos szőlőből. Ezek a tételek ráadásul kiváló gasztroborok is egyben.
Aki szereti a mély vörösborokat, a tartalmas, mégis elegáns kékfrankost, az üdítően gyümölcsös zweigeltet, az a fertőrákosi Luka Pincészet ajtaján kopogtasson! Luka Enikő bő két évtizede csöppent a borok világába, 3 hektáros birtoka üde színfolt a Soproni borvidék térképén. Szabó Edit beszélgetett vele.
Ha magyar borkedvelők vagyunk, hajlamosak lehetünk azt gondolni, hogy a világ borainak a fele vulkanikus vidékeken terem, a másik fele löszön, és a maradék mészkövön. Ez talán igaz Magyarország borvidékeire, de ha a világról is ezt gondoljuk, nagyobbat nem is tévedhetnénk!
A Nyíregyházi Főiskola ének-zene–népzene szakán kapott diplomát, brácsásként több népzenei formáció tagja, vezetője volt, ma is aktív népzenész. 2005-ben két testvérével, Gáborral és Ákossal megalapították az azóta is sikeresen működő óbudai Kobuci kertet, most pedig narancsborával kapott aranyérmet a GROW du Monde-on. Lehetséges, hogy Kaszap Atilla (nem tévedés, így írja a nevét) mindenben sikeres, amibe belekezd? Szabó Edit beszélgetett vele.
Ma már ennek a mondatnak nincs túl sok értelme, de gyerekkoromban, sőt, a szüleim gyerekkorában is egyértelműen azt jelentette, hogy az illető kért egy korsó/pohár/pikoló sört. Nem úgy ükapáink idejében, amikor ha ez elhangzott, bizony sárfehér, kövidinka vagy vörösdinka került a pohárba…
