Pannon borrégió
Pannon borrégió
A Balatontól délre eső dunántúli borvidékek tartoznak ide, Pécs, Szekszárd, Tolna és Villány mintegy 7000 hektáros termőterülettel. Két nagyobb és két kisebb borvidék alkotja, és igaz ez a kijelentés annak ellenére is, hogy a Tolnai borvidék szőlőterület tekintetében alig marad el Szekszárdtól. A régió meglehetősen egységes képet mutat borstílus szempontjából, ami nem is véletlen. Ha térképre nézünk, láthatjuk, hogy határaik is összemosódnak itt-ott, néhol nehezen érthető, hogy miért külön borvidék az út (sőt dűlőút) egyik vagy másik oldala. (Borvidéki fejezetinkben azért itt-ott adunk erre magyarázatot.) Ha leegyszerűsítjük, a régió talaja szinte egységesen lösz, ez a lösz ugyanakkor képes kisebb változatosságokra, meszesebb, illetve agyagosabb részeket mutatva. A borvidékek klímája sem tér el nagyon egymástól, tény ugyanakkor, hogy ahogy megyünk dél felé, a szubmediterrán hatás egyre nagyobb lesz, Villányban pedig a legerősebb. Ennek megfelelően a fajtaszerkezet is egyre „vörösebbé” válik, míg északabbra még elő-elő fordulnak fehérboros területek, ezek Villányba érve erősen megcsappannak, mondjuk ezt annak ellenére, hogy a siklósi termőhelyek meszes hardverük miatt kiválóan alkalmasak arra is. A régió tehát alapvetően vörösbor termő vidék, míg Tolnára és Szekszárdra inkább a kékfrankos jellemző, addig Villány már a bordeaux-i fajták, azon belül is cabernet franc hazája. Jelentősen különböző utat járnak be a borvidékek eredetvédelmi oldaltól is. Míg Villány és Szekszárd kifinomult szabályozással és egy-egy önálló márkával is rendelkezik (Szekszárdi Bikavér, Villányi Franc), addig Tolna és Pécs a lehető legegyszerűbb szabályozást vezette csak be. A két utóbbi közül is Pécsért lehet igazán aggódni, hiszen alig találunk márkázott bort a borvidékről, pedig adottságok tekintetében semmiben nem marad el Villánytól.
A régió borvidékei
Pécsi borvidék
Távlati szemszögből nézve nehezen érthető, hogy a Pécsi és a Villányi borvidék között mi a különbség. Földrajzi közelségük, hasonló klímájuk és talajadottságaik, közös történelmük (az 1893-as bortörvény szerint is egy borvidék voltak) nem annyira két különböző, mint inkább egy borvidéket mutat. Talán csak egy valamivel nincs így: markánsan különböznek termelési viszonyaik, ennek révén pedig a Pécsi borvidék egyre inkább lemarad a híresebb vetélytárs mögött.
Bővebben érdekelVillányi borvidék
Ha a boros közbeszédben terroirról, dűlőszekcióról esik szó, biztosan nem Villány neve kerül elő elsőként. Ennek oka az, hogy a borvidék alap hardvere korántsem annyira változatos, hogy markáns különbségek legyenek a dűlők között. A borvidékről mégis jelentős számú dűlőszelektált bort ismerhetünk, ami annak köszönhető, hogy Magyarországon kétség kívül Villány az egyik legkiforrottabb borvidék mind a termelési viszonyok, mint az eredetvédelem terén. És éppen ez a magas termelési kultúra az alapja annak, hogy a borvidék magas színvonalon ki tudja fejezni a termőhelyet, meg tudja mutatni a sok esetben csak apró különbségeket is.
Bővebben érdekelSzekszárdi borvidék
Szekszárd a legjelentősebb tradíciókkal rendelkező magyar történelmi borvidékek egyike, egyszersmind az egyik legdinamikusabban fejlődő, a modern borászat élvonalában járó, nemzetközi mércével mérve is figyelemreméltó eredményeket produkáló borvidék. A szekszárdi bortörténelemnek van antik (római), koraközépkori (bencés), török, sváb, filoxéra utáni, szocialista kombinátos és rendszerváltó korszaka. Legújabb-kori eseményei, vagyis a helyi összefogás eredményei pedig példaként állhatnak az egész magyar borászat előtt.
Bővebben érdekelTolnai borvidék
Aligha van a világon még egy olyan borvidék, amelyet félelemből hoztak létre, ráadásul a legújabb időkben, a technokrácia korában. A Tolnai borvidéket ugyanis a Paksi Atomerőműtől való félelem szülte, az a – majd’ három évtizedes távlatból bízvást hibásnak nevezhető – megítélés, hogy ha a paksi ültetvények a Szekszárdi borvidékhez tartoznak, az árt a borvidék imázsának, leértékeli borait, piaci hátrányokat okoz. De a Tolnai borvidék szép lassan betagozódott a többi 21 közé, és a fogyasztó szemében leginkább a jó ár-érték arányú borok hazája lett.
Bővebben érdekelPécsi borvidék
Távlati szemszögből nézve nehezen érthető, hogy a Pécsi és a Villányi borvidék között mi a különbség. Földrajzi közelségük, hasonló klímájuk és talajadottságaik, közös történelmük (az 1893-as bortörvény szerint is egy borvidék voltak) nem annyira két különböző, mint inkább egy borvidéket mutat. Talán csak egy valamivel nincs így: markánsan különböznek termelési viszonyaik, ennek révén pedig a Pécsi borvidék egyre inkább lemarad a híresebb vetélytárs mögött.
Bővebben érdekelVillányi borvidék
Ha a boros közbeszédben terroirról, dűlőszekcióról esik szó, biztosan nem Villány neve kerül elő elsőként. Ennek oka az, hogy a borvidék alap hardvere korántsem annyira változatos, hogy markáns különbségek legyenek a dűlők között. A borvidékről mégis jelentős számú dűlőszelektált bort ismerhetünk, ami annak köszönhető, hogy Magyarországon kétség kívül Villány az egyik legkiforrottabb borvidék mind a termelési viszonyok, mint az eredetvédelem terén. És éppen ez a magas termelési kultúra az alapja annak, hogy a borvidék magas színvonalon ki tudja fejezni a termőhelyet, meg tudja mutatni a sok esetben csak apró különbségeket is.
Bővebben érdekelEsemények
Boros események, rendezvények, fesztiválok
az ország minden pontjáról
A megadott feltételekkel sajnos nincsenek találatok.
Töröld a szűrőket és próbáld meg újra!