Szántai Réka – Skrabski borászat (Balaton-felvidék)

1.) Milyen elvárásokkal érkezett a VieVinumra? 

Nem érkeztem különösebb elvárásokkal, hiszen a VieVinum alapvetően az osztrák borokról szól. Úgy gondoltam, hogy már az is jó eredmény lenne, ha a magyar kékfrankosoknak sikerülne felkelteniük néhány fogyasztó, illetve egy-két kereskedő és szakújságíró érdeklődését.

2.) Hogyan értékeli az eseményt? Mi okozta a legnagyobb meglepetést?

Egy rendkívül elegáns és nagyszabású eseményen vehettünk részt, ahol lehetőségünk nyílt arra, hogy borainkat osztrák, szlovén, cseh és más termelők tételei mellett kóstoljuk. Az egymás melletti összehasonlítás sokkal élesebben megmutatja a különbségeket: jól kirajzolódik, milyen stílust képviselnek a többiek, abból mi az, ami inspiráló számunkra, és mely területeken érezzük erősnek a saját borainkat. Szerintem ezek a tapasztalatok jelentik a fejlődés egyik legfontosabb motorját.

A legmeghatározóbb élményt számomra az osztrák borászatok által képviselt rendkívül stabil és magas minőség jelentette. Az általam kóstolt boroknál sehol nem tapasztaltam hibát; érezhető volt a precíz és tudatos munka minden tételben. Ugyanakkor azt is fontos tapasztalatként éltem meg, hogy ez a szint egyáltalán nincs elérhetetlen távolságban — és ez kifejezetten motiváló érzés.

3.) Milyen visszajelzéseket kapott a nemzetközi szakmai közönségtől a bemutatott kékfrankos tételekkel kapcsolatban?

A nemzetközi szakmai közönségtől alapvetően pozitív visszajelzéseket kaptunk, többen pedig külön kiemelték a magyar kékfrankosok elegáns stílusát.

4.) Ön szerint miben rejlik a magyar kékfrankos legnagyobb nemzetközi erőssége és egyedisége?

Szerintem a kékfrankos legnagyobb erőssége a fajta izgalmas karakterében rejlik: a magas savak és a kiemelkedő gyümölcsösség kifejezetten jól illeszkednek a jelenlegi nemzetközi trendekhez. A magyar kékfrankos egyedisége pedig abban mutatkozik meg, hogy az élénk savak mellé a legtöbb esetben szép, érett és kifinomult tanninszerkezet társul.

5.) Milyen fő tapasztalatokat szerezett, amelyeket megosztana velünk, és a jövőben hatással lehetnek majd a munkájukra?

A legfontosabb tapasztalat számomra a precizitás jelentősége volt. Még tudatosabban és pontosabban kell dolgoznunk mind a szőlőben, mind a pincében. Emellett az is egyértelműen megmutatkozott, hogy a jó bor önmagában nem elegendő, a sikerhez kiemelkedő marketingre is

ifj. Heimann Zoltán – Heimann pince (Szekszárd)

1.) Milyen elvárásokkal érkezett a VieVinumra? 

Mind öröm találkozni a baráti termelőkkel. Többször jártam már kóstolón Szlovéniában, Szlovákiában Burgenlandban, Carnuntumban, de a cseh és lengyel termelőket sem először kóstolom. Engem ez a párbeszéd (szóban és a borok stílusában) megerősít abban, hogy Szekszárdot önazonosan, az erősségeit kidomborítva fogalmazzam meg.

2.) Hogyan értékeli az eseményt? Mi okozta a legnagyobb meglepetést?

Még mindig megdöbbenek a német Lembergerek frissességén. Emlékszem, a tanulmányaim alatt még nagyon a Nagy Vörösborok elkészítésén fáradoztak: sok extrakcióval, sok hordóval. Ez mostanra teljesen átfordult. Még a klasszikus borászatok sem dinókat készítenek, nagyon finom hordókkal dolgoznak, átsugárzik rajtuk egyfajta légiesség, könnyedség, frissesség. Szerintem ezek a kékfrankos legfontosabb vonásai.

Újdonság volt a Dél-burgenlandi vasas talajok markánsságát, szinte pezsgőtablettás ízeit felismerni. Ezeknek a kékfrankosoknak kell a legjobban az idő. Ezt Uwe Schiefer 2014-es Szapary Blaufränkisch magnumja igazolja. Gyönyörű volt, üdítő: hibiszkusos, mentolos, pirosbogyós.

3.) Milyen visszajelzéseket kapott a nemzetközi szakmai közönségtől a bemutatott kékfrankos tételekkel kapcsolatban?

Akivel beszéltem (Jamie Goode, Wojciech Bonkowski MW), többnyire a friss, harmonikus, nem késői szüretelésű és visszafogottan hordózott kékfrankosokat emelték ki, mint a kedvenceiket. A mi Bati Keresztünk is ilyen: pirosbogyós, de virágos jegyeket is mutat. A tannin integrált, tartást ad, de nem lóg túl a boron.

Egyetlen, pilisborosjenői sillert mutattunk (a Rustica borászattól), arra több vendég is felkapta a fejét: mennyire menő ez a műfaj!

4.) Ön szerint miben rejlik a magyar kékfrankos legnagyobb nemzetközi erőssége és egyedisége?

A magyar kékfrankosok stílusa többnyire érettebb, részben a termőhelyi adottságok miatt. Egyediségeink a vulkanikus és a löszös termőhelyek.

5.) Milyen fő tapasztalatokat szerzett, amelyeket megosztana velünk, és a jövőben hatással lehetnek majd a munkájukra?

A legnagyobb tanulság számomra, hogy előre a lenini úton! A kékfrankos igazi terroir-tükör. A témában folytatott párbeszédben ott a helyünk a szekszárdiként, magyarként és közép-európaiként is. Szőlőmunkában, szüreti időpont időzítésben, egyedi erjesztési technológiában, a hordó integrálásában és piaci pozícionálásban sok a jó példa előttünk – a kékfrankos reneszánsza most kezdődik!