A Wines of Hungary USA kampány egyik kiemelt mérföldköve 2026-ban a Volcanic Wine Conference 2026, amelyet 2026. június 10-én rendeznek meg New Yorkban. Az esemény a világ legkiemelkedőbb vulkanikus borait vonultatja fel és értékeli egy rangos nemzetközi borszakértőkből és szakmai szereplőkből álló zsűri előtt.

Blazsovszky Péter, a Wines of Hungary vezető borszakértőjének kurátori figyelmével összeállított válogatás alapján a Magyar Bormarketing Ügynökség összesen 50 bort nevezett a Volcanic Wine Awards versenyre 2025 decemberében. A számos résztvevő bortermelő ország közül idén a magyar pincészetek elsöprő sikerrel szerepeltek. Négy magyar borászat borai is elnyerték a rangos Chairman Award díjat, tovább erősítve a magyar vulkanikus terroirok és borok nemzetközi elismertségét. Ezeket a borászatokat ezért 2026. június 10-én, a New York-i nemzetközi vulkanikus borkonferencián is bemutatják, olyan neves vendégelőadók támogatásával, mint John Szabo. Ezekről a kiemelkedő eredményekről korábbi cikkünkben már beszámoltunk.

Felkérésünkre Tara Q. Thomas — a vulkanikus borok egyik vezető szakértője és Jancis Robinson egyik kiemelt szerkesztője — megosztotta velünk gondolatait a vulkanikus borokról, a mineralitásról, a Volcanic Wine Awards jelentőségéről, valamint számos olyan témáról, amelyek napjaink nemzetközi boros diskurzusát alakítják.

Hogyan definiálná a vulkanikus borokat?

A „vulkanikus bor” bizonyos értelemben félrevezető kifejezés: valójában nem vulkanikus borok léteznek, hanem vulkanikus terroirról származó borok. Olyan borokról beszélünk, amelyek olyan szőlőből készülnek, amelyet vulkanikus eredetű anyagokban gazdag talajon termesztettek — legyen szó fekete bazaltdarabokról vagy fehér, porózus tufáról; fényes, tömör obszidiánról vagy könnyű, lyukacsos habkőről.

A szőlőültetvények lehetnek közvetlenül egy vulkán lejtőin, de akár mérföldekre is a legközelebbi vulkántól, amennyiben olyan vulkanikus alapkőzeten helyezkednek el, amelyet lávafolyam, lahar (vulkáni iszapár), folyó vagy más természetes geológiai folyamat szállított oda. A kategória éppoly sokszínű, mint azok a helyek, ahonnan ezek a borok származnak.

Általánosságban azonban azt tapasztaltam, hogy a vulkanikus terroirról származó borok inkább sós, umamis, mintsem gyümölcsös karakterűek; gyakran élénk sósság és nyálfakasztó érzet jellemzi őket, emellett különleges koncentráció és erő. Ahogy John Szabo — borszakíró és a Volcanic Wine Awards alapítója — kiváló könyvének címében megfogalmazta: Volcanic Wines: Salt, Grit and Power („Vulkanikus borok: só, kavics és erő”).

Hogyan határozná meg a mineralitást, és miként jelenhet meg a borokban?

Ahogy azt az Oxford Companion to Wine is írja, a mineralitásnak nincs pontos definíciója, de számomra a mineralitás olyan érzetet jelent, amely nem gyümölcsös, nem herbális és nem fahordós karakterű, hanem inkább köves, kovaköves, krétás, agyagos vagy sós jellegű.

Ez egyfajta sós-umamis karakter, amelynek leírására metaforaként sziklák és kövek jutnak eszembe — például az eső utáni felhevült kő illata, egy törmelékes hegyoldal aromája, miközben lecsúszunk rajta, vagy akár egy körömmel megkarcolt kő szaga. Gyakran sós érzetként jelenik meg, de textúrában is megmutatkozhat: őszinte, feszes, acélos vagy vibráló karakter formájában.

Technikailag ugyan a legtöbb kőnek nincs illata, mégis bárki, aki mászott már sziklát, túrázott, kertészkedett vagy kavicsot dobált vízbe, pontosan érti, hogy a kövek természetes környezetükben sajátos aromákat bocsátanak ki — még ha ezek az illatok részben a környezethez kapcsolódnak is. Ilyen például a geozmin, amely egy szerves vegyület, a talajban élő baktériumok és gombák termelik és amely a frissen szántott talaj, a nyári eső utáni jellegzetes földes illat (petrichor) legfőbb okozója.

Ugyanakkor fontos tisztázni, hogy nincs közvetlen kapcsolat a talaj ásványi anyagai és a borban érzékelt „ásványosság” között — a szőlőtőke például nem közvetlenül veszi fel a geológiai ásványokat. Bizonyos tápanyagok elérhetősége azonban nagyon is valós hatással van a szőlőre. A magas káliumtartalmú talaj például alacsonyabb savtartalmú szőlőt eredményezhet, míg a kalciumban gazdag talaj általában magasabb savérzethez vezet. A talaj alacsony nitrogénszintje pedig kovaköves aromák kialakulását idézheti elő a borban — nem közvetlen ásványianyag-felvétel, hanem az erjedési folyamatokra gyakorolt hatás révén.

A „mineralitás” tehát egy gyűjtőfogalom egy olyan érzetre, amely földes ugyan, de nem a „piszkos” vagy „sáros” értelemben vett földességet jelenti, és nem hordozza az angolul „earthy” kifejezés nedves, humuszos asszociációit sem. Inkább száraz, feszes és a földből fakadó karakter.

A világ borainak körülbelül hány százaléka tekinthető vulkanikus eredetű bornak?

Nem ismerek olyan statisztikát, amely pontosan megmutatná, hogy a világ borainak mekkora része származik vulkanikus talajokról. Az amerikai földtani intézet (USGS) szerint azonban a Föld felszínének több mint 80%-a vulkanikus eredetű, ugyanakkor a vulkánok többsége a tengerek alatt található. Ezért szerintem biztonsággal kijelenthető, hogy a világ borainak kisebbsége készül vulkanikus talajon termett szőlőből.

A Volcanic Wine Awards 2026 versenyen mely országok képviseltették magukat, és hogyan értékelné a vulkanikus borok minőségét és mennyiségét?

Érkeztek borok Észak-Amerikából (Kalifornia, Oregon és Washington állam), Dél-Amerikából (Chile), Új-Zélandról, valamint Örményországból, Ausztriából, Franciaországból, Németországból, Görögországból, Magyarországról, Olaszországból, Portugáliából és Spanyolországból. (Az összes eredmény megtalálható a JancisRobinson.com oldalon.)

A legtöbb nevezés Olaszországból érkezett, de a nevezések száma nem feltétlenül tükrözte az adott ország vulkanikus borainak arányát. Inkább azt mondanám, hogy az adott vulkanikus borvidékek iránt érzett büszkeség mértékét mutatta. Minden résztvevő bebizonyította, hogy jó okuk van büszkének lenni a vulkanikus terroir-jaikra és boraikra; összességében a mezőny minősége rendkívül magas volt.

Nagy örömmel láttuk, hogy a magyar borok kiemelkedő eredményeket értek el a Volcanic Wine Awards 2026 versenyen. Ön szerint ennek részben az is oka lehet, hogy Magyarország szőlőterületeinek közel 20%-a vulkanikus talajon található?

Érdekes felvetés, de szerintem nem elsősorban erről van szó; inkább a borászatok általános szakmai színvonaláról. Bár alkalmatlan talajokon küzdő szőlőtőkéből nem lehet nagy bort készíteni, számos nem vulkanikus talaj is kiválóan alkalmas bizonyos szőlőfajták termesztésére. Magyar példaként elég csak Sopronra és a Kékfrankosra, vagy Etyek–Budára és a pezsgőkre gondolni.

Ráadásul rossz bor ugyanolyan könnyen készülhet vulkanikus talajon, mint ahogy nagyszerű borok születhetnek nem vulkanikus területeken. A lényeg az, hogy a szőlő megtalálja a számára ideális környezetet — a megfelelő talajt, tengerszint feletti magasságot, fekvést, klímát és időjárási viszonyokat —, majd kiváló minőségű gyümölcs teremjen, amit a borásznak képesnek kell lennie hitelesen palackba zárni.

A Volcanic Wine Awards-on bemutatott borok egyértelműen megmutatták, hogy Magyarországon számos rendkívül tehetséges borász dolgozik vulkanikus terroir-okon. Ugyanakkor korábbi kóstolóim alapján azt is tudom, hogy Magyarországon sok kiváló bor készül nem vulkanikus talajokról is.

Ön szerint mekkora rajongótábora van a vulkanikus boroknak, és hogyan jellemezné ezt a fogyasztói réteget?

A vulkanikus borok közönsége akkora, mint a nagy borok közönsége általában. Vulkanikus borok a világ számos pontján készülnek, sokféle stílusban; ez nem egy homogén kategória. Éppen ezért szerintem nem létezik egyetlen jól körülhatárolható „vulkanikusbor-fogyasztó” profil sem. Ezek a borok minden olyan fogyasztónak szólnak, aki értékeli a sósabb, umamisabb, kevésbé gyümölcscentrikus borstílusokat.

Mi teheti a vulkanikus borokat különösen vonzóvá vagy izgalmassá a fiatalabb borfogyasztók számára?

Ugyanaz, ami az idősebb fogyasztók számára is érdekessé és vonzóvá teszi őket. Kevés dolog taszítja jobban a fiatal fogyasztókat annál, mint amikor külön marketingcélpontként kezelik őket, akikhez speciális kommunikáció szükséges. Ez lekezelő hozzáállás.

Ha egy fogyasztó — életkortól függetlenül — eljut oda, hogy valóban érdeklődni kezd az iránt, mi van a poharában, akkor ugyanazokra a kérdésekre keresi a választ, mint mindannyian: Miért ilyen jó ez a bor? Honnan származik? Milyen az a hely? Ki készítette és hogyan?

Egyetlen különbséget azért megemlítenék: sok fiatalabb fogyasztó jóval érzékenyebb a fenntarthatóság kérdésére, mint az idősebb generációk általában. Ők ugyanis saját szemükkel tapasztalják a klímaváltozás hatásait, a borászati vállalkozások koncentrációját és a tömegfogyasztás következményeit.

Ön személy szerint mit értékel leginkább a vulkanikus borokban? Milyen stílus áll Önhöz a legközelebb?

Minden olyan bort nagyra értékelek, amely ízével és textúrájával képes egy másik helyre repíteni. Számomra a vulkanikus talajokról származó borok gyakran rendkívül élénkek, sőt olykor szélsőséges karakterűek, éppen ezért különösen erőteljesen közvetítik származási helyük karakterét.