Konstantin Baum MW a magyar borokban rejlő lehetőségekről

Konstantin Baum, a Master of Wine címmel rendelkező borszakértő tavaly már megmutatta elkötelezettségét a Tokaji Aszú iránt, amikor ellátogatott Tokajba, hogy videót készítsen YouTube-csatornájára. Azóta teljesen elkapta a „magyar borláz”, és négy mesterkurzust tartott a Wines of Hungary szervezésében az idei ProWein kiállításon, a februári a Wine Paris-hoz hasonlóan. Most újra beszélgettünk vele – ezúttal arról kérdeztük, hogyan vélekedik a tokaji „folyékony aranyon” túl a magyar borokról.

Ez nem az első alkalom, hogy magyar borokkal dolgozol. Mikor kerültél először kapcsolatba a magyar borokkal, és mik voltak az első benyomásaid?

Először a 2000-es évek elején jártam Magyarországon, akkor kerültem először kapcsolatba általánosságban a magyar borokkal. Emlékszem, hogy Budapesten részt vettem egy nagyon érdekes kóstolón a Magyar Bormúzeumban. Ez egy igazán különleges helyszín volt, a város szívében, a hegy tetején álló budavári Palotában. Tulajdonképpen ez volt az első hely, ahol igazán megismerkedtem a magyar borokkal, bár azóta már többször is visszatértem.

Változott azóta a magyar borokról a véleményed?

Igen, sokat változott azóta. Az első látogatásom alkalmával nem igazán kóstoltam különösebben izgalmas borokat, de azóta sok igazán különleges tétellel találkoztam, és több borásszal is megismerkedtem. Akkoriban a magyar borokról való tudásom leginkább Tokaj történelmére, illetve néhány őshonos szőlőfajtára korlátozódott. Mostanra azonban sokkal átfogóbb képet kaptam az egész borvilágról, és általánosságban is jobban értem a magyar borokat. Látom, hogy sok minden történik: a borászok új dolgokkal próbálkoznak, fejlesztik, csiszolják a minőséget, és azon dolgoznak, hogy a magyar bor külföldi megítélése is javuljon.

Három telt házas mesterkurzust is tartottál a magyar borokról a ProWein-on – vulkanikus borokról, őshonos szőlőfajtákról és pezsgőkről.

Valójában összességében négyet. Volt még egy Tokajról szóló mesterkurzus is, amit egy külön fórumon tartottam, a másik három pedig a Wines of Hungary standjánál zajlott.

Melyik mesterkurzus keltette szerinted a legnagyobb érdeklődést?

Szerintem a tokaji mesterkurzus. Egyértelműen ott volt a leghosszabb sor is. Úgy gondolom, ez egyszerűen azért van, mert Tokajt értik meg a legjobban az emberek, és ez az a borvidék, amiről a legtöbb borszakértő hallott már – ezért is vonzott ennyi érdeklődőt. Ezen kívül nehéz megmondani, melyik volt a legnépszerűbb a többi közül, mivel mindegyik teltházas volt, és nagy volt az érdeklődés irántuk. Személy szerint a pezsgőket találom különösen izgalmasnak. Szerintem hatalmas potenciál van bennük, különösen, ha figyelembe vesszük Magyarország pezsgőkészítési hagyományait – ami csak még vonzóbbá teszi őket.

Mit gondolsz, a vulkanikus borok még hívószónak számítanak?

Igen, úgy gondolom, hogy a vulkanikus borok jelenleg még mindig sokakat vonzanak, és ez jó lehetőség lehet Magyarország számára is, hogy borkészítő országként kapcsolódjon más eseményekhez vagy kóstolókhoz, hiszen ott is jelentős mennyiségű vulkanikus talaj található. Ugyanakkor nehéz lesz erre építeni egy erős nemzetközi hírnevet, mivel ez nem egy kizárólagosan magyar sajátosság. Tehát, bár nyithat kapukat, nem feltétlenül számít egyedi kitörési pontnak Magyarország számára.

Ezzel együtt szerintem az őshonos szőlőfajták lehetnek igazán érdekesek – néhány közülük valóban kiváló borokat képes adni, mégis alig ismertek Közép-Európán vagy akár csak Magyarországon kívül. Személy szerint úgy gondolom, hogy Tokaj édes borai – még ha manapság talán nem is olyan keresettek, mint régen – továbbra is valami igazán egyedit és izgalmasat képviselnek. Önmagában vulkanikus talajokat azonban Németországban is találunk, sőt, szerte a világban…

Melyik közép-európai őshonos szőlőfajtákban látod a legnagyobb potenciált?

Nos, úgy gondolom, hogy a furmint egyértelműen kiemelt figyelmet érdemel. Jelenleg eleve van körülötte egy kis felhajtás is. Bár Magyarország nem az egyetlen furmintot termelő ország, mégis ez az a hely, amely a legszorosabban kötődik ehhez a szőlőfajtához. Szóval szerintem rengeteg potenciál van benne, mert annyi különböző stílust képes létrehozni. Egyszerűen egy izgalmas szőlőfajtának tartom.

A kékfrankos is olyan fajta, amiben szerintem rengeteg potenciál rejlik. Nem feltétlenül gondolom, hogy ez lesz az a szőlőfajta, ami az elkövetkező években berobban, de határozottan van iránta érdeklődés. Ausztriában a Blaufränkisch, Németországban pedig a Lemberger néven ismert változatai egyre népszerűbbek, és egyre többször kerülnek szóba. Szerintem ez egy nagyszerű fajta, amely szintén sokféle stílusban képes megnyilvánulni. Szóval én a furmintot és a kékfrankost helyezném fókuszba – ami végül egybevág azzal, amit a Wines of Hungary is tesz.

És mi a helyzet a Tokajon kívüli borvidékekkel? Melyeket találtad a legérdekesebbnek a bemutatók és kóstolásaid során? Melyikek lehetnek szerinted a legizgalmasabbak a német vagy más nemzetközi borkedvelők számára?

Egerben kétségkívül hatalmas potenciált látok. Rendre érkezik onnan néhány igazán lenyűgöző tétel és az egész borvidék úgynevezett „cool climate” (hűvös klíma – a Szerk.) hangulata rendkívül trendinek számít manapság a nemzetközi borfogyasztók körében. Somlót pedig egy érdekes réspiacnak tartom, ami egy kicsi, de karakteres borvidék, amely szerintem jobban megérdemelné, hogy ott legyen a csúcséttermek borlapjain.

Valójában az egész Balatonfüred környéki régió, illetve a Balatontól északra fekvő borvidékek is nagyon ígéretesek. Úgy érzem, ott is rengeteg lehetőség lapul. Ezek voltak azok a területek, amelyek legalábbis személy szerint engem a legjobban izgalomba hoztak.

Master of Wine-ként, és most a ProWein-on szerzett tapasztalataid alapján, látsz kifejezetten olyan területet vagy szerepet, amelyet a magyar borok betölthetnének a nemzetközi piacon?

Magyarországnak sokkal jelentősebb szerepet kellene betöltenie a nemzetközi borpiacon. A siker érdekében az országnak tovább kell dolgoznia saját boros identitásán, és világos, jól felismerhető üzenetet kell kialakítania a borairól, borvidékeiről és szőlőfajtáiról. A fogyasztók tudatossága még mindig alacsony a magyar borokkal kapcsolatban. Ha azonban megfelelő, hosszú távú kommunikációs stratégiát sikerül kialakítani, a magyar borok el fogják nyerni a megérdemelt elismerést, és megtalálják helyüket a nemzetközi piacon.

Képek: Magyar Bormarketing Ügynökség