A borvidékről
Termőhelyek és Eredetvédelem
A borvidékről
Az Etyek-Budai borvidék történelme nagyjából háromszáz évre tekinthet vissza. A sok helyütt emlegetett római örökség persze itt is megvan, de a mai értelemben vett borvidéket alapvetően a németeknek köszönhetjük. Az 1700-as évek első felében meginduló betelepítések során német családokat költöztettek a mai Etyek településre, de Zsámbék környékére és egyes Velencei-hegység környéki falvakba is. Az új telepesek rövid idő alatt felvirágoztatták a mezőgazdaságot, és természetesen az első újkori szőlőtőkéket is ők telepítették a vidéken. Fontos megemlíteni, hogy a régen világhírnévnek örvendő Budai borvidéknek a részleges névazonosságon kívül semmi köze nincs a jelenlegi területekhez, sem történelmileg, sem földrajzilag, a valamikori Budai borvidék ma már Budapest belterülete.
Az Etyek környéki szőlőművelés az 1860-as években indult igazi virágzásnak, amikortól fokozatosan a főváros szőlőskertjévé vált. Bia és Torbágy, Bicske, Tök és természetesen Etyek voltak ekkoriban a nagyobb szőlőtermelő falvak, de a Vál-völgyi uradalmi pincészetek és a pákozdi, sukorói, nadapi és velencei borok is jó hírnevet szereztek maguknak. A Váli-völgyben a török idők után, 1755-ben elsőként a váli plébános, Grosszinger Ignác telepített szőlőt és a hívek körében is élénk propagandát fejtett ki a telepítés érdekében. Az 1900-as évek elején már a Dreher család a környék birtokosa, a Dreher uradalomnak 55 hold szőlője, korszerű, és nagy pincéje, valamint palackozott borai is voltak. A második világháború után a váli szőlők lassan kipusztultak.
A Velencei körzetben, a Velencei-hegység déli lejtőin is már a középkorban jelentős szőlő- és borkultúra virágzott. Az 1593 novemberében lezajlott első pákozdi csata idején feljegyezték, hogy a hegyoldalakban lévő pincék gazdagon tele voltak musttal és borral. Az 1700-as években a veszprémi püspökség helyi plébániáinak összeírásaiból kiderül, hogy fő jövedelmüket a szőlő adta. 1851-ben Fényes Elek az írja, Velence „szőlőhegye jó fejér bort terem”, míg Galgóczi Károly 1855-ben így ír a vidékről: „…a velencei tóra dülő Sukoró hegy pedig jó bort s épületköveket ad”. A filoxéravész előtt a vidéken 1049 kataszteri hold szőlőterületet tartottak nyilván, ebből később sokat felfalt a szőlőgyökértetű. A pusztítást leginkább a pákozdi Külső-szőlő vészelte át a homokos talaja okán, így később a rekonstrukció is innen indult ki.
Ha az Etyek-Budai szőlőkre gondolunk, lehetetlen megkerülni Törley József nevét. A grazi akadémián tanult, ahol ismeretséget kötött Teophil Roederer francia pezsgőgyárossal, aki francia-német levelezőként alkalmazta, így került Reimsbe. A szakma fortélyainak megtanulása után Törley önállósodott, és Reimsben saját gyárat alapított. 1880-ban, egy pezsgő alapbor beszerző körúton jutott el Budafokra, ahol azonnal észrevette, hogy a vidék tökéletesen alkalmas a pezsgőgyártásra. Törley ekkor szőlőt és présházat vásárolt, majd 1882-ben ide telepítette át Reims-i gyárát. Az alapborokat főként Etyek környékéről vásárolták fel.
Törley Józsefnek köszönhetjük a pezsgő nálunk is a felső tízezer kedvelt italává vált, a gyár virágkorában évi egymillió palack pezsgőt állított elő, de 1907-ben, egy belgiumi nyaralás alatt váratlanul meghalt, a család mauzóleuma a Törley-kastély kertjében található. A gyárat 1944-ben szó szerint, 1949-ben átvitt értelemben érte bombatalálat: előbb fizikailag rombolták le, utóbb államosították.
Az újabb fellendülésre a rendszerváltásig kellett várni, amikor a Hungarovintől német kézbe került a pezsgőgyár, amely 2005-től a Törley Pezsgőpincészet Kft. tulajdonát képezi. Az Etyek-Budai borvidék 1990-ben alakult meg, majd 1997-ben bővült, amikor a jelenleg is ismert nevét kapta.
A Tök környékén székelő, friss, jó ár-érték arányú borokkal piacra lépő nagypincészet, az etyeki székhelyű, gazdaságilag is megerősödött, rendezvényhelyszínként egyre markánsabbá váló borászatok, illetve a Velencei-tó északi lejtőin gazdálkodó kézműves kis pincék adják a borvidék jelenlegi esszenciáját, ahonnan mindenki könnyedén kiválaszthatja a neki tetsző borászatot. Új és a piaci trendekre is rímelő fejlemény az eredetvédett Etyeki Pezsgő megjelenése.
TERMÉSZETFÖLDRAJZ
A borvidék földrajzilag két jól elkülöníthető területre osztható, ez azonban nem a nevében hordozott kettősségre utal. Az Etyeki és a Budai körzet sok tekintetben jobban hasonlít egymásra, mint a teljesen más kőzetekből felépülő Velencei-hegység. A Budai körzet alapkőzete főként idősebb dolomit és mészkő (ún. Dachsteini Mészkő), míg az Etyeki körzetben ez utóbbi kőzettípus csak kevés helyen bukkan a felszínre. A Budai körzetben az alapkőzetet főként homokkő és fiatal mészkő fedi, míg az Etyeki körzetben egy laza, porózus mészkő, ebbe vájták Etyek pincesorait. Ezen kívül jellemző még a felső-miocén korú agyagmárgás üledék, amelyre lösz és homok rakódott, így alakult ki a körzet jellegzetesen vályogos talaja, magas aktív mésztartalommal.
A Velencei-hegységet ezzel ellentétben mélységi magmás eredetű gránit építi fel, amelyet csak néhol tört át a felszínre igyekvő vulkanikus kőzet, az andezit. A később a hegységre rakódott lösz javarészt már csak múlt idő, csupán a hegylábaknál található meg. (Ennek szép példája a Sukoró melletti régi kőfejtőben látható andezittelér, amely színénél fogva a laikusok számára is jól elkülöníthető a gránittól.)
Ami az éghajlati adottságokat illeti, elmondható, hogy a fennsíkokon, domb- és hegyoldalakon gyakori a légmozgás, ami kiemelkedő termelési biztonságot nyújt, főleg a gombabetegségeket illetően. A számottevő fagykárok is ritkák, viszont az éves középhőmérséklet az országos átlagnál kissé alacsonyabb. Csapadékellátottsága közelít az országos átlaghoz.
Termőhelyek és eredetvédelem
TERMŐHELYEK
Nagy általánosságban elmondható, hogy az Etyeki és a Budai körzet inkább fehérbor termelő vidék. Etyek környékét nem véletlenül tekintik a „magyar Champagne”-nak, hiszen mind talajadottságokban, mind éghajlatában igen közel áll a híres francia pezsgővidékhez. Ennek megfelelően az ott honos fajták javarészt itt is otthonosan érzik magukat.
A Nagy-Látó-hegy Alcsútdobozhoz tartozó dűlő, mészkő alapon települt lösszel és mélyrétegű barna erdőtalajjal. Délnyugati kitettségű, szántók, parlagok ölelik körül. A tőle délkeletre fekvő Kis-Látó-hegy dűlőtől egy erdősáv választja el. Az Öreg-hegy Etyek emblematikus szőlőhegye, a mindenki által legjobban ismert etyeki terület. Itt található az ismert etyeki pincék jelentős része. Egybefüggő szőlőterület csak a hegy észak- és délnyugati részén található, a pincék „fölött”. A terület egyébként délkeleti kitettségű, mészkő alapon mélyrétegű, jó vízháztartású kötött barna erdőtalajjal. A Szép-völgy is etyeki dűlő, talaja az Öreg-hegyhez hasonló, mészkőre települt barna erdőtalaj. A Körte-völgy és az Öreg templom völgy budajenői dűlők. A 195-255 méter között fekvő dűlő délnyugati kitettségű, keletről erdő határolja, északon a Körte-völgy és némi szántó, míg a többi oldalán aszfaltos út. A Körte-völgy 225-255 méter közötti magasságon található, majdhogynem fennsík, igaz, délnyugati irányban itt is érezhető némi lejtés. Mindkét dűlőben mészkövön települt barna erdőtalaj található.
EREDETVÉDELEM
Bár nem evidens első látásra, de 2020 óta Etyeknek is két termékleírása van, két OEM-je. Az egyik a normál, a másik az Etyeki Pezsgő OEM, amely nem keverendő össze az elsővel, illetve az abban szereplő Etyek-Budai pezsgő névvel sem.
Az első termékleírás nem határozott meg a csendes borok esetében komolyabb korlátozásokat, viszont lehatárolt 68 dűlőt a borvidéken. Bevezette a Friss bortípust, valamint a pezsgőt. A 2016-os módosítással bevezették a gyöngyözőbort, és az évek alatt néhány újabb település is bekerült. 2020-ban készült el az Etyeki Pezsgő OEM, de mellette fennmaradt az Etyek-Budai pezsgő készítésének lehetősége is az eredeti OEM alatt.
Az előbbi az esetében kizárólag Etyek szőlőterületeiről származhat az alapanyag, előírás a minimum 24 hónapos palackos érlelés és a kizárólagosan engedélyezett szőlőfajták a chardonnay, a pinot blanc, a szürkebarát és a pinot noir. Az Etyeki pezsgő készítése során csak a hagyományos (méthode traditionnelle) előállítási módot lehet alkalmazni, míg az Etyek-Budai pezsgő esetén mindhárom előállítási módot. A két pezsgő előállítása közötti tovább különbség, hogy az Etyeki pezsgőt 24 hónapig kell palackban érlelni, szemben az Etyek-Budai 9 hónapos palackos érlelésével, Az Etyeki pezsgő kizárólag brut formában, 12 g/l dosage-zsal készülhet.
Események
Boros események, rendezvények, fesztiválok
az ország minden pontjáról
A megadott feltételekkel sajnos nincsenek találatok.
Töröld a szűrőket és próbáld meg újra!