2025 február 25. / Kalmár Borbála
„Vigyázó szemetek Párizsra vessétek” – írta hajdanán Batsányi János versében, amelyben az éppen átalakulás előtt álló Magyarország számára Franciaországot hozta példaképül. A világ, s benne a borvilág, azóta is folyamatosan változik; és bár az okok különböznek, Párizsra most is érdemes odafigyelni: február 10-12. között a francia főváros adott otthont az év első, nemzetközileg is jelentős, boros tematikájú szakkiállításának, a Wine Paris-nak.
Fokozott érdeklődés
Noha ismertségben és elismertségben a franciaországi expo korábban nem vehette fel a versenyt a düsseldorfi ProWeinnal, mára egyértelműen látszik – dacára annak, hogy csak hat éve van velünk –, hogy mostanra minimum felnőtt német társa mellé. Ha csak a számokat nézzük, akkor így áll össze a kép: 50 kiállító ország, 50 ezer látogató, 140 nemzet kereskedői, szakírói, sommelier-i. Vagyis a nemzetközi borágazat meghatározó szereplői vettek részt a Wine Paris 2025 rendezvényen, ahol idén először – a Magyar Bormarketing Ügynökség szervezésében – Magyarország is a kiállítók között szerepelt. Ráadásul nem is akármilyen módon debütált, a hazánkat képviselő remek borászatok és borok hathatós segítségével!
Mivel előzetes felmérések alapján idehaza egyre több borászat fókuszába került be a párizsi vásár, így az MBÜ úgy határozott, kibérel egy 72 nm-es területet a nemzetközi pavilonban. A helyszín lefoglalása után pedig meghirdette a kiállítási lehetőséget a hazai borászatok között. Ahogy Garai Nikolett, az MBÜ nemzetközi marketingért felelős vezetője elmondta, a túljelentkezés miatt át is kellett kicsit variálni az előzetesen elképzelt standokat, annak érdekében, hogy azokon kívül, akik határidő után jelentkeztek, lehetőleg senki pályázatát ne kelljen elutasítani. Végül 15 egyéni kiállító, valamint három borászati közösségi stand került felállításra, így összesen 25 pince tételeit tudta megkóstolni a nagyérdemű – akik az első, pincészetektől érkezett visszajelzések szerint nem is voltak kevesen.
A Wine Paris weboldalán a kiállítók és a potenciális kereskedők már jóval a rendezvény előtt ismeretséget köthettek. Ezt nagyjából úgy kell elképzelni, mint egy internetes randioldalt, ahol mindkét fél kitöltött adatlappal, fotókkal kereste a tökéletes társat – jelen esetben borászat a kereskedőt, vagy éppen fordítva. Az így megbeszélt találkozókat pedig egy külön erre a célra berendezett tárgyalóterületen lehetett lebonyolítani; vagy akár magánál a standnál.
Nem ez volt viszont az egyetlen módja annak, hogy a magyar borászatok felhívják magukra a figyelmet: az MBÜ-vel való együttműködésben három ország három influenszere segítette, hogy a magyar bor legjelentősebb exportpiacai ne tudjanak észrevétlenül elmenni hazánk párizsi jelenléte mellett. Londonból Luma Monteiro, aki “civilben” nemzetközi borakadémikus és az egyik meghatározó angol kereskedő, a Davy’s beszerzője; Lengyelországból Ewa Relidzyńska sommelier és borbíra; Németországból pedig a Wine Two Moments nick alatt futó influenszerpár segítette népszerűsíteni a magyar standot.
Konstantin Baum MW teltházas mesterkurzusa
Az érdeklődők nemcsak a kiállítóknál tudtak közelebbi ismeretségbe kerülni a magyar borokkal: a Wine Paris Academy egyik nyitóelőadásán a nemrégiben hazánkban járt Konstantin Baum Master of Wine teltház előtt mutatta be hat tételen keresztül hazánk vulkanikus termőterületeit, míg Blazsovszky Péter – az MBÜ bor- és gasztronómiai szakértője – minden nap kettő tematikus sétáló-mesterkurzuson segített eligazodni a vendégeknek a magyar szőlőfajták és borvidékek között.
Ha február, akkor furmint!
A Wine Paris februári időpontját kihasználva a Magyar Bormarketing Ügynökség támogatta az ottani – franciául – Furmint Février elnevezésű rendezvényt, ahova szintén jelentkezés alapján lehetett bekerülni hazánk furminttal foglalkozó termelőinek. Az eseményre francia kereskedőket, negociant-okat, sommelier-ket vártak, illetve a kicsit protokollárisabb stílusú rendezvényen tiszteletét tette maga Habsburg György, Magyarország francia nagykövete is.
Aki számára nem ismeretlen a budapesti nagykóstoló, a Furmint Február, bizonyára tudja, hogy ezen a rendezvényen kifejezetten furmintokkal lehet találkozni – pezsgőben, házasításban, aszúban, vagy éppen fajtaborként; s nem volt ez másképpen a párizsi “kistestvér” eseményen sem. A szervezőknek előzetesen egy kérése volt a kiállítók felé: ha tudnak, hozzanak régebbi évjáratú tételeket is, amelyeket egymás mellett lehet kóstolni az aktuális, kereskedelmi forgalomban megvásárolható borokkal. Ekképpen a Hétszőlő 2011-es, a Tokaj Kikelet 2009-es, Samuel Tinon pedig 2008-as tételt is hozott. A koronát pedig maga az MBÜ tette fel a rendezvényre egy 1968-as Grand Tokaj 6 puttonyos aszúval, amelyet a kinti főszervező, Orosz Gabriella mutatott be, felidézve, mennyi minden történt abban az évben. A Furmint Február rendezvénysorozat ezzel együtt Szöulban egy mesterkurzuson, Varsóban és Londonban a helyi Furmint Február rendezvényeken is folytatódott, ahol szintén megismerkedhettek hazánk egyik zászlóshajóját jelentő szőlőfajtával a sommelier-k, kereskedők és egyéb érdeklődők.
Akik a magyar borok párizsi bemutatásához első olvasatra talán némileg szkeptikusan álltak volna hozzá – hiszen “minek vizet hordani a tengerbe!? –, azoknak eláruljuk, hogy az első visszajelzések alapján gyakorlatilag Kanadától Ázsián át egészen a skandináv országokig számos nemzet szakemberei és érdeklődői kíváncsiak arra, mit is tudnak a magyar borok és hol tart jelenleg a magyar borkultúra. Amíg pedig a kiállítók az új, vagy a már meglévő kereskedelmi kapcsolataikat ápolják, a Magyar Bormarketing Ügynökség már a következő expóra, a márciusi rendezésű ProWeinra, valamint egy kínai három állomásos roadshow-ra veti vigyázó szemeit.
Fotók: Magyar Bormarketing Ügynökség
Bor vagy mámor? Érték a mérték!
Fenntarthatóság a borászatban - dr. Molnár Péterrel, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnökével beszélgettünk
A magyar borokról a legolvasottabb német szaklapban
Három napra Párizs lett a bor fővárosa
A jó bor kultuszát ápolni kötelességünk - dr. Szigethy Gábor irodalom- és színháztörténésszel beszélgettünk
Borpromóciós támogatás segíti a hazai termelők piacra jutását
Tisztelettel kell fordulni a borhoz – Generációváltás a fogyasztóknál
Made in Hungary: régi magyar szőlőfajták borai