Szerző: Ercsey Dániel
Hegyalja tágabb értelemben a Hernád és a Bodrog-völgye, a Tisza és az Alföld érintésével, mindez a Zemplén, vagy ha úgy jobban tetszik, az Eperjes-Tokaji hegylánc árnyékában. Volt, hogy az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott, olyan birtokosai voltak, mint a Rákócziak vagy a Habsburgok. Csoda, hogy mindez rajta hagyta a nyomát a vidéken? Ha csak a híres embereket nézzük, Monokon született és Olaszliszkán gyerekeskedett a nagyszüleinél Kossuth Lajos, akit a sátoraljaújhelyi csodarabbi, Teitelbaum Mózes gyógyított meg gyerekkorában. Az Újhely melletti Széphalomról járt be Kazinczy a városi levéltárba dolgozni, Szerencsen van eltemetve (egyetlen erdélyi fejedelemként az országban) Rákóczi Zsigmond, míg Sárospatak nem csak a Rákócziak miatt nevezetes, de itt született Árpád-házi Szent Erzsébet is!
Budapest felől érkezve először keressük fel a Szerencsi várat, melyben jelenleg a Zempléni Múzeum gyűjteménye található, vagy a fejedelem nyughelyét. Innen északra Monokon Kossuth szülőházát találjuk, illetve néhány szép kastélyt Monokon és Golopon, melyek sajnos csak kívülről tekinthetők meg. Ettől tovább Abaújszántó már majdhogynem a Hernád völgyéhez tartozik és a borvidék záró települése. A Hernád mellett olyan falvak sorakoznak, mint Gönc (Huszita házak) és Vizsoly (a biblia települése), Regéc (csodálatos a vára, ahol II. Rákóczi Ferenc a gyermekkorát töltötte) és Boldogkőváralja (szintén fantasztikus várral, lovagi bemutatókkal, középkori kiállításokkal).
Ha erre járunk, feltétlenül keressük fel a Hernád-völgyének éttermeit. Köztük van olyan is, mely még a határon túl is ismert és elismert és több száz kilométerről is elzarándokolnak asztalaihoz a hozzáértők!
A borvidékre visszakanyarodva olyan fontos települések következnek, mint Tállya és Mád. Mindkettő a borokról és a dűlőkről nevezetes, Tállyán a kastély és a katolikus templom, Mádon a zsinagóga, a rabbiház és a számtalan szálláshely és étterem, program és tematikus épület (Csodarabbik útja) miatt érdemes megállni. Mezőzomborhoz tartozik az amúgy a főút melletti Patay-borház, amely étteremként és vinotékaként is üzemel.
A Tokaji-hegy körüli világ önállóan is megér egy hétvégét. Tarcal kúriái, zsinagógája, kastélya és Áldó Krisztus-szobra, bányatava és borai, sajtmestere és dűlőútjai, majd Bodrogkisfalud hangulatos vendégházai és folyópartja, Bodrogkeresztúr katolikus temploma és zsidó temetője, benne a helyi haszid csodarabbi sírjával, a felújított Füleky-kúria, a borecet manufaktúra, a helyi szörpök és lekvárok, végül a települések fesztiváljai csak felvillantanak valamit a tájból, mindezt úgy, hogy Tokajban még nem is jártunk.
Tokajban a templomok, a tiszai strand, a Rákóczi Pince, a környék legjobb kávézója, a Világörökségi Bormúzeum, egy kellemes sétahajózás a Bodrogon és persze számtalan étterem és vár ránk. A közelben található a szabolcsi földvár, de a tiszadobi kastélyig is érdemes elrándulni. Aki sült kárászra vagy süllőre vágyik, az keresse a timári és tiszaberceli halsütödéket a vízparton.
Nézzünk utána, hogy a tervezett utazásunk idején kínál-e valamilyen zenei, vagy egyéb programot a környék néhány borbárja, a Fesztiválkatlan vagy éppen a színház Tokajban!
A Tolcsva-Bényei medencében Olaszliszka temploma és régi épületei, Tolcsva kastélyai és Erdőbénye hangulata a mérvadók, utóbbi településen érdemes “elveszni” és bebarangolni az utcákat, nem csak a borfesztivál idején! Tolcsván keressék meg, a 20th Century Fox filmstúdió alapítójának, William Fox-nak a szülőházát.
Bodrogolaszi középkori temploma után már Sárospatakkövetkezik a várral (mely hazánk talán legcsodálatosabb késő reneszánsz kori műemléke), a folyóparti egykori stétl maradékának hangulatával és a Református Kollégium könyvtárával, amit egy szavazáson a világ 10 legszebb könyvtára közé választottak. A közeli Hercegkúton a pincesorokat, míg a Sárospatakhoz tartozó Megyer-hegyen az egykori kőfejtőben kialakult ún. Megyer-hegyi tengerszemet érdemes felkeresni. Végül a határon Sátoraljaújhely pincesorai és kalandparkja, a libegő és a sípálya, a tervezett “üveghíd” és a csodarabbi sírja, a sétálóutca és a levéltár vár bennünket, no meg a csatolt Széphalmon a Magyar Nyelv Múzeuma, a határ túloldalán pedig II. Rákóczi Ferenc szülőháza Borsiban. Innen még felkanyarodhatunk a Zemplénbe a Füzéri várhoz (amit teljesen helyreállítottak), Hollóházára (a porcelánmúzeumhoz) és a Kőkapu vadászkastély felé, vagy délnek, a Bodrogon túli mesevilágba, Karcsa templomához vagy Pácin reneszánsz várkastélya felé.
Hegyalja gasztronómiájának alapja a Hernád-völgye és a Bodrog, a tiszai halak és a hegyvidékek hagyományosan szegényes étrendjéből kialakult, jellemzően krumpli alapú paraszti konyha. Na de kezdjük az elején, mégiscsak három folyó ölelésében indul a borvidék, így evidens, hogy a tiszai módra készített strong>halászlevet sokfelé főzik és ropogósra sült keszeget, kárászt és süllőt is kóstolhatunk a folyó-menti sütödékben. Aki ezen felül valami igazán különlegesre vágyik, az nézzen utána a Wellington módra elkészített kecsege receptjének, fejedelmi különlegesség, főleg, ha egy pohár hárslevelűvel koccintunk mellé. A Zemplén vadban gazdag, a nagy testű száraz fehérborok pedig mind a vadhúst, mind az erdei gombákat remekül kísérik. Ha fűszeresebben szeretjük a szarvassültet vagy a vaddisznó pörköltet, érdemes édesebb, maradékcukorral bíró borokkal is kísérletezni mellé. A táj híres a méhészeiről és a csodás zempléni mézekről, de a szőlő mellett a sárgabarack is jól érzi magát errefelé, amit Göncön és környékén minden évben fesztivállal, baracklekvárral és persze barackpálinkákkal ünnepelnek. A vidék (és az ország) egyik legjobb éttermét Encsen találjuk, de a Bodrog és a Tisza mentén található halászcsárdákba is érdemes betérni, ahogy a Mádon és Tokaj központjában lévő éttermekbe is. Az egyetlen regionális borbárt Sárospatakon a központban találjuk, de a borvidék jellegzetes gasztronómiai találkozóhelye a Mezőzomboron található borház, amelynek parkolójában rendszeresen tartanak termelői piacot is.
Hegyalján a borfesztiválok szezonja tavasztól őszig tart és szerencsére sok településen vannak komoly hagyománnyal bíró rendezvények, így térben és időben is bejárhatjuk a Tokaji Borvidéket. Még télen hagyományosan Vince-napi szőlőszenteléssel nyitják az évet Tokajban, a Szerelmi pincesoron. Nyáron aztán ébred a vidék, elsőként Mád, a Jó éjszakát, Mád! rendezvénnyel, ezt követi az impozáns környezetben megrendezésre kerülő Sárospataki Borterasz, a régió legcukibb rendezvénye a Bor, Mámor, Bénye ahol a fesztivál beköltözik az erdővényei kertekbe, a könnyűzenei programkínálatáról is ismert Tolcsvai Borfesztivál és a Tarcali Bűbájos Hétvégék, ahol a löszről született boroké a főszerep. A nyarat jellemzően Mádon nyitják és Mádon zárják, utóbbi program a Mádi Furmint Ünnep nevet viseli, ilyenkor megtelik a főutca emberekkel és borokkal, zenekarokkal és kézművesekkel. Ősszel aztán a legpatinásabb rendezvényé, az 1937 óta megrendezésre kerülő Tokaj-hegyaljai Szüreti Napoké a főszerep Tokaj városában. Aki a kisebb rendezvényeket preferálja, az figyelje a tállyai Kerekdomb Fesztivál programját, és jó előre foglaljon szállást Bodrogkeresztúron vagy Bodrogkisfaludon a Mindszenthavi Mulatság idejére, ahol a borkóstolók mellett a helyi gasztronómiai érdekességekkel, csokoládékkal és sajtokkal, szörpökkel és lekvárokkal, borecettel és hegyaljai sörökkel, koncertekkel és izgalmas vezetett túrákkal búcsúztathatjuk a borvidéki szezont.
Tokaji borvidék
Látogass el a tokaji Világörökségi Bormúzeumba, és vegyél részt egy emlékezetes borkóstolón a Rákóczi Pincében!
Élvezd a kilátást Mád lankáin piknikezés közben, ne hagyd ki a zsinagóga megtekintését sem!
Kalandozz a hercegkúti pincék varázslatos világában, és fedezd fel a környék várait és természeti szépségeit!
Borkóstolás
Étkezés
Pincetúra
Dűlőtúra
Szépkártyás fizetés
Saját parkoló
Bankkártyás fizetés
Saját szállás