Tokaji borvidék

A borvidékről

Hegyalja tágabb értelemben a Hernád és a Bodrog-völgye, a Tisza és az Alföld érintésével, mindez a Zemplén, vagy ha úgy jobban tetszik, az Eperjes-Tokaji hegylánc árnyékában. Volt, hogy az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott, olyan birtokosai voltak, mint a Rákócziak vagy a Habsburgok. Csoda, hogy mindez rajta hagyta a nyomát a vidéken? Ha csak a híres embereket nézzük, Monokon született és Olaszliszkán gyerekeskedett a nagyszüleinél Kossuth Lajos, akit a sátoraljaújhelyi csodarabbi, Teitelbaum Mózes gyógyított meg gyerekkorában. Az Újhely melletti Széphalomról járt be Kazinczy a városi levéltárba dolgozni, Szerencsen van eltemetve (egyetlen erdélyi fejedelemként az országban) Rákóczi Zsigmond, míg Sárospatak nem csak a Rákócziak miatt nevezetes, de itt született Árpád-házi Szent Erzsébet is!

Budapest felől érkezve először keressük fel a Szerencsi várat, melyben jelenleg a Zempléni Múzeum gyűjteménye található, vagy a fejedelem nyughelyét. Innen északra Monokon Kossuth szülőházát találjuk, illetve néhány szép kastélyt Monokon és Golopon, melyek sajnos csak kívülről tekinthetők meg. Ettől tovább Abaújszántó már majdhogynem a Hernád völgyéhez tartozik és a borvidék záró települése. A Hernád mellett olyan falvak sorakoznak, mint Gönc (Huszita házak) és Vizsoly (a biblia települése), Regéc (csodálatos a vára, ahol II. Rákóczi Ferenc a gyermekkorát töltötte) és Boldogkőváralja (szintén fantasztikus várral, lovagi bemutatókkal, középkori kiállításokkal).

 

A borvidékre visszakanyarodva olyan fontos települések következnek, mint Tállya és Mád. Mindkettő a borokról és a dűlőkről nevezetes, Tállyán a kastély és a katolikus templom, Mádon a zsinagóga, a rabbiház és a számtalan szálláshely és étterem, program és tematikus épület (Csodarabbik útja) miatt érdemes megállni. Mezőzomborhoz tartozik az amúgy a főút melletti Patay-borház, amely étteremként és vinotékaként is üzemel.

A Tokaji-hegy körüli világ önállóan is megér egy hétvégét. Tarcal kúriái, zsinagógája, kastélya és Áldó Krisztus-szobra, bányatava és borai, sajtmestere és dűlőútjai, majd Bodrogkisfalud hangulatos vendégházai és folyópartja, Bodrogkeresztúr katolikus temploma és zsidó temetője, benne a helyi haszid csodarabbi sírjával, a felújított Füleky-kúria, a borecet manufaktúra, a helyi szörpök és lekvárok, végül a települések fesztiváljai csak felvillantanak valamit a tájból, mindezt úgy, hogy Tokajban még nem is jártunk.

Tokajban a templomok, a tiszai strand, a Rákóczi Pince, a környék legjobb kávézója, a Világörökségi Bormúzeum, egy kellemes sétahajózás a Bodrogon és persze számtalan étterem és vár ránk. A közelben található a szabolcsi földvár, de a tiszadobi kastélyig is érdemes elrándulni. Aki sült kárászra vagy süllőre vágyik, az keresse a timári és tiszaberceli halsütödéket a vízparton.

 

A Tolcsva-Bényei medencében Olaszliszka temploma és régi épületei, Tolcsva kastélyai és Erdőbénye hangulata a mérvadók, utóbbi településen érdemes “elveszni” és bebarangolni az utcákat, nem csak a borfesztivál idején! Tolcsván keressék meg, a 20th Century Fox filmstúdió alapítójának, William Fox-nak a szülőházát.

Bodrogolaszi középkori temploma után már Sárospatakkövetkezik a várral (mely hazánk talán legcsodálatosabb késő reneszánsz kori műemléke), a folyóparti egykori stétl maradékának hangulatával és a Református Kollégium könyvtárával, amit egy szavazáson a világ 10 legszebb könyvtára közé választottak. A közeli Hercegkúton a pincesorokat, míg a Sárospatakhoz tartozó Megyer-hegyen az egykori kőfejtőben kialakult ún. Megyer-hegyi tengerszemet érdemes felkeresni. Végül a határon Sátoraljaújhely pincesorai és kalandparkja, a libegő és a sípálya, a tervezett “üveghíd” és a csodarabbi sírja, a sétálóutca és a levéltár vár bennünket, no meg a csatolt Széphalmon a Magyar Nyelv Múzeuma, a határ túloldalán pedig II. Rákóczi Ferenc szülőháza Borsiban. Innen még felkanyarodhatunk a Zemplénbe a Füzéri várhoz (amit teljesen helyreállítottak), Hollóházára (a porcelánmúzeumhoz) és a Kőkapu vadászkastély felé, vagy délnek, a Bodrogon túli mesevilágba, Karcsa templomához vagy Pácin reneszánsz várkastélya felé.

Gasztronómiai ajánló

Hegyalja gasztronómiájának alapja a Hernád-völgye és a Bodrog, a tiszai halak és a hegyvidékek hagyományosan szegényes étrendjéből kialakult, jellemzően krumpli alapú paraszti konyha. Na de kezdjük az elején, mégiscsak három folyó ölelésében indul a borvidék, így evidens, hogy a tiszai módra készített strong>halászlevet sokfelé főzik és ropogósra sült keszeget, kárászt és süllőt is kóstolhatunk a folyó-menti sütödékben. Aki ezen felül valami igazán különlegesre vágyik, az nézzen utána a Wellington módra elkészített kecsege receptjének, fejedelmi különlegesség, főleg, ha egy pohár hárslevelűvel koccintunk mellé. A Zemplén vadban gazdag, a nagy testű száraz fehérborok pedig mind a vadhúst, mind az erdei gombákat remekül kísérik. Ha fűszeresebben szeretjük a szarvassültet vagy a vaddisznó pörköltet, érdemes édesebb, maradékcukorral bíró borokkal is kísérletezni mellé. A táj híres a méhészeiről és a csodás zempléni mézekről, de a szőlő mellett a sárgabarack is jól érzi magát errefelé, amit Göncön és környékén minden évben fesztivállal, baracklekvárral és persze barackpálinkákkal ünnepelnek. A vidék (és az ország) egyik legjobb éttermét Encsen találjuk, de a Bodrog és a Tisza mentén található halászcsárdákba is érdemes betérni, ahogy a Mádon és Tokaj központjában lévő éttermekbe is. Az egyetlen regionális borbárt Sárospatakon a központban találjuk, de a borvidék jellegzetes gasztronómiai találkozóhelye a Mezőzomboron található borház, amelynek parkolójában rendszeresen tartanak termelői piacot is.

Eseményajánló