Felső-magyarország borrégió

Felső-Magyarországi borrégió

Míg a Balaton és a Duna borrégió mutat valamiféle integrációt, addig a Felső-magyarországi körzet esetében ez koránt sincs így. A Bükki, az Egri és a Mátrai borvidék tartozik ide összesen mintegy 12 000 hektár szőlővel, amiből a két utóbbi borvidék 95%-ot képvisel. Ráadásul a három borvidék három teljesen különböző utat is jár: Eger egyre inkább a magas minőséget célozza, ehhez szofisztikált eredetvédelmet társít, van egy erős (Egri Csillag) és egy nagyon erős (Egri Bikavér) márkája, és léteznek már világviszonylatban is csúcsot ostromló borai. A Mátra kétarcú: egyfelől még élnek és léteznek a korábbi nagyüzemi termelésből kinőtt fellegvárak, ugyanakkor tucatnyi kézműves borászat is faggatja a terroirt – nem is sikertelenül. És végül ott van a Bükk, amely mint borvidék nem sokra vitte az utóbbi évtizedekben, szűkülő szőlőfelület mellett szőlőbeszállítóként funkcionál, és csak néhány elhivatott termelő írja márkázott borára a borvidék nevét. A régió talán klimatikusan a legegységesebb: Az Északi-középhegység területén fekszik, ahol leginkább a délre néző lejtőkön folyik a szőlőtermesztés. A hegység megvédi őket a hideg szelektől, a magasan fekvő ültetvények pedig a nyári melegben éjszaka jobban lehűlnek, mint máshol, így a savszerkezetek élénkek tudnak maradni. Mindenképpen ki kell emelni egyetlen termőhelyet, az Eger határában fekvő Nagy-Egedet, amely nem csak azért különleges, mert 500 méteres csúcsmagasságával az ország legmagasabban fekvő dűlője (igazából két dűlő), hanem mert a vulkanikus tömegből is kilóg mészköves hardverével. Apropó hardver, apropó talaj: A három borvidék ebben is változatos képet mutat. Eger többségében vulkanikus tufa, a Mátra szintén vulkanikus, de többségében andezit alapokon míg a Bükk – ha leegyszerűsítjük – a mészkő, a vulkanikus talajok kiismerhetetlen keveréke. Az viszont mindegyikre igaz, hogy tökéletes borképző alapokat ad.

A régió borvidékei

Mátrai borvidék

A Mátra az ország legnagyobb hegyvidéki borvidéke, változatos klímájú és talaj-összetételű szőlőterületekkel. A borvidék ugyanakkor kétarcú: Egyfelől képes nagy mennyiségben, jól érthető és elérhető árú borokkal ellátni a fogyasztókat, másfelől a mátrai területek tökéletesen alkalmasak a dűlőszelektált nagy borok elkészítésére, és néhány fiatal, feltörekvő borász ezt viszonylag gyorsan be is bizonyította.

Bővebben érdekel

Bükki borvidék

A borvidék előnye, viszonylagos ismeretlensége, hátrány is egyben. A falvak még nem a tömegturizmus zajától hangosak, nem botlunk úton-útfélen japán csoportokba, csúszdaparkokba és látványpincékbe. Van viszont jó levegő, családias gyógyfürdők, apró vendéglők, hűvös pincék, forró kemencék, árnyas erdők és jelzett turistautak, madárdal és persze csönd minden mennyiségben. A hegyeken romos várak vigyázzák a falvakat, a völgyekben lovas tanyák és apró kis panziók kínálják a szolgáltatásaikat.

Bővebben érdekel

Egri borvidék

Eger és a körülötte elterülő borvidék évszázados távlatban Magyarország egyik borászati központja. Oka ennek nyilván a hagyomány és a történelmi adottságok is, de Eger mellett a legnyilvánvalóbb érv a természeti adottság. Ez nyilván a termőhelyben fejezhető ki leginkább, és Egerben a dűlőknek óriási a jelentősége a bor karakterének meghatározásában. Itt ugyanis a talajtani és klimatikus árnyalatok sokfélék, színesek és érzékenyek, kimondható, hogy az egri bor terroir bor.

Bővebben érdekel

Mátrai borvidék

Bővebben érdekel

Bükki borvidék

Bővebben érdekel