Felső-Pannon
borrégió

Ma a régió kapcsán nem feltétlenül a bor, borvidékek jutnak eszünkbe, holott rengeteg a kötődés, évszázadok óta. A nyugat felé tartó kereskedelmi útvonalak és a Duna vonala komoly jelentőséggel ruházta fel az országnak ezt a részét, így nem véletlen az sem, hogy fejlettségben sokszor előtte járt más területeinknek. Településeinek kulturális sokszínűsége a táj változatosságával igazi ékszerdobozzá teszi ezt a régiót. A szőlő és a bor – ami évezredek óta kötődik Pannóniához – a mindennapok részévé vált már a rómaiak idejében is.

Ami a régióhoz tartozó borvidékeket leginkább összeköti, az a klíma hűvösebb karaktere és a savakban gazdag, lendületes borok köre. Az időjárási viszonyoknak megfelelően jóval több a fehérszőlő, mint a kékszőlő. A globális felmelegedés negatív hatásai itt sokkal kevésbé érezhetők még, bőven van tartalék a borok savszerkezetében. Ennek ellenére érezhetően teltebbek és alkoholban is gazdagabbak lettek ezek a borok az elmúlt tíz évben. Kedvesebb, behízelgőbb karakter mellett megmaradnak a jó tartású tételek.

Itt-ott a pezsgőkészítés természetes határai is tágultak, a hagyományosnak számító Etyek-Buda mellett Mór, Neszmély, Sopron is bekapcsolódott ebbe a körbe. Pannonhalma évek óta komoly vörösborokkal ajándékozza meg a borszeretőket, de a pinot noir fajta tartalékai sem lettek még minden borvidéken kihasználva.A Felső-Pannon borrégió a Vértes-, a Budai-, a Gerecse-, a Kőszegi-, a Soproni-hegység, illetve a Velencei- és Pannonhalmi-dombság vonulatain, hegyoldalakban és dombvidéken terjeszkedik 150-400 méteres magasságban. Klímáját az északról érkező óceáni, nedvesebb-hűvösebb levegőáramlatok és déli mediterrán hatások alakítják. Az agyagbemosódásos barna erdőtalaj uralkodó ezen a területen.

A borrégió kiterjedése relatív nagy: több hegységet és dombvidéket foglal magában Budapesttől a nyugati országhatárig 5500 hektáron. Ebből következően a termesztett szőlőfajták is igen változatosak, a kékfrankostól az ezerjón át a chardonnay-ig terjed a paletta.