Szerző: dr. Mészáros Gabriella
Fotós: Pintér Árpád

Kunsági borvidék

Kunsági borvidék

A legnagyobb borvidékünk, lehetséges potenciális termőterülete – ha valóban termő szőlőt jelentene – a világ nagyjai közé emelkedhetne. Könnyed, remek ivóborok mindhárom színváltozatban és igazán izgalmas, jól használható pezsgőalapborok hazája. Két, kissé árnyékban lévő hagyományos szőlőfajtája a kövidinka és a sárfehér valamikor országos szinten is jelentős területtel rendelkeztek.

Területe és elhelyezkedése

Az Alföld, de egyben Magyarország legnagyobb borvidéke. Neve félrevezető, ugyanis nem az egész Kunságot foglalja magában, hanem csak a történelmi Kiskunság vidékét. A borvidék legnagyobb része a Duna-Tisza közén található, csak Tiszaföldvár térségében nyúlik át a Tiszántúlra.

A borvidék része a szoros értelemben vett kiskunsági homokvonulat, a Pesti-síkság déli része, a Solti-síkság, a Csepel-sziget és a jászsági löszhátak is.

A hatalmas kiterjedésű borvidék közigazgatásilag Pest, Bács-Kiskun, Csongrád, Szolnok és Heves megyékhez tartozik. Nyolc körzetben összesen 95 település határát sorolja a törvény a borvidékhez.

A kunsági borvidék területe hazánkban a legnagyobb: potenciálisan 103 863 ha, ebből azonban a szőlővel betelepített területek nagysága 18359 ha alá csökkent.

Története

A vidék bortermelése már a XI. században oklevéllel adatolhatóan megindult és a szőlészet-borászat - főként kiegészítő foglalkozásként saját fogyasztásra, de részben kivitelre is - az egész középkor és a török háborúk során is folyt. Nem beszélhetünk azonban arról, hogy ez a bor különösebben kiemelkedő minőségű vagy híres lett volna.

Nagyobb mérvű szőlőtelepítés a XVIII. század végén kezdődött és folytatódott a XIX. században. Ennek fő célja az volt, hogy a szőlő- és gyümölcstelepítéssel megkössék a futóhomokos területek talaját. Viszont a homoki szőlők jelentőségét nagyon megnövelte a filoxéravész idején kialakult helyzet. Míg az ország hegyvidéki szőlőterületeinek csaknem 90%-a tönkrement, addig a filoxérára immunis homoktalajokon háborítatlanul folytatódhatott a szőlőtermesztés és a borkészítés. Ez átmenetileg nemcsak megnövelte a homoki szőlők eszmei értékét, de a filoxéra által sújtott versenytársak „kihullása” miatt jelentős anyagi haszonnal is járt. 1892 után állami rendelettel hívták életre a Kecskeméti Szőlészeti Kutatóintézetet, ahol olyan kiválóságok tevékenykedtek, mint a világhírű szőlőnemesítő, Mathiász János.

Az immunis homokterületek értékének növekedésével (ahol ez a veszélyes kártevő nem tudott megélni), a XIX. század végére a borvidék szőlőterülete megtöbbszöröződött. A XX. század 60-as éveiben végrehajtott második rekonstrukció során tovább nőtt a szőlőterület, de ekkor még a hagyományos, zömmel egyszerű tömegbort adó fajták telepítésével. A 70-es évektől kezdődően minőségi fajták és a pezsgő-alapbor előállításához felhasznált szőlők telepítése került előtérbe. A két világháború között híres volt a Kecskeméti Pecsenye Fehér és az édes Kecskeméti Leányka. Neves bor volt valamikor a Csengődi Olaszrizling is.

Az Alföldi Nemes Kadarkát a XX. század második felében készítették. Késői szüretelésből származó, kis tételben palackozott, félszáraz vörösborként vált kedveltté a maga korában. Az alföldi kadarkák titrálható savtartalma, ezen belül borkősav tartalma viszonylag alacsony, alkoholtartalma viszont általában a többi kékszőlő átlaga fölött van. Alacsony tannintartalma egy bizonyos ízlésű kör számára könnyen fogyaszthatóvá tette. Kadarkából készítették a régen oly kedvelt kastélyos vagy siller borokat. A Kunsági borvidék - először Kiskunsági néven - 1990-ben vált ki a korábbi Alföldi borvidékből. Nem történelmi borvidék tehát, noha szerepel az 1897. évi törvényben felsorolt borvidékek között, de csak mint ”kerti bort” termelő régió. Komoly megítélésbeli különbség volt akkoriban a kerti bor és jóval igényesebben készíthető hegyi bor között. A borvidék területét 1997-ben jelentősen bővítették.

Talajadottságai

Talajai közt többnyire meszes homok, alárendelten löszvályog, mezőségi és réti talajok fordulnak elő. A kötött vályog és agyagtalajt helyenként vékony lepelként fedi a homok. Vannak világos, humuszban igen szegény, sülevényes futóhomok területek, de vannak humuszban és tápanyagban gazdagabb, szelíd és lösszel keveredett, sötétebb homoktalajok, valamint tiszai eredetű savanyú homoktalajok is.

Két jellemző alapkőzet a Kunsági borvidékről

Éghajlata

A Közép-Alföld éghajlata a szőlő tenyészidőszaka folyamán változatos és szélsőséges. Kontinentális klíma, azaz forró, napsütéses nyár és hideg, száraz tél jellemzi. Nagy a hőösszeg, magas a napfényes órák száma (különösen a Tisza alsó folyása mentén). Az aszályos nyarak, a fagyos hideg telek, a tavaszi és őszi fagyok is elég gyakoriak. Ez az egyik fagyveszélynek legjobban kitett borvidékünk. A forró napokon gyakori a szőlőtőkék napperzselése és hőütése. Csapadékszegény régió, sok éves átlagban mintegy 100 mm csapadékhiány mutatható ki. A borvidékek közül itt a legrosszabb a termelési biztonság.

Szőlőfajták és borstílusok

A borvidék hagyományos fehér borszőlő fajtái a kövidinka, kunleány, arany sárfehér, piros szlanka, és pozsonyi fehér voltak. Ma a bianca, cserszegi fűszeres, ezerjó, kisebb mennyiségben a rajnai rizling és olaszrizling is megjelennek. Az igen nagy területen termesztett zalagyöngye önálló palackozásra ritkán kerül. A vörösborok hagyományos fajtája a kadarka, de a kékfrankos és zweigelt éppúgy népszerűek.

A Kunsági borvidéken termelik az ország áruborának a zömét. A terület ún. "homoki borait" különböző szőlőfajták igen gazdag palettájából állítják elő. Általában könnyűek, lágyak. Zamatanyagokban szegényebbek, nem olyan testesek, mint a domb- és hegyvidéki borvidékek borai, gyorsan öregednek, többnyire asztali, egyszerűbb borok. A vidék fehérborai a talajnak megfelelően általában lágyak, könnyedek, alkoholban sem túl gazdagok. Az itteni vörösborok légiesek, kevésbé komplexek. A mi­nőségi borszőlőfajták a termés redukciója mellett mindazonáltal magasabb minőségű borokat is adhatnak. A borvidék leginkább egyszerűbb, gyorsan fejlődő, reduktív fehér- és roséborairól ismert. Nagy mennyiségben készül a területen illatos fajtákból olyan bor, amely a mindennapok ivóboraként a fiatalabb fogyasztókat is el kellene, hogy érje. A termelők zöme fehér csúcsborát ezerjó vagy rajnai rizling fajtákból készíti el, a vörösborok magasabb minőségű kategóriái kékfrankos, cabernet sauvignon, cabernet franc fajtákhoz köthetők. Mivel a homokos talaj kevésbé képes megtartani a talaj ásványi anyag tartalmát, az itt születő borok nem koncentrációjuk, sokkal inkább tisztaságuk és könnyedségük révén válhatnak a fogyasztók kedvenceivé.

Aletta
Arany sárfehér
Bianca
Chardonnay
Cserszegi fűszeres
Ezerjó
Furmint
Hárslevelű
Irsai Olivér
Királyleányka
Kövidinka
Kunleány
Leányka
Olaszrizling
Ottonel muskotály
Pinot blanc
Rajnai rizling
Rizlingszilváni
Sauvignon blanc
Szürkebarát
Tramini
Zalagyöngye
Zengő
Zenit
Zöldveltelini
Blauburger
Cabernet franc
Cabernet sauvignon
Kadarka
Kékfrankos
Merlot
Portugieser
Syrah
Turán
Zweigelt
Medina
Néró
Lapozás visszaLapozás előre
Szüretelő kombájn/Kunsági borvidékSzüretelő kombájn/Kunsági borvidék
Szüret/Kunsági borvidékSzüret/Kunsági borvidék
Szüret/Kunsági borvidékSzüret/Kunsági borvidék
Szőlőültetvény/Kunsági borvidékSzőlőültetvény/Kunsági borvidék
Szőlőültetvény/Kunsági borvidékSzőlőültetvény/Kunsági borvidék
Szőlőültetvény/Kunsági borvidékSzőlőültetvény/Kunsági borvidék
Tájkép/Kunsági borvidékTájkép/Kunsági borvidék
Tájkép/Kunsági borvidékTájkép/Kunsági borvidék
Lapozás vissza Lapozás előre
Hisztaminérzékenység és koccintás? Lehetséges!
Hol és hogyan tanulhatunk borásznak?

Hol és hogyan tanulhatunk borásznak?

Elolvasom
Negyed évszázada a magyar bor élvonalában
Nem csak a rozé érdekli! - Beszélgetés Elizabeth Gabay-val

Nem csak a rozé érdekli! - Beszélgetés Elizabeth Gabay-val

Elolvasom
Nőnapi páros interjú - éljenek a borásznők!
Nem több, hanem jobb bort szeretnék - Beszélgetés Török Csabával

Nem több, hanem jobb bort szeretnék - Beszélgetés Török Csabával

Elolvasom
A finn Master of Wine, aki Villányban venne nyaralót
Hungarian Wine Summit 2024, Közép-Kelet-Európa legexkluzívabb boros szakmai rendezvénye

Hungarian Wine Summit 2024, Közép-Kelet-Európa legexkluzívabb boros szakmai rendezvénye

Elolvasom