Szerző: Ercsey Dániel
A déli részek legnagyobb központja, a Völgység fővárosa Bonyhád, ami csak egy ugrásra fekszik mind a Pécsi, mind pedig a Szekszárdi borvidékről. A város leginkább a temetőiről és legnagyobb fiáról, Perczel Mór honvéd tábornokról nevezetes, egykori hatalmas zsidó közösségéből két raktárnak használt zsinagóga maradt mementóul. A várostól keletre fekvő egykori, jórészt sváb falvak, mint Mőcsény és Cikó, mára elnéptelenedtek, magukba fordultak. Pedig a táj csodás, kapaszkodjanak fel az elhagyatott mőcsényi kálváriára és nézzenek le a falura, mely egykor az ország leghíresebb marhatenyésztőit adta! Gyönyörű látvány és elgondolkodtató, akárcsak a temető. Cikó határa egy még látványosabb pusztulástörténetet rejt: Máriaszéplak Árpád-kori, háromhajós templomának romjait, amit még Vörösmarty is megénekelt Széplak c. költeményében. A közeli Grábócot ezzel szemben a mai is élő és eleven szerb ortodox kolostor és templom, valamint a Mária-kilátóból elénk táruló panoráma miatt érdemes felkeresni.
Csodálkozzunk rá Kismányok ma is működő barokk orgonájára, melynek aranyozásába önmagát is beleszőtte a falu akkori asztalosa, a később Bonnyára költöző Becht Jakab, vagy a felújított Szászvári Várkastélyban működő interaktív múzeumra.
Fokozatosan északnyugatnak haladva a lengyeli Apponyi-kastély, a závodi barokk szobrok, melyeket egy-egy család gondozott és őrzött meg az utókornak, a hőgyészi Apponyi-kastély és a romos zsinagóga érdemelnek említést még Tamási előtt melynek legfőbb turisztikai nevezetessége a Várhegy alatt található termálfürdő. Innen északra borvidéki települések sorakoznak, komolyabb látnivaló nélkül. Kivételt képez Ozora, középkori várkastélyával, mely ma élményházként működik, állandó kiállítással, fegyvergyűjteménnyel, 3D filmvetítéssel, illetve a már nem borvidéki Dég, ahol a Festetics-kastély felújítása megkezdődött. Kelet felé haladva, közelítve a Sárközhöz, Simontornya reneszánsz várát érdemes felkeresni, de a már borvidéken túli Cece is tartogat meglepetést egy Csók István Emlékmúzeum képében. Gyerekekkel érdemes lehet megállni Rétimajorban, az Aranyponty Halászati Múzeumnál is.
Az innen a Duna vonaláig tartó vidéken Nagyszékely református templomait és a györkönyi pincefalut érdemes kiemelni, utóbbit nem csak a borok, de a hangulata okán is. Tengelicen hat kastély és kúria található, a folyó mentén pedig olyan városok tartoznak a borvidéki települések sorába mint Paks, Dunaföldvár és Tolna. Utóbbi egykor az élő folyó mellett feküdt és mint a kor fontos dunai kikötője, fogadta az 1700-as években a folyón érkező német telepeseket. Ma régi selyemgyárában múzeum működik, de gyerekekkel a városi Kékfestő Műhelyt és a MAG-ház Turisztikai Látogatóközpontot is érdemes lehet felkeresni. Innen délre olyan falvakat találunk, mint a paprikájáról híres Bogyiszló, északra pedig a Duna holtágáról nevezetes Fadd. Ha tudjuk, kombináljuk össze a kettőt, kezdve egy kiadós nyári fürdéssel a faddi Dunán, majd folytatva egy esti koncerttel az országszerte ismert bogyiszlói tamburazenészek körében! Paks sem az atomerőműről volt híres, hanem a Sárgödör téri pincékről, igaz ide manapság is megéri ellátogatni, akárcsak a Szeniczey-kúriába, ahol Deák Ferenc is gyakran megfordult egykor.
Paksra a Siller Fesztivál idején érdemes menni! Ez az ősi bortípus, ami a rosé és a vörösbor között helyezkedik el, évszázadokon át volt a kapások bora. Van benne tartás, mégis friss, van színe, mégsem vörös. Kóstolják meg önök is a hazai sillerek legjobbjait a fesztiválon!
Dunaföldvár is megér egy rövid megállót, de valódi szépségét a vízről mutatja meg, főként, ha északról érkezünk, sodortatva magunkat az árral. Ilyenkor, legfőképp naplementekor, megbabonázza az embert a magasba szökő löszfalak látványa, és ahogy alatta hömpölyög a nagy folyam. A város Duna-partja ideális kiindulópontja akár több napos vízitúráknak is, melyek alatt akár négy borvidéket is érinthetünk. Innen indulva a Tolnai borvidéken kezdünk, hogy este, Paks alatt kikötvén még mindig ugyanezen a borvidéken járjunk. Másnap a Gemenc mellett evezve a jobb partra akár a szekszárdi borászokat is lehívhatjuk egy koccintásra, de este már Baján alhatunk (Hajós-Bajai borvidék), hogy végül a harmadik napon egy huszáros evezéssel Dunaszekcsőig vagy Mohácsig (mindkettő Pécsi borvidék) evezzünk.
A Tolnai borvidék az északi nyúlványa a svábok lakta vidéknek, ahol ezek a hagyományok keverednek az egykor itt élt városi zsidó ételekkel és a Sárvíz melletti magyar falvak hagyományaival. Utóbbi vidéken élt híres vadászunk Széchenyi Zsigmond is, ő is kedvelte az errefelé jól ismert fácánlevest, ami ma már országos hírnévre tett szert, még ha nem is fordul elő minden vasárnapi asztalon. Tolna mezővárosban több recept is őrzi a kóser konyhát vivő zsidó kereskedők emlékét, ezek közül a kóser marhanyelv receptje talán a legismertebb, amihez gyönyörűen passzol egy fahordós érlelést kapott testes fehérbor! Ha Tolna akkor Paks, ha Paks akkor siller, ha pedig siller, akkor paprikás csirke, ahol javallott az elfőtt levet egy pohár sillerrel pótolni a főzés közben, hogy még zamatosabb legyen a végeredmény. Tolnába a németek kitelepítése után felvidéki magyarokat és székelyeket is költöztettek, ezért egyes településeken ízes-savanyított csorbát készítenek az asszonyok, amihez leginkább egy sauvignon blanc passzol, ez utóbbi viszont a nagymányoki svábok legendás savanyútojás receptjéhez is odailleszthető. A Duna mellett az ínyencek keressék, vagy készítsék el a Karácsony tájékán szokásos vajban párolt menyhalat, kevés borsikafűvel, citromlével és fehérborral locsolva, a hozzáértők szerint olaszrizlinggel az igazi, de ha csipetnyi zsálya is kerül mellé, még egy jó traminit is elbír a fogás.
A Tolnai borvidék mozaikossága és aprófalvas szerkezete nem kedvez a nagyobb borfesztiválok szervezésének, de azért errefelé sem maradunk boros programok nélkül! A nyár azonnal elhozza az Országos Siller Fesztivált, amit Pakson rendeznek a Sárgödör téren. A siller mint bortípus régen elterjedt volt számtalan borvidéken, de igazán csak a svábok lakta régiókban teljesedett ki, ez a fesztivál a borstílus legnagyobb hazai mustrája és ünnepe egyben. A györkönyi pincefalu önmagában is látványosság, de augusztus végén egyrészt egy boros eseménnyel egybekötött lóverseny, a Pincehegyi Szüreti Derby várja a sportág és a borok szerelmeseit, másfelől a Pincehegyi Fröccsözön jelzi, hogy a svábok nem csak a sillert, de a fröccsöt is szerették és szeretik ma is! A borvidék más tájain, például Tamásiban Szüreti Napokkal köszöntik a szeptembert, de Dunaföldvár sem csak a paprikás kalácsról híres, itt Szüreti Fesztivált tartanak a helyi borisszák. Aki a Tolnai borvidéken zárná az évet, az októberben keresse fel a gyönki Szüreti Mulatságot!
Tolnai borvidék
Látogasd meg Pakson a sváb présházak és pincék sorát, és csobbanj egyet a frissítő Dunában Faddnál!
Indulj kenutúrára, fedezd fel a Duna páratlan szépségét, és ismerkedj meg a helyi borok egyedi ízvilágával!
Járd be a környék történelmi emlékeit, térj be egy ozorai borászatba majd csobbanj a Tamási fürdőben!
Borkóstolás
Pincetúra
Saját szállás
Saját parkoló
Étkezés
Rendezvényhelyszín
Bankkártyás fizetés
Dűlőtúra
