A Német Sommelier Szövetség elnöke, Yvonne Heistermann nem újonc a magyar borok világában

A Wines of Hungary idén hat sikeres, teltházas mesterkurzust rendezett a ProWein borvásáron, melyek közül kettőt Yvonne Heistermann tartott, aki a Német Sommelier Szövetség első női elnöke, valamint egy, Magyarországról és borvidékeiről szóló könyv szerzője, melyet tizenhét évvel ezelőtt írt német nyelven. Több mint harmincéves sommelier-i és sommelier oktatói tapasztalattal a háta mögött kíváncsiak voltunk, milyen kapcsolata van ma a magyar borokkal, és hogyan látja azok nemzetközi potenciálját, különösen a vendéglátásban.

Ez volt az első alkalom, hogy közvetlenül együttműködtél a Wines of Hungary szervezettel. Milyen benyomást tett rád most a magyar borok világa?

Nos, én a magyar borokról Németországban is tartok előadásokat szálloda- és sommelier iskolákban, így rendszeresen kóstolok és mutatok be magyar borokat – vagyis elég jó rálátásom van a jelenlegi kínálatra is. Azt kell mondanom, hogy a tanítványaimat folyamatosan lenyűgözi a borok magas minősége és a képviselt sokszínűség – ahogyan engem is. Ez azt jelenti, hogy már a ProWein előtt is igen jó véleménnyel voltam a magyar borokról.

Tehát úgy tűnik, hogy már a ProWein előtt is volt kapcsolatod a magyar borokkal. Mióta foglalkozol velük?

Elég régóta! Először 1986-ban jártam Magyarországon, még gyermekként. A szüleimmel csodás nyaralást töltöttünk a Balatonnál. Később 2007-ben és 2008-ban tértem vissza, amikor egy magyar borokról szóló könyvet írtam „Weinland Ungarn” címmel, ami magyarul annyit tesz: „Magyarország Borország". Klára segítségével, aki akkor a magyar bormarketing szervezetnél dolgozott, sikerült bejárnom rengeteg borvidéket és pincészetet. Ez nagyszerű betekintést nyújtott az országba, a borvidékekbe és a borokba – és óriási segítség volt a könyv megírásában. 2014-ben a Tokaji borvidéken is jártam más sommelier-kkel együtt. Sőt, már korábban is tartottam előadásokat a ProWein rendezvényen a magyar borokról a dee-wine.com-mal együttműködve. Tehát semmiképp sem vagyok ProWein-újonc, ha Magyarországról van szó!

Két telt házas mesterkurzust is tartottál a Wines of Hungary szervezésében. Az első címe „Izgalmas utazás Magyarország borvidékein” volt. Mely borvidékeket és borokat mutattad be, és melyik volt a legizgalmasabb számodra?

Ebben a mesterkurzusban bemutattunk egy sauvignon blanc-t az Etyek-Budai borvidékről, egy fehér házasítást Pannonhalmáról, természetesen egy juhfarkot Somlóról, egy Szekszárdi Bikavért és egy cabernet franc-t Villányból. Ez valóban egy izgalmas utazás volt az országon át, a legismertebb borvidékekre fókuszálva, bemutatva a magyar borok sokféleségét. Nehéz megmondani, melyik volt a legizgalmasabb – mindegyik az volt. Talán ebben a sorban a pannonhalmi bor volt számomra a legérdekesebb. De nagyon szeretem a friss, száraz tokaji vagy balatoni fehérborokat is, különösen az olaszrizlinget. És el kell mondanom, hogy nagy rajongója vagyok a kadarkának, amit szerintem nagyon alábecsült szőlőfajta. Természetesen egyetlen mesterkurzus alatt nem lehet bemutatni Magyarország teljes boros sokszínűségét.

A második mesterkurzus címe az volt: „A kékfrankos újrafelfedezése – egy egyedülálló fajta”. Mint Magyarország legnagyobb területen termesztett kékszőlőfajtája, amely szinte minden borvidéken megtalálható, hogyan látod a kékfrankos német és nemzetközi lehetőségeit?

Ez a szőlőfajta, amely Németországban Lemberger néven ismert, jelenleg nagyon divatos, és jó minőségű, jól érlelhető borokat ad, így a potenciálja Németországban és nemzetközileg is jelentős, de meg kell mondanom, különösen tetszik nekem a magyarországi kékfrankos stílusa. A mesterkurzusra kiváló válogatás érkezett, amelyek remekül bemutatták, milyen eltérően mutatkozik meg a fajta az ország különböző részein – a melegebb Villányban és Szekszárdon, a hűvösebb Sopronban és Egerben, valamint a Balaton északi, vulkanikus partján.

Kóstoltál más borokat is a Wines of Hungary standjánál? Mi volt számodra a legérdekesebb és miért?

Igen, bár nem volt sok időm! A ProWein mindig nagyon sűrű időszak számomra. De szeretném kiemelni a Villányi borvidék bordeaux-i fajtákból készített vörös házasításait. Szerintem ezeknek nemcsak nagy potenciáljuk van, de az ár-érték arányuk is kiváló. Jól illenének a német piacra.

Több mint 30 éves tapasztalatod van a borászat, borképzés és vendéglátás terén. Szerinted mik lehetnek a magyar borok kitörési pontjai, különösen az éttermi szegmensben?

Szerintem egyszerűen ismertebbé kell tenni a magyar borokat. A magyar borok nem elég ismertek – pedig megérdemelnék, tekintettel a minőségükre és sokszínűségükre. Elengedhetetlen, hogy szélesebb körben ismertté váljanak, mivel Németországban még mindig túl kevéssé láthatóak, annak ellenére, hogy sok német nyaral Magyarországon, látogat el Budapestre, vagy tölti a nyarát a Balatonnál. Szerintem a mesterkurzusok lehetnek a kulcs – különösen éttermekben, borszaküzletekben és oktatás területén. Ez valóban segíthetne abban, hogy a magyar borok ismertsége növekedjen a német vendéglátásban. Ez lehetne a kitörési pontotok!

ű

Képek: Magyar Bormarketing Ügynökség