2025 június 24. / Blazsovszky Péter

Csopaki Kódex 2025 – Termőhely, hagyomány, természetesség és stílus

Idén nyáron ismét összeült a szakértőkből álló Kódex Zsűri, hogy a csopaki termelőkkel és az önkormányzat képviselőivel közösen – vakon végigkóstolva a borsort – nyugodt körülmények között megvitassák a tapasztalatokat, és szó essen a jövőbeli tervekről is. Beszámoló következik.

Némi félelemmel kevert izgatottsággal ültem neki idei Kódex zsűrizésemnek, hiszen a 2024-es évben a korábban megszokott szeptember végi olaszrizling szüret bizony már augusztusban bőven lezajlott. Féltettem a borokban a savakat és féltettem a várható komplexitást, összetettséget, érlelhetőséget is. Szerencsére azonban félelmeim alaptalannak bizonyultak: remekül oldották meg a termelők ezt a kihívásokkal teli évet, és – bár a szokásosnál kevesebb dűlős tétel készült – alapvetően egyensúlyos és szép csopakiak születtek!

Fotó: Pelsophoto

Néztünk kész borokat és tartálymintákat, néztünk hegyborokat és dűlősöket, 2024-eseket és 2023-asokat, néztünk olaszrizlingeket és 100% furmintokat is, a többség pedig simán átment ezen az utolsó rostán, mármint az érzékszervi vizsgálaton. Ráadásul magasan a léc fölött. Ilyenkor nem csak azt vizsgáljuk kóstolás közben, hogy tiszta-e, egyensúlyos-e a bor és moderált-e az alkoholtartalom, hanem ezeken felül a „csopakiságot” is keressük a borban. Azt az őszinte szikárságot, ami akár a kedves gyümölcsösség mellett is elkülöníti az itt termelt borokat Magyarország, a Kárpát-medence és gyakorlatilag a világ többi olaszrizlingje (és furmintja) közül.

Fotó: Magyar Bormarketing Ügynökség

Fotó: Pelsophoto

Csopaki Kódex

A Csopaki Kódex egy független eredetvédelmi és védjegyoltalmi rendszer, melynek fókuszában Csopak és hagyományos fajtái, az olaszrizling és a furmint állnak. 2010-es megalkotásakor célja a csopaki bor minőségének magasabb fokú védelme.

A 4 pillérbe foglalt termelési szabályzata idővel a hivatalos EU-s eredetvédelmi szabályozás alapjává vált, mely 2017-ben életre hívta a Balaton borrégión belül az önálló Csopaki oltalom alatt álló eredetmegjelölést.

Az Európai Uniós ‘Csopak OEM’ szabályok a Csopaki bor két minőségi kategóriáját különböztetik meg – Hegybor és Dűlőbor -, melyek kizárólag Csopak termőhelyről származhatnak, készítésükhöz pedig csak Olaszrizling és Furmint fajták használhatók fel meghatározott szabályok szerint (lásd Csopak OEM).

Azóta a Kódex legfőbb feladata a hivatalos szabályozás fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata. Szakmai műhelyként a Kódex termelők a ‘Csopak OEM’ szabályokat további előremutató kiegészítésekkel látják el, melyeket a Kódex 4 pillére foglal össze. A Kódex szabályai szerint készült Csopaki Hegy- és Dűlőborok viselhetik a Kódex ezüst vagy arany védjegyét.

Forrás és részletek: csopaki.hu

Fotó: Magyar Bormarketing Ügynökség

A termőhely üzenetén és a vidék hagyományaihoz tartozó két kiemelt fajta, az olaszrizling és furmint védelmén kívül a Csopaki Kódex termelőinek műhelymunkája értékmentő és értékteremtő is egyben. Ebbe pedig ugyanúgy beletartozik a nehézségekkel való őszinte szembenézés is. A klímaváltozás előrevetíti ugyanis a szőlő locsolásának elengedhetetlenségét és víztározók építésének szükségességét, miközben a kabócák által terjesztettt és az egykori fioxéravész mértékéhez hasonló pusztítással járó fitoplazma baktérumok – pestiesen szólva – már igencsak a spájzban vannak.

Fotó: Pelsophoto

Lesz kihívás és feladat tehát a jövőben is bőven, miközben éppen egy újabb csapadékmentes és forró nyár dörömböl az ajtón. A magyar borok (és azon belül pedig természetesen a csopakiak is) azonban megérdemlik az odafigyelést és erőfeszítéseket, amit remélhetőleg a borfogyasztók majd meg is hálálnak. Fogyasszunk hát elsődlegesen (de mértékkel!) magyar bort és azon belül csopakit is, ami kedves, de nem behízelgő, őszinte, de nem harsány, érthető, de mégis összetett, így pedig nem csak a nyarat szimbolizálja, hanem az összes évszak mellett végső soron talán picit minket, magyarokat is!