Egri borvidék

A borvidékről

A borvidék szíve és névadó települése Eger. Aki járt már ebben a kisvárosban, az pontosan tudja, hogy nem véletlenül az egyik legfelkapottabb turisztikai desztinációja hazánknak. Olyan rejtett kincsekkel büszkélkedhet, mint a líceum tetején, a “varázstoronyban” található Camera Obscura, amit 1779-ben üzemelt be Hell Miksa csillagász és ezzel minden bizonnyal a világ legöregebb működő ilyen szerkezete. Bárki felmehet megnézni és kipróbálni (belépőért és sok-sok emelet lépcsőzésért cserébe) és érdemes is így tenni! (Lift nincs!) A zenerajongóknak a Beatles Múzeumot javasoljuk, a vállalkozó kedvűeknek pedig a Szemfényvesztés kiállítást, ahol egy órára mind kipróbálhatjuk, hogyan élnek vak embertársaink és milyen nehézségekkel kell megküzdeniük a mindennapokban. Ebédeljünk egy helyi bisztróban, menjünk fel a várba (ahol többek között a Kazamata, a külső vársétány és a fegyvertár is felújításra került), képzeljük egy pillanatra Dobó Istvánnak vagy még inkább Bornemissza Gergelynek magunkat, aztán irány Gárdonyi Géza egykori háza, ami ma az írónak szentelt múzeumként üzemel. Ha még maradt bennünk szufla, bolyongjunk a belvárosban vagy a Szépasszony-völgyben, nézzünk be az Érseki Palotába, a bazilikába, vagy ereszkedjünk le az alvilági hangulatú kazamatarendszerbe (válasszunk vezetett sétát), ami valóban egy önálló város képzetét kelti a város alatt!

Az Egerszalókkal szomszédos településen, Tarnaszentmárián az ország egyik legöregebb temploma vár ránk, egyes művészettörténészek szerint már a X. század végén felépült, ami biztos, hogy díszítőelemei kaukázusi hatást mutatnak. Az ettől északra található Sirokra a vár miatt érdemes betérni, csakúgy, mint délnek indulva, Kisnánát és annak várát megcélozva. Feldebrőn egy másik csodálatos templomot lehet felkeresni, a XI. században épült Szent Márton-templomot és altemplomot. Az épület érdekessége, hogy a templom és az altemplom építészeti stílusa eltérő, mi több, a templom eredetileg bizánci mintájú, öthajós, centrális elrendezésű volt, csak később építették át. Ez azt jelenti, hogy az építkezéskor még nem dőlt el egyértelműen, hogy az ország melyik rítust követi, Bizáncot vagy Rómát, így mindkettő éreztette hatását.

A borvidékről északra indulva a Bükk-hegység nyugati lábánál olyan települések bújnak meg, mint Bélapátfalva, ahol a ciszterci kolostor romjai és a ma is álló apátsági templom országos hírű látnivalók a XIII. századból. Szilvásváradon a lipicai ménest keressék fel, aztán sétáljanak egyet a Bükki Nemzeti Parkban a Szalajka-völgyben, érintve a híres Fátyol-vízesést, felkapaszkodva az Istállós-kő barlangjához, vagy utazzanak az erdei vasúton és persze ne felejtsenek el pisztrángot vacsorázni, ha erre járnak!

Bár nem tartozik a borvidékhez, de elérhető távolságra van tőle, ezért jelezzük, hogy Füzesabony felé tartva és az utat folytatva a Tisza-tóhoz érhetünk, ahol Poroszlón a Tisza-tavi Ökocentrumban a tó élővilágával ismerkedhetünk, a kikötőben pedig kenut-kajakot bérelve bejárhatjuk a tó jelentős részét, nádasait és csatornáit, felkereshetjük a madármegfigyelő helyeket, de horgászhatunk is, vagy alhatunk úszóházban, netán továbbállhatunk Kiskörére, az újonnan induló nyaralóhajós turizmus egyik báziskikötőjéhez.

Gasztronómiai ajánló

Az Egri borvidék gasztronómiája jelentős mértékben megegyezik a szomszédos Bükki borvidék gasztronómiájával. Az eltérés a részletekben és a földrajzilag vagy tájegységileg eredetvédett alapanyagokban rejlik! Szomolyán híres a „fekete cseresznye“, az ízletes és egyedi fajtának önálló fesztivált és ételeket is szentelnek a településen. A nevezetes bükki sajtok készítői közül többen is a borvidékről érhetőek el a legkönnyebben, akárcsak a hegyvidéki pisztrángtelepek többsége. Az itt készült halételek kiváló kísérői lehetnek az Egri Csillag nevű fehér házasítások, vagy az Egerszólátra jellemző olaszrizlingek többsége. Ki ne hagyjuk a tárkányi sós-túrós rétes megkóstolását ha erre járunk! A borvidék fővárosában, Egerben számtalan étterem és bár közül választhatunk, közöttük nem egy a csúcsgasztronómiát képviseli és komoly merítéssel rendelkezik az egri borokból is. A Szépasszonyvölgy pincesorán is egyre igényesebb vendéglátóhelyek nyílnak, ne habozzunk betérni ezekbe! A Bükk-hegység hatalmas erdőségei kifogyhatatlan utánpótlás jelentenek mind erdei gombákból, mind vadhúsokból, utóbbiakhoz érdemes próbát tenni a számtalan egri vörösbor közül a kékfrankos alapú házasításokkal és bikavérekkel. Az édesszájú vendégeknek jó hír, hogy Egerben az ország legjobb cukrászai közül is dolgozik egy, aki már kétszer is elkészíthette az ország tortáját.

Eseményajánló

Az Egri borvidéken ideje korán magunkhoz kell térni az évzáró buli után, hiszen januárban már az Egri Borok Bálján koccinthatunk! Tavasszal az első program az Egri Csillag Fellövés, ilyenkor az új évjárat Csillagait lehet kóstolni, koncertekkel körítve. Nyáron először az Egri Csillag Weekend hozza össze az embereket és az egri fehér borok kedvelőit, ráadásul ezt általában egy Food Truck Show kíséri, így a jó borok kedvelői mellett a gasztronómia szerelmesei is igazán jól érezhetik magukat, hogy aztán a nyár végén már a vörösboroké és a legendás bikavéré legyen a főszerep az Egri Bikavér Ünnepen. Ha pedig eljön az ősz és a szüret, irány Egerszólát és az Olaszrizling Fesztivál! A település évtizedek óta az olaszrizling szőlőfajta egyik nemzetközi székhelye, köszönhetően az erre a fajtára specializálódott nemzetközi borversenynek, kóstoljuk meg hát a helyi rizlingeket. Az ősz hátralevő részében a Vino névre keresztelt Bor és Zene Ünnep érdemel említést, míg az évet az Egri Borszalonban zárhatják a borrajongók decemberben. Eger kapcsán fontos megemlíteni, hogy a főszékesegyház egyik névadó szentje Szent János, így a Szent János napi boráldás minden évben különösen szép a városban!