Hárslevelű
Története
A második legfontosabb fajta Tokajban a hárslevelű, szláv területen Lipovinának hívják, német neve Lindenblättrigen, francia neve Feuilles de tilleul, Magyarországon pedig elterjedt volt kereklevelűnek zöld szőlőnek, halszőlőnek, de bodzavirág szagúnak is nevezni. Nevét a hársfa levelére emlékeztető alakja miatt kapta. A hárslevelű régi magyar fajta, kialakulása az ampelográfusok szerint természetes úton történt, és bár van amlítése már a 18. századból, ugyanakkor csak a 19. század első felében került szélesebb termesztésbe. A Kárpát-medencében sok borvidéken termelik komolyabb felületen, de Tokajon kívül csak Somlón és Egerben (Debrői Hárslevelű) vált igazán ismertté. Kifejezetten fagyérzékeny és vízigényes, lisztharmatra fogékony, ugyanakkor kevésbé aszúsodik, mint a furmint. Szereti a meleg vulkanikus talajokat, de sokan úgy tartják, hogy az igazán izgalmas fajtaborokat löszön is meg tudja mutatni. Ha nem is annyira sokszínű, mint a furmint, de a botrisztisznek köszönhetően igazán izgalmas édes borok is születhetnek belőle. Bora közepes savakat produkál, illatos, nevének megfelelően hársmézes, így házasításban is jól működik.
Termőhelyei
A bor jellemzése
Bor-étel párosítás
A fajtát ma légyegében csak Magyarországon telepítik, illetve szerte a világban található még mintegy 200 hektár. Ausztriában Burgenlandban lehet nagyon kis mennyiségben fellelni és egyes feljegyzések szerint a szomszédos országok mellett Dél-Afrikában is értékelik ezt az igazán izgalmas magyar fajtát. Magyarországon összesen 1630 hektáron termelik, melynek 20%-át a Tokaji borvidék teszi ki, ezt követi az Egri borvidék és Villány. Tokajban nem csak aszúkban képes fontos szerepet betölteni, hanem száraz borokban is, akár egyedül, akár a furmint fajtával házasítva, amelynek markáns savait finomítja és diszkrét aromatikus karakterével tökéletesen kiegészíti. Egerben a fajta kapcsán a Debrői Hárslevelű OEM-et kell megemlíteni, ami Rácz Pál pincemester nevéhez fűződik, amely alapján ez a fajta bor a hárslevelűre alapozott házasítás volt, hogy az évjárat okozta különbségeket kiegyensúlyozzák. A fajtának legalább 85%-ban szerepelni kell az esetleges házasításokban és classicus, superior, illetve késői szüret jellegű bortípus készíthető belőle.
Diszkrét, virágos jegyek jellemzik, főleg hársfavirág, hársméz és gesztenye szerepel a leírásokban. Általában érett aromatika, csonthéjasok, körte, kajszi és egy finom mézes, elegáns, visszafogott parfümösség vezeti az illat- és ízprofilt. Selymes textúra, közepes test és savak mentén jó arányokat és egyensúlyt mutat.
A hárslevelű kedves és sokoldalú szőlőfajta, mivel a száraz, könnyedebb stílustól, az egészen édes, kifejezetten magas cukortartalommal rendelkező eszenciáig készülnek belőle borok. A könnyedebb, egyszerűbb száraz, félszáraz vagy félédes hárslevelűk virágos-körtés jegyeikkel, selymes, olajos textúrájukkal a mindennapok kellemes kísérői, amelyeket fiatalon, általában a legutolsó évjáratokból érdemes választani. Körülbelül 8-10°C-on, tulipán formájú fehérboros pohárban a legfinomabbak.
A komolyabb száraz és félszáraz hárslevelű alapú házasítások, birtokborok, és dűlőszelektált hárslevelűk szépen fejlődnek a palackban, ezért pár évig érlelhetjük is őket. Ezeket a borokat kifejezetten tartalmas, gazdag ízvilág és finom ásványosság jellemzi, ezért amikor bor-étel párosításban gondolkozunk, akkor bátran mehetünk komplexebb fogások felé is. A szárnyasok mellett a sertés és a borjú is remek választás, és a kicsit gazdagabb szószok, mártások is jól működnek a magas minőségű hárslevelűkkel. Ezek a borok általában 8-10°C-os hőmérsékleten a legfinomabbak, és a tulipán formájú fehérboros poharak mellett a hárslevelűhöz is használhatjuk a speciális furmintos poharakat.
A késői szüretelésű hárslevelűk és hárslevelű aszúk mézes, aszalt gyümölcsös – hársvirágos jegyekben gazdagok, így cukortartalomtól függően remekül működnek könnyedebb gyümölcsös salátákkal, tartalmasabb tortákkal, pohárkrémekkel és mézes süteményekkel. Az édes borokat érdemes hűtve, 6-8°C-on kínálni, kisebb méretű tulipán formájú fehérboros pohárban, vagy kifejezetten desszertboros pohárban.
