Csabagyöngye
Története
Származását tekintve sokáig úgy tartották, hogy a Bronnertraube és a muscat ottonel kereszteződésével jött létre, újabb kutatások azonban cáfolják ezt az elméletet. Valójában a madeleine angevine és a muscat fleur d´oranger (magyar muskotálynak is hívják) kereszteződésének eredménye. Nevét Békéscsabáról kapta, mert egyes feltételezések szerint itt találtak rá kiskertekben a 20. század elején. A történet szerint a híres nemesítő, Stark Adolf a Mathiász Jánostól kapott magvakból nyerte a fajtát. Korai rügyfakadású és nagyon korai érésű, talán a világ egyik legkorábban beérő fajta címéért is harcba szállhatna. Magyarországon az adott évjárat első újborait ebből a fajtából szokták készíteni leggyakrabban. Számos további fajta születésében – így például az Irsai Olivérében – játszott fontos szerepet a Csabagyöngye.
Termelőhelyei
A bor jellemzése
Bor-étel párosítás
Régebbi feljegyzések alapján rendkívül ismert fajta, korai érésének és csemegeszőlő mivoltának köszönhetően. Oroszországban, Romániában, Bulgáriában és Németországban is említést tesznek róla. Ugyanakkor a mai nemzetközi fajtastatisztikákban nem szerepel, a szinonimák alatt sem.
Magyarországon mindösszesen 45 hektáron találkozni a fajtával, lényegében csak a Balatonboglári borvidéken van jelen.
Könnyű, friss, üde, illatos, úgymond muskotályos borok születnek belőle legtöbbször, ha tisztán, és nem házasítva készülnek. A gyümölcsös, virágos, parfümös jegyek mellett alacsony alkohol, könnyű test és közepesen friss savak vezetik a tételt. Előszeretettel készítik kevesebb vagy több cukorral iskolázva, illetve házasításokban is előfordul. Az egyik legkorábban érő fajtát mindenképpen korán érdemes elfogyasztani is.
A csabagyöngye bora minden évben az elsők között kóstolható. Igazi korai fajta, könnyed, üde és illatos bora klasszikusan a melegebb, naposabb időszakokban a legkedveltebb. A szőlőfajta alapvetően aromatikus, muskotályos jegyekben gazdag, ízeiben a könnyed vonalat képviseli, nagyon kellemes és üdítő önmagában fogyasztva. A bor-étel párosításokban inkább a neutrálisabb, könnyedebb ízekkel harmonizál. Jellege miatt frissen, kizárólag a legutolsó évjáratot érdemes belőle választani és érdemes is mielőbb elfogyasztani. Figyeljünk arra, hogy mindig tartsuk hidegen, napfénytől és hőtől távol, hogy a törékeny aromáit a lehető legjobban megőrizzük. Kínálni is mindig egyenesen a hűtőből kivéve, körülbelül 8-10°C-on kínáljuk, tulipán formájú fehérboros pohárból.
Alapanyagok közül a zöldsaláták, a citrusok, a szőlő, az alma, a körte, a friss, könnyed natúr tehénsajtok, a csirke, és a nem túl zsíros fehér húsú halak állnak ízvilágban és struktúrában legközelebb a csabagyöngye szőlőfajtából készült borhoz. Remek választás lehet mellé például egy kevert saláta friss gomolyával és szezonális gyümölcsökkel, de kínálhatjuk akár egy nem túl édes, könnyed bazsalikomos-joghurtos citromos szelethez is. Mindenképp kerüljük a sűrű, nehézkes ételeket, zsíros fogásokat, amikor a csabagyöngye mellé keressük az optimális párost.
