Ezerfürtű
Története
Magyar nemesítésű fehér borszőlőfajta, Kurucz András és Kwaysser István hozta létre. Kecskeméten 1950-ben történt meg a nemesítés, nagy valószínűséggel a piros tramini és a hárslevelű szülők felhasználásával. Hason nevei is ismertek, úgy mint Kecskemét 5 és Miklóstelepi 5 (Miklóstelep adott otthont a kutatóintézetnek Kecskeméten.)
Termelőhelyei
A bor jellemzése
Bor-étel párosítás
A Duna borrégióban fordul elő leggyakrabban (Kunság, Hajós-Baja), de kisebb mértékben a Balaton környékén is jellemző.
Érdemes jól beérlelni, mert ellenkező esetben a savai nem lesznek kellemesek. Aromatikájában neutrális, némi virágos-vegetális karakter jellemző rá. Szüretelésekor erős válogatást igényel rothadásra való hajlama miatt, így borának tisztaságát meg lehet őrizni. Alkoholban általában erőteljesebb értékeket tud mutatni, mint savakban, kivételt képez talán a Balaton-felvidék egyes vulkánjainak termőhelye. A Csobánc oldalában például kellemesen savas karaktert tud adni, bora önállóan is megállja a helyét, bár jellemzőbb a házasított változat.
Mivel az ezerfürtű bora meglehetősen visszafogott, a hozzá kínált fogások sem lehetnek túl bonyolultak és élénkek. Sokat számít termőhelye. A homokon termett borok – melyekből gyakrabban készítenek önállóan bort – kellemes társak lehetnek a mindennapokban. A Hajós-Bajai, Kunsági és a Csongrádi borvidékek egyaránt könnyed, lágy savú, inkább alacsony alkoholtartalmú borokat adnak mind fehér, mind pedig kékszőlőből. Hazai gasztronómiánkban igencsak lenne helye ezeknek a könnyed boroknak nagyobb mennyiségben is. Hogy hol? Gyakorlatilag bárhol, ahol jó minőségű folyóbor kerül(hetne) az asztalra. A sok zöldséget és könnyű fehér húsokat szívesen használó mai konyhai szokások – különösképp a déli ebédek mellé – pontosan ezeket a nem bonyolult, sokszor csak 10 alkoholfok körüli borokat keresik. Egy magasabb savgyűjtő fajta borából meleg nyári napokon még fröccsöt is szívesen készítenénk.
Mihez is kínáljuk hát ezeket a borokat? Semmiképpen ne adjunk erről a termőtájról borokat savas ízű ételekhez, mert félő, hogy a bor kissé kiürül, extrém esetben karakterét teljesen elveszítheti. Szintén kerüljük azokat a fogásokat, amelyek édes körettel, savas vagy édes gyümölccsel készülnek. Ne adjuk túl bonyolult, nagyon összetett vagy különleges fűszerezésű fogásokhoz kísérőként, mert a bor nem fog tudni lépést tartani velük. Viszont egyszerűbb, alapvetően neutrális ételekhez bátran kínáljuk ezeket a borokat. Jellemzőbben tejföllel vagy tejszínnel dúsított fehérhúsú szárnyasok mellett lehet értékeit felfedezni, de fröccsborként is kiváló.
