Ezerjó
Története
Egykor nagyon elterjedt, sokszínű magyar fehérszőlő fajta, a száraz boroktól a nemes édesekig több stílusban készítettek belőle borokat. Egyes feljegyzések úgy tartják, hogy a móri kapucinusok hozták be az országba, más említések szerint mindig is hazánkból származott, és már sokkal régebben ismert volt. Budai fehérnek is nevezték korábban, utat engedve annak a feltételezésnek, hogy egykor Budán is elterjedt fajta volt. Más szőlőfajták nemesítéséhez is szívesen használták, így például a generosa, a zenit, a zengő vagy a zeus fajtáknak is az egyik szülője. Ha egy jelzővel kellene leírni a belőle készült borokat, valószínűleg a savas jutna először eszünkbe, a fajta ugyanakkor ennél jóval többre képes. Számos német szinonimáját említik például Tausendgut(e), Tausent Güte, amelyek mindegyike lényegében a magyar elnevezés tükörfordítása. Sem Ausztriában, sem Németországban nem jegyzik.
Termelőhelyei
A bor jellemzése
Bor-étel párosítás
Statisztikák szerint a világon nagyjából 1000 hektáron termelik, Magyarországon nem egészen 600 hektárt telepítettek belőle. 20%-os arányával a Móri borvidéken a legfontosabb fajta, míg országos szinten Neszmély vidékén viszonylag jelentős még. A Kunsági borvidéken lehet a legtöbbször találkozni vele, ahol 370 hektáron telepített. Itt fontos kiemelni a Soltvadkerti OEM-et, amely kizárólag az ezerjóra épülő eredetvédett bor és három stílusban készülhet: száraz borként, töppedt szőlőből készült édes borként, valamint pezsgőként.
A Soltvadkertre jellemző síkvidéken mésztartalmú homok, helyeként lösz található, ami viszonylag hamar felmelegszik. A Móri borvidéken pedig a mészkő és a lösz a meghatározó agyagbemosódásokkal kiegészítve, viszonylag hűvös vidéknek mondható, ami elősegítheti a feszes, friss borok alkotását. Az itteni tételekben a hűvös, magas sav és a gyakran olajos textúra megmutatja, hogy mennyire izgalmas borokra képes a fajta száraz iskolázásban, de akár jelentősebb maradékcukorral is lehet vele találkozni. Nem bánja, ha más fajtákkal, például a chardonnay-val házasítják.
Az ezerjó egy igazi Jolly Joker, a pezsgőtől, a szárazborokon keresztül az édesborokig minden elkészíthető belőle. Tipikusan neutrális fajta, magas savak mellett viszonylag magas alkoholra is képes. Gyakran zöldfűszerek, bazsalikom, kapor, vágott fű és némi gyógynövényes tónus jellemzi, diszkrét gyümölcsösség, körte és méz kísértében, olykor olajos textúrával kiegészítve.
Az ezerjó fantasztikus gasztrobor, mivel viszonylag neutrális ízvilággal rendelkezik, így a különböző fogások finomabb, diszkrétebb fűszereit és ízeit is felerősíti, ugyanakkor a magasabb savainak köszönhetően a nehezebb, zsírosabb összetevőkön is könnyíteni tud, a savas összetevőket pedig finoman kiemeli és ezzel egy elegáns lendületet ad a fogásnak. Édes borként is megállja a helyét, hiszen a magas savak és a neutrálisabb jelleg miatt nem csak desszertek mellett működik jól, hanem tökéletes párost alkothat például egy májas fogással, kékpenészes sajtokkal és fűszeres-csípős ázsiai ételekkel is. Az ezerjó klasszikusan az a bor, amelyet gasztronómiai szerepe miatt is egész évben kellemes fogyasztani. A magas minőségű ezerjó képes a palackban még tovább fejlődni, így a legszebbeket nyugodtan érlelhetjük pár évig. Figyeljünk arra, hogy az érlelés alatt mindig tartsuk egyenletes, hűvös hőmérsékleten, napfénytől és közvetlen hőtől távol. Érleléstől és stílustól függően körülbelül 9-12°C-on kínáljuk, tulipán formájú fehér boros pohárból.
Alapanyagok közül a zöldsaláták, a citrusok, a koriander, friss fűszernövények, tök, hüvelyesek, zsíros sajtok, tejszínes ételek, szárnyasok, sertéshús, belsőségek, zsírosabb halak állnak ízvilágban és struktúrában legközelebb az ezerjó szőlőfajtából készült borhoz. Tökéletes lehet a száraz ezerjó például egy rakott burgonyával vagy egy grillezett sertés flekkennel, a maradékcukros ezerjó például egy BBQ oldalassal, az édes pedig egy sárgabarackos túrótortával, vagy az érleltebb édes ezerjó egy Eszterházy tortával.
