Viognier

Hazáján túl (Észak-Rhône/Condrieu) Dél-Franciaországban, Languedoc-Roussillon-ban található meg nagyobb területen, illetve Olaszországban, az Egyesült Államokban (Kaliforniában), valamint más újvilági termőterületeken is egyre gyakrabban találkozni vele. Magyarországon a viognier engedélyezett fajta (nem úgy például Ausztriában, ahol ugyan a borral találkozni lehet, de a címkén a fajta nem tüntethető fel direktben), nagyjából 15 hektáron található. Egy maréknyi területen van jelen, az Etyek-Budai, az Egri és a Szekszárdi borvidék lényegében le is fedi a kínálatot. Az első fajtakísérletek Gál Tibor nevéhez fűződnek. Találkozni vele fajtaborként, valamint házasításokban is, például az Egri Csillag cuvée-ben is engedélyezett fajta.

Illatos fajta, ehhez nem fér kétség, a monoterpénnek is köszönhetően, de nem dömping-szerűen muskotályos, hanem inkább az őszibarack virágossága és a kajszibarack húsossága, illatos gyümölcsössége dominál benne. Olajos textúra, kifejezett alkohol, telt test és mérsékelt savszerkezet jellemzi. Finom fűszeressége csak tovább árnyalja a komplexitást és a magas minőséget. Ugyanakkor eltarthatóságért ritkábban szokták szeretni.

A viognier borokat kellemes elegáns virágosság és barackos ízvilág jellemzi. A testesebb, olajosabb ízvilágú fehérborok közé tartozik, gyakran magas alkoholtartalommal, ezért fogyasztása a hűvösebb időben, télen is nagyon kellemes. Bor-étel párosításkor bátran választhatunk mellé hasonlóan gazdag, akár kicsit nehezebb fogásokat is és a viszonylag fűszeresebb ízekkel is jól harmonizál. Kókusztejes levesek, édesburgonyás curry, krémes, gazdag ízvilágú sajtok, gyökérzöldségek és különféle rákok is remekül párosíthatóak a viognier-ből készült borokkal. Jól működik a gyömbérrel és sáfrányos fogásokkal is, így akár egy tenger gyümölcseivel készült paella mellé is tökéletes választás. A friss fűszernövények közül nagyon izgalmas ízkombinációt alkot a korianderrel és a zsályával is, de kombinálhatjuk édesfűszerekkel is. Bár rendszerint testesek és tartalmasak a viognier borok, mégis fiatalon a legszebbek, és legtöbbjük kevésbé alkalmas a hosszú palackos érlelésre, ezért érdemes fiatal évjáratot választani belőle, és viszonylag hamar elfogyasztani. Figyeljünk arra, hogy mindig tartsuk hidegen, napfénytől és hőtől távol, hogy a virágos aromáit a lehető legjobban megőrizzük. Kínálni is mindig egyenesen a hűtőből kivéve, körülbelül 8-10°C-on kínáljuk, tulipán formájú fehérboros pohárból. Amennyiben újfahordós érlelésen is keresztülment a bor, akkor érdemes egy öblösebb pohárból, kicsit melegebben, körülbelül 10-12°C-on fogyasztani.