Szerző: dr. Mészáros Gabriella
A világ fehérborkínálatát két nagy stílus jellemzi. Az egyik csoport a manapság nagyon divatos üde, friss savú, könnyen megjegyezhető gyümölcsös illat- és ízjegyeket adó borok világa. Ezek a borok érlelést nem igényelnek, a szüretet követő első-második évben elfogyasztjuk őket. Szőlőfajtáira jellemzők az illatos, aromagazdag fajták, például a sauvignon blanc, az Irsai Olivér, a cserszegi fűszeres, a királyleányka és a muskotályos szőlőfajták. Aromatikájukat az erős, szőlőből származó jegyek fogják meghatározni: gyakran érezzük bennük a zöld alma (chardonnay), az egres, a spárga (sauvignon blanc) vagy éppen a citrusok (rajnai rizling) karakterét. Általában élénk, lendületes borok, melyek gyorsan elkészülnek és fiatalon szeretjük őket meginni. A Kárpát-medencén belül ideális termőhelyük a Mátra, a Bükk, Etyek–Buda, Mór vagy éppen Pannonhalma vidéke.
A másik száraz fehérbortípus a fahordós érlelésű borok köre. A hordós érlelés alatt sok melegebb, kevésbé élénk karakter adódik ízvilágukhoz. Ennél a típusnál a levegő oxigéntartalma kerekebbé, barátságosabbá teszi a borokat. Itt már a kiindulásnál kicsit jobban kell figyelnie a gazdának arra, hogy koncentráltabb szőlője legyen. A túlzottan karcsú borok nem fogják jól hasznosítani a hordós érlelést. Ezekben a borokban gyakran érezzük az érett alma, a körte, az őszibarack, az édes mézdinnye vagy éppen a csonthéjas gyümölcsök aromáit. A hordós érlelés tejszínes, vajra emlékeztető illatokat és ízeket is kialakíthat. Ezek a borok nálunk gyakran furmintból, hárslevelűből, olaszrizlingből, juhfarkból, a nemzetközi kínálatban chardonnay-ből vagy viognier szőlőfajtából készülnek. Sokkal tovább érlelhetők, mint a pórusmentes tartályban érlelődött társaik. Különösen szép borokat adnak a vulkáni talajok, a Badacsony, a Somló, a Mátra, Eger és Tokaj ültetvényei.
A magyar bor nyert tizenöt nagykövetet!
Megnyílt Magyarország legnagyobb borbárja, maga a Balaton!
Hétvége Móron és környékén
Az újrafelfedezett kincs: Eger és a kékfrankos