Pezsgő

A pezsgő azokat a szén-dioxid-tartalmú borokat jelenti, amelyek úgynevezett elnyelt szén-dioxidot tartalmaznak. Ez úgy alakul ki az italban, hogy egy már kész alapborhoz élesztőt és cukrot adnak, amitől az újra erjedésnek indul. Mivel a második erjedés alatt keletkező szén-dioxidot nem engedik elillanni a borból, az az érlelés ideje alatt beépül és kialakul az „elnyelt szén-dioxid”-tartalom. A leggyakrabban üde, könnyed alapborokat használnak, a chardonnay és a pinot noir az a két szőlőfajta, amelynek a alapbora szinte soha nem hiányozhat egy komoly pezsgő alapanyagai közül.

A pezsgőt nem kell érlelni, a legtöbb változata akkor kerül forgalomba, amikor már fogyasztásra kész. Azokat tartják a legjobb, pezsgőkészítésre alkalmas területeknek, ahol a klíma kicsit hűvösebb, és a talajban van számottevő mésztartalom. A Kárpát-medence adottságai a célnak megfelelőek. Ha a termelő elég körültekintő, a melegebb vulkáni talajokon is születhetnek értékes pezsgő alapborok. És igaz ugyan, hogy a hazai kínálatban is sokszor találkozunk a két champagne-i alapfajtával (chardonnay és pinot noir), de a Kárpát-medence szőlőfajtái sem maradnak el a legismertebbektől. A furmint, a hárslevelű, az olaszrizling, az ezerjó egyaránt alkalmas jó pezsgők készítéséhez. Borvidékeink közül a leginkább „pezsgőelkötelezett” a hűvösebb Etyek-Buda és Mór, de Tokaj, Eger, a Somló és a Balaton környéke is elő tud rukkolni egyedi tételekkel.

A habzóbor és a gyöngyöző bor utólag hozzáadott szén-dioxid-tartalma miatt sokkal egyszerűbb stílusú borokat jelent. Kevésbé finom a gyöngyözésük, a buborékok nem olyan finomak, mint a pezsgők esetében. Ennek ellenére valamennyi buborékos kategória egyre népszerűbb, aminek talán meg is van a magyarázata: Jó esetben könnyed, légies karakterük, friss gyümölcsösségük a legtöbb étel és alapanyag mellett képes megállni a helyét. A tradicionális palackos erjesztésű pezsgők – a legösszetettebb aromatikájukkal, sokszor érlelt, kissé élesztős illatukkal és ízükkel – sokak kedvence. Csak jól behűtve fogyasszuk!