Mi lesz itt? Dűnetúra tevékkel?

A soltvadkerti Frittmann borászatban már augusztus végén befejezték a szüretet. Ennek apropóján hívtam fel Frittmann Pétert, hogy az extrém korai betakarításról, a mustok minőségéről, az aszályról és a hőségről beszélgessünk.

Egy közösségi oldalon láttam a bejegyzésedet, miszerint augusztus 24-én végeztetek az idei szürettel.

Tulajdonképpen így igaz, egyedül a cabernet franc maradt kint, de egyrészt azt is leszedtük szeptember 6-án, másrészt az az ültetvény az összes területünknek mindössze 2%-át teszi ki, úgyhogy technikailag mondhatjuk, hogy augusztus 24-én befejeztük a szüretet.

 

Frittmann Péter

Minek köszönhető ez a korai érés?

Az már a rügyfakadáskor látszott, hogy idén minden előrébb kerül. Kőszegi mintára mi is megrajzoltatjuk minden évben a szőlő jövését – ez valójában egy kép, ami mindig ugyanazon a napon, április 24-én készül el ugyanannak az ültetvénynek egy ezerjóvesszőjéről –, hogy lássuk, milyen állapotban vannak a rügyek és a hajtások. Ha összehasonlítjuk az elmúlt évek képeit, lehet látni, hogy míg 2022-ben csak barkás rügyek voltak, 2023-ban 3 centis kis hajtások, 2024-ben pedig 30 cm-es hajtások és fürtkezdemények. Szóval nem mondhatni, hogy váratlanul ért minket a korai szüret. Amúgy az ideire kísértetiesen emlékeztető hajtásokat rajzoltunk le 2016-ban, ugyanilyen fürtkezdeményekkel, akkor is korán kezdődött a szüret, most is augusztus első felére saccoltuk. Mondjuk, azt nem gondoltuk, hogy már július 28-án elkezdjük, de a melegre rátett egy lapáttal az aszály.

 

 

A vízhiány hogyan befolyásolta a szőlő érését?

Aszályos időszakban kiégnek a savak, a szőlő nem tud fejlődni, főleg az aromatikában nem, esetleg a cukrot gyűjti, ha tudja. Három hétre összecsúszott a szüret, mert már a korai érésű fajtáknál is olyan cukrokat mértünk, hogy le kellett szedni, ha nem portói stílusú, erősített bort akarunk készíteni belőle. Önmagában a jó idő, a meleg és a sok napsütés nem indokolja a korai szüretet. Ha kellő mennyiségű csapadék párosul hozzá, akkor ez a cukormennyiség felhígul és a vegetációs időszak is elnyúlik egy picit. De a tartós, nagy meleg – amikor éjszakánként sem hűl le a levegő – és a vízhiány együttesen extrém korai szüretet eredményezett.

Egyáltalán lehet szüretelni ilyen melegben?

Lehet, de nem érdemes, mert rosszabb lesz a minősége annak a mustnak, ami már eleve 28 fokosan érkezik meg a pincébe. Teljesen átálltunk az éjszakai vagy a hajnali szüretekre. Éjjel 2 óra körül mennek ki a kombájnok, reflektor mellett szedik a szőlőt, délelőtt van a feldolgozás, délutánra már csak a pincében esedékes műveletek maradnak. Olyankor annyira melegek az ültetvények, hogy nem lehet ott csinálni semmit.

 

 

Vannak olyan szőlőfajták, amik ezt rosszabbul tűrik?

Az Irsai Olivér jól bírta, de az korai fajta, szinte elsőként szedtük le. A cserszegi fűszeresen már lehetett látni a töppedés jeleit, akárcsak a rozénak szánt alapanyagokon. Sajnos a nagy reményekkel telepített, Bácska nevű rezisztens fajtáról kiderült, hogy nagyon rosszul viseli a vízhiányt – amikor telepítettük, még normális mennyiségű volt a csapadék. Miután a rozé nálunk kulcskérdés, a mostani fajták pedig nehezen bírják a hőséget, már telepítettünk malbecet és sangiovesét, hogy ezekkel a mediterrán szőlőkkel készüljünk fel az esetlegesen előforduló tartós melegre.

Ezeknél a fajtáknál nem okozhat gondot a téli hideg?

Ha lenne télen hideg, akkor gondot okozna, de az elmúlt tíz évben sem hideget, sem havat nem nagyon láttunk. A takarást is egyre inkább elfelejtjük, nem éri meg megcsinálni, sőt, már metszeni is lehet néha decemberben. Inkább a tavaszi fagyok okozhatnak problémát, de az ellen nem nagyon lehet védekezni, pontosabban lehet, de az nem szőlőfajta, hanem technológia kérdése.

 

 

A korai szüret milyen hatással volt a mustokra?

Szerencsére semmi gond nem adódott! 2022-ben is aszályos év volt, akkor és most is beérett a szőlő, szép aromákkal, illatokkal és ízekkel. Az alkohol néhol magasabb, mint szerettük volna, a savak alacsonyabbak, de nem durván. A termésátlag egy nagyon picit csökkent, a lékihozatal talán többet. Egy átlagos évben például a cserszegi fűszeresnél a lényereség elérheti a 79%-ot, most alulról súroltuk a 77%-ot, de az egyik alapanyagnál csak 72% volt az arány. Betöppedtek a bogyók, nem volt bennük elegendő nedvesség.

 

Hordóminta kóstolás

 

2022 után 2024 is száraz, aszályos év volt. Mire készültök a jövőben?

 

Ha minden így marad, akkor meg kell fontolnunk az ültetvények öntözését. Ez már évek óta napirenden van, de olyan spirálba kényszerítenénk magunkat általa, amitől egyelőre tartunk. Az egyik égető kérdés az, hogy honnan lesz víz. A mi környékünkön a talajvíz vastartalma nagyon magas, így az öntözőrendszereket kétévente kellene cserélni a vaskiválás miatt. Másrészt pedig eddig arra kondicionáltuk a szőlőket, hogy jó mélyre nyújtsák le a gyökereiket, hogy elérjék a vizet. Ha elkezdünk öntözni, akkor azt üzenjük a növénynek, hogy „hahó, nem kell aggódnod, itt van a víz!”, amivel a gyökereket visszairányítjuk a felszín közelébe. Ha ezek után bedöglik a rendszer vagy elfogy a víz, akkor a növény biológiailag kiszolgáltatottabbá válik. Hatalmas a rizikó! Ráadásul az öntözésnek horribilis költsége van, amit nem tudnánk érvényesíteni a termék eladási árában. Fontos lenne, hogy komoly vízügyi tervvel álljanak elő az illetékesek, mert a Duna–Tisza köze lassan félsivataggá válik, és ez nemcsak a szőlőt pusztítja el, hanem a szántóföldi kultúrákat is. Régen voltak öntözőcsatornák, igyekeztünk a vizet megtartani, ezeket a csatornákat ki kellene tisztítani, rendbe tenni, mert nélkülük itt néhány évtized múlva már csak dűnetúrákat lehet tartani tevékkel.