Pécsi borvidék

A borvidékről

Pécs 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa volt, teljesen felújították szinte az egész belvárost, a Széchenyi tér önmagában is lélegzetelállító a maga mediterrán hangulatával, de a Pécsi Székesegyház és a püspökség látnivalói, többek között a Püspöki Palota és a „Titkos átjáró” ámulatra méltók. Igazi nagyvároshoz és regionális központhoz méltóan Pécs pezsgő kulturális élete ugyanúgy maradásra csábít, mint a felújított Zsolnay Kulturális Negyed, vagy a turisták által talán ritkábban látogatott Havihegy, ahol a 2019-ben az Év Fájává választott öreg mandulafa is virágzik. A város egyik nevezetessége, az 1600 éves ókeresztény sírkamrák régészeti bemutatóhelye szerepel az UNESCO Világörökségek listáján is! Európában itt maradtak fenn legnagyobb számban falképekkel díszített temetői épületek a római korból. Ha kiállításra mennénk, a Vasarely és a Csontváry múzeum is csak ránk vár, ha a török kor emlékeit vizsgálnánk, itt áll az ország legépebben megmaradt török temploma, a Gázi Kászim pasa dzsámi, ha pedig bort innánk, kérjünk pécsi cirfandlit a poharunkba! A borvidék ikonikus fajtája ugyan méltatlanul a háttérbe szorult, de ha elegen keresik, talán újra ott lesz minden pécsi vendéglátóhely itallapján. Ne féljenek tőle, száraz és édes verzióban egyaránt készítik, kérdezzenek rá a rendelésnél, hogy az adott borlapon milyen tétel szerepel!

Ami az oszmán kort illeti, nem csak Pécs lehet érdekes a számunkra. A közeli Szigetvári vár máig őrzi Zrínyi Miklós legendás hőstettének emlékét, akárcsak az itt elhunyt I. Szulejmán szultán szívét a föld. A szultán síremlékét nemrég tárták fel a régészek, a tervek szerint a jövőben tervezik a látogathatóvá tételét. A környéken járva érdemes Mozsgóra is ellátogatni, összekötve a borkóstolást a helyi fesztiválokkal. A Pécstől szintén nyugatra eső, a Mecsek déli oldalán található két falucskába, Kővágótöttösre és Kővágószőlősre is érdemes ellátogatni. Előbbi temploma XIII. századi elemeket őriz, míg utóbbi közelében római villát és mauzóleumot őrzött meg a föld az utókornak. Kővágószőlős temploma is jelentős látnivaló, XIII. századi alapokra épült, középkori homlokzatának maradványa ma is ámulatra méltó, akárcsak a közeli Cserkút templomának középkori freskótöredékei. A települések fölé magasodó Jakab-hegy nem csupán a furcsa formájú, vörös homokkőből felépülő Babás Szerkövekről, a kilátóról és a pálos kolostor romjairól nevezetes, de a Kárpát-medence legnagyobb vaskori földvára is innen őrizte a vidéket.

Ami a Mecsek Pécstől keletre eső részét illeti, a borvidéki települések közül talán itt található a legtöbb, ahol a borkóstolás mellett kirándulni, túrázni is érdemes. A Hosszúhetény-Püspökszentlászló-Kisújbánya-Óbánya-Mecseknádasd túra gyönyörű vidéken visz végig, sváb falvakkal és püspöki kastéllyal, török forrásházzal és középkori katolikus freskókkal, vízimalmokkal és üveghutákkal, pincefalvakkal és jó borokkal. Pécsváradon az erődített bencés kolostor, a szomszédos Zengővárkonyban pedig a szelídgesztenyék miatt érdemes megpihenni. Utóbbi helyen nyugszik a Másfélmillió lépés legendás ötletgazdája, Rockenbauer Pál. Érdemes persze a Mecsekben távolabbra is elbóklászni, magunk mögött hagyva a borvidéki településeket. Hideg időben, ha fürdeni vágyunk, a Magyarhertelendi Termálfürdő ideális választás, míg nagy melegben hűsölhetünk az Orfűi-tóban vagy épp az Abaligeti-cseppkőbarlang és Denevérmúzeum kiépített sétaútjain.

A borvidék a Baranyai-dombság lankáin is folytatódik, délen a Villányi borvidékkel, keleten a Dunával érintkezve. Máriakéménd pincesora és kegytemploma, Bóly kastélya, temetői és az Emmausz-járás, a nagynyárádi kékfestők, a római limes nyomai Dunaszekcsőn vagy a szőlőhegy (rác nevén planina) és a busójárás Mohácson mind olyan látnivalók, melyekre a borok mellett is érdemes időt szakítani.

Gasztronómiai ajánló

Pécs, mint nagyváros számtalan étteremmel, bisztróval és kifőzdével várja az éhes vendégeket, köztük a tájegységre jellemző sváb és délszláv gasztronómiával is. A borvidék egészét tekintve a Mecsek falvaiban jellemző a vadhús, az erdei gombák és szezonálisan a medvehagyma, a borvidék dombos körzetéből, a Duna felé haladva pedig az adott település etnikai összetételétől függően a magyaros-paprikás, a sváb káposztás-csülkös, vagy a délszláv sült húsos fogások a jellemzőek, a Duna mellé, Mohácsra érve pedig a halételek változatos elkészítése mellett a sokác bab a legjellemzőbb fogás. A változatosság a bor-étel párosításban is tetten érhető. Pécsen régen hagyománya volt a pezsgőkészítésnek, ami jól megfért a polgári asztalokon a konszolidálódott sváb-magyar ételek mellett, a szerbek és horvátok a délről magukkal hozott vörösborkultúra nyomán leginkább kadarkát ittak a húsok mellé, a svábok pedig a portugieser mellett a pirosbort, a sillert fogyasztották, ez utóbbi ma is jól passzol a paprikás ételekhez. A Pécs környéki településeken többfelé találunk csárdákat és gyakran minőségi éttermeket is, Mohács és a Duna környékén pedig jellemzőek a halászcsárdák és a halételeket kínáló helyek. Ha Pécsen járunk, feltétlenül keressük a lehetőségét, hogy megkóstolhassuk a borvidék zászlóshajójának tekinthető cirfandlit, ami egy szőlőfajta és amit régen hagyományosan édes vagy félédes bornak készítettek el a gazdák, így jó kísérője lehet a visszafogottabb desszerteknek.

Eseményajánló