Balaton-felvidéki borvidék

A borvidékről

A borvidék a Keszthelyi-hegység hegylábain helyezkedik el (kivétel a “Vindornya” előtaggal kezdődő falvak és Zalaszántó, melyek a Zalai borvidék részei), ennek megfelelően elég sok településről lehet akár több napos túrákat is tenni a hegység jelzett túraútvonalain. Balatongyörökön már az út melletti kilátóból is szépfényképeket lehet készíteni a Badacsonyról, de minél magasabbra jutunk Balatonederics vagy Nemesvita határában, annál csodásabb látkép bontakozik ki a szemünk előtt. Alattunk szőlők, majd a vizenyős térségből kiemelkedő tanúhegyek, némelyiken várrom, végül a Balaton vize. Balatonederics fölött ráadásul a hegység legérdekesebb föld alatti programjában lehet részünk, ha vezetett túrára jelentkezünk a Csodabogyós-barlangban. Vigyázat, nem kiépített barlang, itt tényleg csúszni-mászni kell, méghozzá fejlámpával! Lejjebb az út mellett az Afrika Múzeumban a gyerekek is kikapcsolódhatnak, akárcsak Nemesvita határában a Westernparkban. Apropó Nemesvita, az egész Balaton-felvidéken talán az egyik legszebb apró falu, a hangulata tényleg mindenkit magával ragad!

Eközben a hegység túloldalán, Reziben várrom, valamint Dinó- és Kalandpark, Gyenesdiáson a Balaton egyik leghangulatosabb strandja, Hévízen pedig az ország legismertebb természeti látnivalója, a gyógyító hatásáról is ismert Hévízi-tó egész évben várja a kirándulókat, a gyógyulni vágyókat, de a hozzá kapcsolódó meleg vizű patakon még kajakozni is lehet akár télen is. Ugyan nem a borvidék része, de ha erre járunk, feltétlenül álljunk meg a Balaton nyugati medencéjének fővárosában, Keszthelyen! A Festetics-kastélyban igazán egyedülálló az “Éjszakai könyvtár” séta, amire már hónapokkal előre elfogynak a belépőjegyek…Ha nem sikerül bejutnunk, akkor se keseredjünk el. Járjuk be a sétálóutca látnivalóit, fedezzük fel a Goldmark-házat és a zsinagógát vagy a Balatoni Múzeumot.

Várvölgy templomának alapjai még Károly Róbert királyunk idejéből származnak, a három “Lesencefalu” pedig már újra a boraival hódítja meg a nagyérdeműt. Innen északra, Sümegnek vezet az utunk. Itt a vár és az alatta elterülő szőlőskert, valamint a barokk belváros hangulata mellett a borok és a közeli Sümegprága gasztronómiai élményei miatt érdemes időzni. Nem elírás, Sümegprágán nem csak finom sajtok készülnek, de itt él visszavonultan a Gundel egykori legendás séfje, Kalla Kálmán, aki hetente egyszer vendégasztalt működtet, ahol megkóstolhatjuk a főztjét! Szintén a közelben található a Zalai borvidék leírásában már említett Zalaszántó, Európa legnagyobb buddhista szentélyével.

Innen keletre, átvágva a Badacsonyi borvidéken, olyan falvak és tájak tartoznak még a borvidékhez, mint Zalahaláp (a félig elbányászott tanúhegyével, Prónay-kastélyával és az ódörögdi középkori templom romjával) vagy a Káli-medence! Utóbbiról önálló könyvet is lehetne írni (meg is tették már néhányan), így csak címszavakban vázoljuk a lényeget. Szőlőhegyek, kőtengerek és középkori nemesi falvak, mezővárosok és egykori vizes élőhelyek, bazalttakaróval fedett hegyek és erdők, ásványvíz és gasztroforradalom, hangulatos szállások és kis vendéglátóhelyek, mindez a kő szóhoz kötődve. Ráadásul Köveskál mint Gasztrofalu is definiálta önmagát, a környékbeli gyalogos- és biciklitúrák, szállások és éttermek, de leginkább a táj hangulata és az azt visszaadó borok miatt az ember úgy érzi, egy egész életet is le lehet élni itt. Talán így is van, talán így kellene lennie. A Káli-medencére még sietve is kevés az egy hét.

Gasztronómiai ajánló

A borvidék gasztronómiai szemmel nézve előkelő helyen van a magyar borvidékek sorában, köszönhetően elsősorban a borászoknak és a velük együtt gondolkodó séfeknek és alapanyag termelőknek. A Káli-medence például minden településén számtalan olyan gasztronómiai élmény és helyszín vár ránk, ami nyugat-európai szintre emeli a térség megítélését, kezdve a biciklis turistáknak szóló bárokkal, folytatva a parti halsütőkön át egészen a bisztrókig és a csúcsgasztronómiát ostromló éttermekig, ráadásul az összes ilyen helyszínen a helyi alapanyagokon van a hangsúly, a zöldségektől kezdve a húsokon át a lekvárokig és szörpökig, a borokról nem is beszélve! Hasonlóan izgalmas hellyé vált Sümeg és környéke, köszönhetően a Várhegy oldalában telepített szőlőknek valamint a Svájcból a vidékre települő sajtkészítő mesternek és az egykor az ország leghíresebb éttermét vezető séfnek, aki ma lakáséttermet üzemeltet errefelé. A Hévíz környéki gasztronómia még keresi az egyedi arcát, míg a tó közelében lévő települések igyekeznek a halételeket előtérbe helyezni, szerencsére egyre több helyen a helyi alapanyagban gondolkodva, elfelejtve a gyorsfagyasztott tengeri verziót. A Bakonyalja jellegzetes étele a rántott leves krumpligombóccal, errefelé gölödin krumplilevesnek, másfelé gülegüle levesnek mondják, egy jó sillerrel igazán ütős párost alkothat. A szőlőhegyeken egykor termő gyümölcsfák termését régen gyakran aludttejjel, hideg leves formájában fogyasztották nyaranta, egy ilyen fogáshoz próbáljunk ki egy rozét, az sem baj, ha némi maradékcukor kerekíti a korty végét.

Eseményajánló

A borvidék térképére pillantva elbizonytalanodhatunk, hogy éppen merre is járunk, hiszen ezen a vidéken a mozaikos elhelyezkedésben gyakran egymást váltják a régiók. A Káli-medence például ide tartozik, ott pedig Köveskál mint Gasztrofalu már régóta nevet szerzett magának. Nem véletlen, hogy az év első programját is ők szervezik a borvidéken, ez pedig a februári Furmint Napok. Nyáron A bor összehoz Keszthelyen! programsorozat várja a borkedvelőket, de ilyenkor szervezik a Györöki BorKorzót Balatongyörökön és a Gyenesdiási Bornapokat is. Az évszak végén Hévízen is felüti a fejét a bor, augusztus végén szervezik a Hévízi Borünnepet, ahol talán a legtöbb külföldi turista találkozhat a magyar borokkal, leszámítva Budapestet. Az év vége felé, egészen pontosan októberben újra a Káli-medencébe látogathatunk, Köveskálon akkor tartják ugyanis a Káli Feszt névre hallgató eseményt, ahol a borok mellett a gasztronómia kerül a célkeresztbe, ami - lássuk be - egy „gasztrofaluban“ nem is olyan meglepő.