Balaton
borrégió

Lassan valóban megérik az idő arra, hogy a Balaton északi és déli partját egy régióként tárgyalhassuk, hiszen a stílusbeli eltérések ugyan megvannak most is, de a minőségi különbségek egyre csekélyebbek. Az elmúlt húsz évben mintha jobban előtérben lettek volna az északi part vulkáni talajon termett nagy fehér borai, a déli part kiemelkedő tételeit – leszámítva Légli Ottó és Konyári János borait – többnyire afféle véletlenszerű megjelenésnek tekintettük.

Ez ma már egészen másként van, s ha a filoxéra utáni idők át is írták ennek a területnek a fajtaszerkezetét, valójában nem volt ekkora különbség a Balaton északi és déli partja között. Északon is szép számmal születtek vörösborok, mint ahogy a déli területeken is jócskán akadtak szép fehérek. Ma új nevekkel találkozunk itt is, ott is, sok jó ár-érték arányú tétel terem a tó körül.

A Balaton, mint régió, talán a legösszetettebb valamennyi hazai borrégió közül. Vannak ugyan olyan közös jellemzők – akár a klímát, akár az itt készülő borokat nézzük – amelyek egységesen jellemzők, mégis mindegyiknek megvan a saját arca és karaktere. A Balaton körüli hat borvidék egy közös borrégiót alkot összesen több, mint 9000 hektárnyi területen: a Badacsonyi, a Balatonboglári, a Balaton-felvidéki, a Balatonfüred-Csopaki, a Nagy-Somlói és a Zalai borvidék. Jellegzetes fajta az olaszrizling, de olyan különlegességek is megtalálhatók a borrégióban, mint a kéknyelű vagy a juhfark.A szőlőültetvényeknek kifejezetten kedvező a Balaton környezete. Mint Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű tava, a Balaton rengeteg visszaverődő napfényt, megfelelő páratartalmat és hűvösebb nyarakat eredményez – így megteremtve egy sajátságos mezoklímát.

A Balaton medencéjét a környező hegységek, a hideg szelektől óvó Bakony északról, illetve a Zalai- és Somogyi-dombság keretezi. Földtanilag változatos, egyaránt megtalálhatók a vulkáni eredetű, bazaltos, mészkőmálladékos rétegek, mint a löszös, barna és vörös erdőtalaj, a dolomit vagy a pannonhomok.

Töltse le a régió térképét!