Szerző: Kielmayer Kristian, Herczeg Ágnes
Származása Csizmazia József és Bereznai László nevéhez fűződik, nemesítés, amelyet 1965-ben kereszteztek a seyve villard 12.375 E.2 és a Gárdonyi Géza fajtákból. Előbbi fajtát Eger 2-ként is ismerik, míg utóbbi a menoire (régi nevén medoc noir) és a Csabagyöngye kereszteződésével jött létre. A nérót 1984-ben jelentették be fajtaelismerésre és 1993-ban lett államilag is elismert fajta, Svájcban és az Európai Unióban is elismerésre került a ’90-es években. Korai érésű csemegeszőlőként – a nemzeti fajtajegyzék szerint borszőlőként – ismert, erős növekedéssel és bőtermő képességgel rendelkezik. Nevét a római császárról, Nero Claudius Caesar Augustus Germanicus-ról kapta, a nemesítőt Kosztolányi Dezső 1921-ben írt történelmi-lélektani regénye: a Nero, a véres költő ihlette. Hivatalosan ékezetek nélkül írják a fajtát, de gyakrabban találkozni a magyarban elterjedt "néró" névhasználattal.
Tömött, vállas fürtszerkezettel és viszonylag kicsi, kevésbé tagolt, hegyes végű levelekkel bír. Bogyója mély kék színű, enyhén ovális formájú.
A nemzetközi fajtajegyzékben Magyarországon kívül nagyobb mennyiségben nem említik. Hazánkban 110 hektáron található, elsősorban a Duna borrégióban, ezen belül is a Kunsági borvidéken terjedt el. Kisebb mennyiségben, nem egészen 10 hektáron, a Mátrai borvidéken is lehet találkozni a néróval. Rezisztens, ellenálló fajtaként ismert és kifejezetten jól érzi magát a homokos talajon, jó cukorgyűjtő képességgel és magas savakkal bír. Elsősorban rosé boraival találkozhat a fogyasztó.
Döntően rosé borok készülnek a fajtából. A néró rosé gyakran hagymahéj, ritkábban rózsaszín színárnyalattal rendelkezik. Illatában piros bogyós gyümölcsök, mint szamóca, faeper vagy erdei gyümölcsök sorakoznak fel egy kevés diszkrét fűszeresség, vadgyümölcs és kökény jegy mellett. Jó cukorgyűjtő, de száraz stílusban mutatja meg igazán harmonikus arcát, feszes, magas savak és könnyed test jellemzik a szerkezetet. Míg a rosé jelenleg a fajta legpopulárisabb felhasználási területe, könnyű vörösborokkal is lehet már találkozni. Általában rövid érlelési potenciállal rendelkeznek, gyümölcsös jellegüknél fogva érdemes a borokat korán elfogyasztani.
Néró szőlőfürt és levél
A néró az utóbbi időkben jelent meg a piacon, leggyakrabban házasításokban és roséként találkozhatunk vele. Kifejezetten illatos, virágos-gyümölcsös aromákkal rendelkezik és visszafogott a tannin tartalma. Mivel a bora a könnyedebb vonalat képviseli, ezért önmagában és könnyű fogások mellett is remekül működik, stílusának köszönhetően egész évben kellemes a fogyasztása. Visszafogott tanninjai és parfümös aromái miatt a karakteres ázsiai és indiai ételekkel is remek párost alkot, de bolognai spagettivel, pizzával, őzzel, áfonyalekváros rántott camembert-rel is remek párost alkot. Jellege miatt leginkább frissen, a legutolsó évjáratokat válasszuk belőle, és érdemes mielőbb elfogyasztani. Figyeljünk arra, hogy mindig tartsuk állandó hűvös hőmérsékleten, közvetlen napfénytől és hőtől távol, hogy a törékeny parfümös aromáit a lehető legjobban megőrizzük. Kínálni a szobahőmérséklettől kicsit hűvösebben érdemes, vörösborként körülbelül 14-16°C-on, tulipán formájú vörösboros pohárból, míg roséként 8-10°C-on tulipán formájú fehérboros pohárból. Alapanyagok közül a sárgarépa, burgonya, cékla, padlizsán, zeller, paradicsom, édesfűszerek, curry, az érleltebb sajtok, camembert típusú sajtok, liba, kacsa, vadmadarak, sertéshúsból, borjúból és őzből készült ételek, valamint a belsőségek állnak ízvilágban és struktúrában legközelebb a néró szőlőfajtából készült borhoz.
Élet a boron túl: csiger, ürmös, verjus is készülhet szőlőből
Mi az a tannin, ami minden borban megtalálható?
Istenáldotta termőhely - Kis Tamással, a Somlói Vándor Pince alapító-borászával beszélgettünk
A tokaji aszú a világ egyik legelismertebb szakmai influenszerének szemével