Története

Magyar fajta, amely Dr. Csizmazia Darab József és Bereznai László nevéhez fűződik. A használt keresztezési kombináció pedig a Bikavér 8 (teinturier x kadarka) és a Gárdonyi Géza (menoir x Csabagyöngye). A hibrid eredeti neve Eger 208 és Bikavér 13 volt. 1964-ben állították elő és 1985-ben lett államilag elfogadva. Eredetileg az Agria nevet nézték ki a fajtának, ami Eger város régi latin neve volt, de ez akadályokba ütközött. Így esett a választás a turánra, amely a leírások alapján a letelepedett iráni népektől északra, az Oxus (ma Amu-darja) folyón túl elterülő síkvidéknek, pusztának a mitikus neve volt.

Alaktani leírása

Korán érő fajta, nagy, kerek alakú levéllel, nagy fürttel és kis, viaszos, vastag bogyókkal, amelyeknek a leve is piros. Ez utóbbi a teinturier fajták sajátossága, amit magyarul egyszerűen festőszőlőnek is neveznek, miszerint nemcsak a héjából lehet a színanyagot kinyerni, hanem festő leve van a préselésnél is.

Termőhelyei

Agria néven Kanadában, British Columbia (BC) területén lehet találkozni kis mennyiségben a magyar nemesítéssel. Magyarországon 180 hektáron termesztik, főleg a hazájában, Egerben bukkan fel, ahol a telepítések 2%-át teszi ki, míg a Mátrai borvidéken 48 hektáron találkozni a fajtával. Egerben előszeretettel használják a bikavér házasításokban, ugyanakkor több, mint 10% nem kerülhet bele a cuvée-be. A Mátrában fordul elő gyakran fajtatisztán is, így rendkívül izgalmas, sajátos, karakteres borok születhetnek a fajtából. Színe ilyenkor nagyon mély, fiatalon bíbor, érett, szinte édes fekete és sötét bogyós gyümölcsök, diszkrét parfümös virágosság, rózsa és csipkebogyó jellemzi. Telt test és általában magasabb alkohol és tannin vezeti a szerkezetet, megőrizve egyfajta frissességet.

A bor jellemzése

Házasításokban elsősorban a mély színe, fekete bogyós gyümölcsössége és diszkrét parfümös virágossága miatt szeretik. Valamennyire hordozza mindegyik fajta sajátosságát mély szín, fűszeres jegyek, illatos rózsa és friss, könnyed gyümölcsösség formájában. Önállóan is képes izgalmas borokat alkotni, a leginkább szembetűnő természetesen a mély színe és a kifejezett tanninszerkezete, ugyanakkor az aromatikája is viszonylag tág palettán mozog és minden nehézség ellenére képes fajtatisztán is olykor-olykor igazán egyedi borokat alkotni.

Turán szőlőfürt és levél 

Bor-étel párosítás

A turán magyar fajta, főként az Egri és Mátrai borvidéken találkozhatunk vele. Nagyon különleges, egyedi ízvilággal rendelkezik és kifejezetten mély a színe. Házasításokban is használják, illetve fajtabort is készítenek belőle, viszont jellegzetes, rózsás-csipkebogyós íze miatt a bikavérekben legfeljebb 10%-ban lehet jelen. Mivel a turánból készült borok intenzívebbek, sűrűszövésűek és magasabb alkohollal rendelkeznek, ezért inkább a hűvösebb időkben kellemes a fogyasztásuk, bár a stílus kedvelői egész évben szívesen fogyasztják. Jellegzetes, határozott tanninjai és parfümös aromái miatt a karakteresebb sertés- és marhahúsos ázsiai ételekkel is remek párost alkot, de vadakkal, sült húsokkal, áfonyalekváros rántott camembert-rel is kiválóan harmonizál. Jellege miatt leginkább frissen, a legutolsó évjáratokat válasszuk belőle és érdemes pár éven belül elfogyasztani. Figyeljünk arra, hogy mindig tartsuk állandó hűvös hőmérsékleten, közvetlen napfénytől és hőtől távol, hogy a törékeny parfümös aromáit a lehető legjobban megőrizzük. Kínálni a szobahőmérséklettől kicsit hűvösebben érdemes, körülbelül 14-16°C-on, tulipán formájú vörösboros pohárból. Alapanyagok közül az édesburgonya, cékla, padlizsán, zeller, paradicsom, édesfűszerek, curry, az érleltebb sajtok, kékpenészes sajtok, camembert típusú sajtok, liba, kacsa, vadmadarak, sertéshúsból, borjúból, szarvasból és őzből készült ételek, valamint a belsőségek állnak ízvilágban és struktúrában legközelebb a turán szőlőfajtából készült borhoz.