5 festmény amire jó koccintani

Bor és művészet elválaszthatatlanok, a jó bor inspirál, a jó festmény elgondolkodtat és mindkettő gyönyörködtet. De vajon van-e olyan magyar festmény, amiről a bor jut az eszünkbe? Vállaltan szubjektív írás következik…

Festmények már jó ideje feltűnnek borospalackok címkéin is, jó példa erre itthon a neves művész, Bukta Imre és három képe az Ostoros Családi Pincészet Soltész névre keresztelt borcsaládján. Viszont amiről most szó lesz, az nem ennyire direkt kapcsolat, sokkal inkább a művész, vagy a befogadó asszociációja.

Szinyei Merse Pál: Majális, 1873

Forrás: Magyar Nemzeti Galéria

Szinyei fiatalkori fő műve talán a legismertebb magyar festmény. A kép sikere merész színhasználatban és a tökéletes kompozícióban rejlik. Jó tudni, hogy a festő önmagát is megfestette a képen, ő a nézőnek hátat fordító, fekvő alak, aki előtt egy palack fehérbor is látható. A Majális természetessége ma is megkapó, éppen úgy vágyunk egy piknikre egy pohár borral, mint 150 évvel ezelőtt az őseink, sőt, talán még jobban is. Nem is véletlen, hogy egyre több borászat kínál piknikkel egybekötött dűlőtúrát az állandó hajtásban megfáradt városi borkedvelőknek. Az egyik legjobb ilyen programot a kesztölci Szivek Pince szervezi, akik nyaranta agrowellness néven meleg vízzel töltött fakáddal és finom falatokkal csábítják a mészkőszirtek alatt zöldellő szőlőbe a vendégeket. Én biztosan az ő egyik borukat bontanám a Majális mellé.

Farkas István: Szigliget, 1941

Forrás: Ercsey Dániel (saját fotó)

Szigliget és a Balaton elfeledett festője Farkas István, akinek a munkáiból nagyívű tárlatot rendeztek 2019-ben a Magyar Nemzeti Galériában. Túl könnyű lenne Badacsonyról Egry Józsefre asszociálni, így legalább tanulunk valami újat és nem hagyjuk eltűnni a holokauszt borzalmában elhunyt művészt. Egykori műtermében Szigliget legjobb étterme működik, érdemes betérni hozzájuk, de csak miután felkerestük a közeli Folly Arborétumot, ahol bizony bort is szűrnek! Így egy létező paradicsomban vásárolt borral emlékezhetünk Farkas István eltűnt édenkertjére, akár a művész egykori teraszán.

Ferenczy Noémi: Őszi szőlőhegy, 1935 (mások szerint 1939-41)

Forrás: Magyar Nemzeti Galéria

A Ferenczy családról könyveket írtak tele, nem csak a jelentős festőművészekről, mint Károly és Valér, Béniről aki szobrászként alkotott, de a hazai kárpitművészet megújítójáról, Ferenczy Noémiről is. Számtalan faliszőnyegkén bukkan fel a szőlőhegy motívum, néhol még kopasz tőkékkel és tavaszi munkákkal, máskor szüretkor. Amit most választottam, egy kartonra festett előtanulmány egy készülő kárpithoz. Régóta izgatja a fantáziám, hogy vajon melyik tájat ábrázolja a művész? Gyerekkora Szentendréjét, fiatalkora Nagybányáját vagy éppen a Brassóhoz közeli szőlőhegyeket? Én mindenesetre egy vörösbort bontanék hozzá, ha már kékszőlőt szüretel éppen a nő a képen, méghozzá egy hasonlóan érzékeny művészlélek, Luka Enikő egyik borát, mondjuk egy zweigeltet.

Patkó Károly: Szüret, 1926

Forrás: Kieselbach Archívum

Patkó vad színekkel ábrázolja a nagybányai szüretet, ahol az 1920-as években gyakran festett Aba Novák Vilmossal együtt. A háttérben a szüretelők közt fehér szőlő látszik, bár akkoriban inkább a tüdőszín bakator lehetett a vidék fő szőlőfajtája, ahogy a közeli Avasújváros szőlőhegyén ma is ezt találjuk. Az asszonyokat musttal kínáló térdelő férfialak valahogy az édes ízekre vezet és bár tudom, hogy távoli az asszociáció, de ehhez a borhoz egy száraz hárslevelűt kívántam meg a Tokaj Kikelettől. Nem tudom, hogy a borász, Berecz Stephanie ismeri-e Patkó Károly munkáit, de ha arra járnak, mutassák meg neki a képet és feltétlenül kérdezzenek rá!

Gáspár Annamária: Tinder, 2018

Forrás: Nóra Gyűjtemény

A végére egy kortárs művet hagytam, teljesen szándékosan, nehogy azt higgyük, hogy a festészet véget ért a múlt században és ma már csak 3D nyomtatóval készülnek popkulturális fröccsöntvények. Ennek némileg ellentmond, hogy a művész bevallottan Japán és a popkultúra szerelmese, munkáin gyakran ábrázol nőket, illetve az őket körülvevő szimbolikus tárgyakat, tereket, valamint a nőket érintő sztereotípiákat. A választott festményen adja magát a vörösbor, hiszen egy pohár ott van a fekvő lány keze ügyében, már csak az a kérdés, mit bontsunk mellé? Legyen egy kadarka Szekszárdról, mondjuk a Sebestyén Pincétől, ahol Sebestyén Csaba mellett Csilla is ugyanolyan fontos része a gépezetnek.

Ha van hasonló ötletetek, egy bor és egy hozzá illő festmény, írjátok meg nekünk kommentben! Ha összejön legalább 5 érdekes párosítás, újabb cikket szentelünk az ügynek!