A magyar borok beveszik Dél-Koreát

Idén ősszel Dél-Koreában vendégeskedik Magyarország – legalábbis ami a borvilágot illeti. A Daejeon International Wine Expón dedikált standon kóstolhatják az érdeklődők a magyar borokat, lesznek pop-up mesterkurzusok, illetve számos egyéb magyar vonatkozású programot szerveznek az országban. Hol van ma a magyar bor helye Ázsiában? Erről is beszélgettünk a két dél-koreai főszervezővel.

Chan Jun Park borszakíró, -tanácsadó és nem mellesleg a Daejeon International Wine Expo, az Asia Wine Trophy és az Association de la Sommellerie Internationale (ASI) által is jegyzett Koreai Nemzetközi Sommelier Szövetség vezérigazgatója. A magyar borokat évek óta kóstolja, hazánkban többször is járt, és élményeiről rendszeresen beszámol koreai egyetemi óráin. 

Joseph Park a ProWeinon került kapcsolatba először a magyar borokkal, ott esett szerelembe a tokaji aszúval, és ez az élmény felnyitotta a szemét a nálunk elérhető különlegességekre. A Daejeoni Turisztikai Hivatal, valamint a Kongresszusi Központ ügyvezetőjeként szívesen népszerűsíti hazánk gazdag történelmi és borkulturális hagyományait.

 

Hol van ma a bor helye a dél-koreai mindennapokban?

Chan Jun Park: A koreai borkultúra története meglehetősen rövid, és a mai napig nem beszélhetünk arról, hogy széleskörűen elterjedt volna a borfogyasztás: inkább csak egy szűk réteg keresi a borokat. Ugyanakkor a létszámuk folyamatosan nő, amely tény különösképpen a fiatal generációról mondható el. Ennek eredményeként a borkultúra fokozatosan költözik be a mi életünkbe is, és remélem, hogy Dél-Korea a borkereskedelem meghatározó célpiacává válhat.

Joseph Park: Valóban, a 20-as, 30-as korosztály egyre szívesebben fordul a borok felé, és nekik már megvannak a saját borkulturális szokásaik is. A sör és a soju (gabonából, elsősorban rizsből készített párlat) még mindig megkerülhetetlen, ugyanakkor a bor a társasági események egyik velejárója lett: egyre többen fogyasztják otthon, az éttermekben vagy valamilyen különleges alkalomkor. Kiváltképp megnőtt a borfogyasztás népszerűsége a városokban, ahol a kifinomult életvitelhez és a modern konyhai remekművek mellé tökéletesen passzol.

 

 

Milyen borok megkerülhetetlenek egy koreai borlapon? 

CJP: A legnépszerűbbek Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Chile borai, valamint azt kell mondjam, hogy a nemzetközi szőlőfajták a legkeresettebbek. Egyelőre több vörösbort fogyasztunk, de a fehérborok is egyre keresettebbek – ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy az új-zélandi sauvignon blanc-ok tavaly és idén is töretlen népszerűségnek örvendenek. 

JP: A koreai kultúra a tradicionális értékek és a modern hatások érdekes keveredésén alapul. A nemzetközi fajták sikere valóban tagadhatatlan, ugyanakkor a fogyasztók kíváncsiak, örömmel fedezik fel a különböző borrégiókat és az azokban rejlő sokszínűséget; egyre nagyobb számban érdeklődnek a bortanfolyamok iránt is. Az olyan nagy kereskedők, mint például az Emart megerősödése felgyorsította a borbeszerzést, és az a tény, hogy a szupermarketek polcain is egyre több bor található, a fogyasztók számára is megkönnyíti a vásárlást.

A bor-étel párosításokon túl nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy a koreai fogyasztók kalandvágyók és keresik a prémium élményeket: érdeklődnek a feltörekvő borvidékek iránt ugyanúgy, mint ahogy az olyan piacok felé is szívesen fordulnak, amelyek natúr vagy biodinamikus borokat kínálnak. A koreai hagyományokban mélyen gyökerezik az ajándékozás: a nagy presztízsű bordeaux-i vagy burgundi házak, a felső polcos, újvilági, elegánsan csomagolt borok vonzóak azok számára, akik különleges alkalmakra keresnek valamit. A fentiek mellett meg kell említenem még az egészségügyi szempontokhoz jobban igazodó, alacsony kéntartalmú vagy organikus tételek iránti keresletet, illetve népszerűek az alacsonyabb alkohollal bíró proseccók vagy a habzó moscato is.

 

 

A fentiek tükrében mi teheti vonzóvá a magyar borokat Dél-Koreában? 

CJP: Szerintem a tokaji természetes édes borokkal, a száraz furmintokkal és a villányi vörösökkel lehet ma leginkább érvényesülni a dél-koreai piacon. A száraz furmint kiválóan passzol a világszerte híres koreai barbecue (különféle grillezett húsok) mellé – bár ezzel a fantasztikus párosítási lehetőséggel a legtöbb borfogyasztónk még nincs tisztában. Úgy gondolom, érdemes lenne erre nagyobb hangsúlyt fektetni. A tokaji aszút pedig azért emelném ki a sorból, mivel egy olyan készítési metódus van mögötte, amely miatt kifejezetten vonzó választás lehet a világ nemes édes borai közül. 

JP: A magyar borok egyedi karaktere és gazdag bortörténelme igazi újdonság a koreai borkultúra világában. Az itteniek szeretik a különlegességeket és a magas minőséget, így a kevésbé ismert, de változatos tételeket is szívesen fedezik fel. A furmint mellett szerintem a nagyobb testű villányi vörösök földes karaktere is jól párosítható a mi nehezebb fogásainkkal. 

 

 

A Daejeon International Wine Expón Magyarország kiemelt vendég lesz. Kik alkotják egy ilyen kiállítás célközönségét, és nagyjából hány látogatót várnak? 

CJP: Tavaly 250 ezren vettek részt a Daejeon International Wine Expón, bár sokan közülük csak a kísérő programokra csatlakoztak. A vásárcsarnokban 30 400 látogatót regisztráltunk, nagyjából 10%-uk volt szakmai résztvevő. 

JP: A sok fogyasztó mellett számítunk az importőrökre, a forgalmazókra, a sommelier-kre is; számukra és külföldi vendégeinknek igyekszünk az esetleges üzletkötéshez is megfelelő körülményeket biztosítani.

Milyen magyar vonatkozású programok lesznek? 

CJP: A Magyar Bormarketing Ügynökség standján három pop-up kóstolón vehet részt a közönség. Emellett az expó utolsó napján az ASI-nál is jegyzett Koreai Nemzetközi Sommelier Szövetséggel szervezünk egy sommelier-bajnokságot, méghozzá kifejezetten magyar borokkal – ezt a Magyar Bormarketing Ügynökség is támogatja. Az október 27–30. között zajló Asia Wine Trophyn – a kontinens legnagyobb borversenyén – dr. Csiba-Herczeg Ágnes DipWSET, magyar bortanácsadó és -szakértő két mesterkurzust is tart majd a nemzetközi borkonferencia részeként. Emellett a Kelet-európai Borintézet szervez egy magyar borok és koreai ételek párosításáról szóló talkshow-t két dél-koreai szakemberrel és Herczeg Ágnessel mint meghívott vendégekkel.

JP: A kiállítótéren kívül is készülünk prezentációkkal a magyar borrégiókról és borokról, amelyeken lehet majd kóstolni is: ezek kifejezetten a nagyközönségnek szólnak. A borral kapcsolatos rendezvények mellett lesznek kulturális vonatkozásúak: például Liszt műveiből komolyzenei előadás, de gulyásfőzés is. 

 

Chan Jun Park

 

Melyik programot várják a fentiek közül legjobban, és miért? 

 

CJP: Leginkább a sommelier-verseny miatt izgulok, mivel ez az első alkalom, hogy egy ilyen típusú eseményt szervezünk. Nagyon kíváncsi vagyok, hogyan teljesítenek a sommelier-k a magyar borokra tematizált írásbeli vizsgán, illetve természetesen a vakkóstolón.

JP: Én kifejezetten a gasztronómiai vonatkozású programokat várom, amelyek egyedülálló lehetőséget biztosítanak ahhoz, hogy megértsük, a kulináris hagyományok miként illeszkednek a magyar borkultúrába. Ez a mélyebb betekintés olyan értékmutató számunkra, amely a koreai fogyasztók megbecsülését is kiérdemelheti.

 

 

Van esetleg személyes kötődésük is a magyar borokhoz? 

CJP: Még 2018-ban jártam az ország olyan kiemelkedő borvidékein, mint Tokaj, Eger és a Balaton: ez keltette fel az érdeklődésemet a magyar borok iránt. Az utazásban egy kollégám, néhai dr. Kosárka József segített. 2020-ban a Tokaj Reneszánsz Egyesület szervezésében részt vehettem 

 

a 2019-es száraz tokajik és a 2013-as aszúk online kóstolóján. Idén ismét eljutottam Tokajba; illetve a Berliner Wine Trophyn két magyar vonatkozású mesterkurzuson is jártam, de a ProWeinon szintén rendszeres visszatérő vendég vagyok a magyar borok standjánál. Tanítok a Kyung Hee (Kjonghi) Egyetemen, méghozzá kelet-európai borokról tartok sommelier-kurzust, így lehetőségem nyílik arra is, hogy a fenti élményeim alapján átadjam diákjaimnak a magyar borokról szerzett ismereteimet.

JP: A ProWeinon kerültem közelebbi kapcsolatba az édes tokajikkal: lenyűgözött a borok gazdag történelme, és a komplexitásuk felnyitotta a szemem, hogy milyen sokszínű is a magyar borvilág. Ezek az élmények olyan meghatározóak voltak számomra, hogy ma szívesen népszerűsítem a magyar borokat Dél-Koreában, amelyeket – úgy vélem – a fogyasztók is érdeklődéssel fogadnak majd.