2021 augusztus 03. / Katona CsabaURL másolásaFacebook megosztásTwitter megosztás

A magyar bortörténelem 10 híres alakja

A magyar borászat története hosszú időre nyúlik vissza, a kora újkor évszázadaitól pedig már olyan bőséggel maradtak ránk a történeti források, hogy néhány kiemelkedő személyiség legalább vázlatos életútját meg tudjuk rajzolni ebből az időből is, a későbbi időszakban pedig ez még könnyebbé válik. Az alábbiakban tíz olyan embert említünk meg, akik a 19. század végével bezárólag sokat tettek azért, hogy a magyar bor, esetenként a pezsgő neve ismert legyen. A lista szigorúan szubjektív, nem afféle top 10.

1. Károli Gáspár

Kezdjük a sort Károli Gáspárral, aki református lelkész volt és elsősorban úgy tartjuk számon, mint az első teljes magyar nyelvű Biblia-fordítás megalkotóját, gondoljunk csak a nevezetes vizsolyi bibliára. Nagykárolyban és Brassóban tanult, majd Wittenbergben, később Göncön lett prédikátor, majd esperes. Ugyanakkor járatos volt a szőlő- és bortermelésben is, hiszen az 1502 óta ismert híres dűlőben, a Hétszőlőben volt szőleje és pincéje is. Az aszúborokkal kereskedett is, számos megrendelője volt, a tokaji borok tradicionális piacának számító Lengyelországba például rendszeresen szállított.

Károli Gáspár és a Hétszőlő dűlő (forrás: Wikipedia és MTÜ)

2. Szepsi Laczkó Máté

Szepsi Laczkó Máté életéről keveset tudunk. Szepsiben született, amire neve is utal, az 1570-es években. Tanult ember volt, ami egy református lelkész esetében korántsem meglepő. Sárospatakon tanult, illetve tanított Olaszliszkán és Kassán, de megjárta a német földet is, Wittenberget és Hanaut, illetve lelkész volt Erdőbényén. Ezt követően Lorántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György felesége szolgálatába állt, miközben korának krónikása is volt, hiszen Emlékezetre való dolgoknak rövid megjegyzései címet viselő följegyzései 1520-tól 1619-ig ívelnek. A legendák szerint ő készítette az első aszúbort, sőt az aszú szó is tőle származik, ez azonban nem igaz. Krónikájában alig említi a bort, az aszú elő sem fordul benne: „1617. Isten ebben az esztendőben csodálatos bőséget adott mindenben. Liszkán és Bodrogkeresztúrban egy akó bort 9–15 forintért árultak.” „1618. Országszerte szűk lévén ez évben a bor, csak a liszkai, bényei, tolcsvai hegyen termett szőlő. Isten ahol akarja, a szükségben is adhat.” Az tény, hogy 1621-ben feljegyezték, Szepsi Laczkó Máté egy üveg aszút adott Lorántffy Zsuzsanna ünnepi asztalára. Ami legfeljebb azt bizonyítja, hogy Szepsi Laczkó Máté is készített aszút.

Szepsi Laczkó Máté szobra Erdőbényén és a sárospataki vár, melynek úrnője Lorántffy Zsuzsa kapta az első aszút (forrás: www.tokaj-turizmus.hu és MTÜ)

3. Mayerffy Xavér Ferenc

Mayerffy Xavér Ferenc 1776-ban Pesten született, de a család bajor származású volt. A sokoldalú vállalkozó nem „csak” a borászat területén tette le névjegyét, hiszen a Tabánban sörfőzdéje működött, de az ő emlékét őrzi máig Ferihegy is, ahol a birtokon egyebek mellett szőlőiskolát is létesített. Mi sem természetesebb, hogy borkereskedéssel is foglalkozott, sőt egy olyan ábrázolás is fennmaradt, amelyen az „ördöglovas”, Sándor Móric gróf az ő szüreti bálján ugrat át a szőlőskádak felett.

Mayerffy Xavér Ferenc és nevéhez köthető Ferihegyi repülőtér, annak 1950-es átadásakor (forrás: Wikipedia és Fortepan / UVATERV)

4. Franz Schams

A 19. századi magyar borászat egyik kiemelkedő figurája ki más lett volna, mint egy csehországi születésű, német anyanyelvű úriember? Franz Schams Litoměřice városában született 1803-ban, gyógyszerésztet tanult Prágában és Bécsben, de a korszakra jellemző módon máshol kereste boldogulását, nevezetes Péterváradon, ahol tanult szakmájának megfelelő kenyérkeresete volt, patikát nyitott. Érdeklődése azonban a szőlészet és borászat irányába terelte őt, aminek következtében a korszak ütemesen fejlődő, multikulturális városában, az ország gazdasági központjában, Pesten telepedett le. A budai Sashegy alján pedig megalapította (Mayerffy támogatásával) az ország első szőlőiskoláját, sőt az első hazai borászati szakfolyóirat is az ő nevéhez fűződik: Magyarország Bortermesztését ‘s Készítését Tárgyazó Folyóírás.

5. Entz Ferenc

Alig pár évvel volt nála fiatalabb a sümegi születésű Entz Ferenc, aki 1805-ben látta meg a napvilágot. A nemesi családba született fiú orvosnak tanult, amikor pedig kellett, harcolt is: részt vett a forradalomban és szabadságharcban. Orvosi hivatását azonban idővel feladta és a szőlészet került érdeklődése homlokterébe. Ennek jegyében egy gyakorlati tanintézetet és gazdasági kertészetet alapított a gyümölcsfa- és szőlőtermesztés fejlesztése céljából 1853-ban. 1860-ban az Országos Magyar Gazdasági Egyesület létrehozta a Vincellér és Kertészképző Gyakorlati Tanintézetet, aminek ő lett a vezetője. Még halála színhelye is a borhoz kötődik, Promontorra vonult vissza, a mai Budafokra, itt hunyta le örökre a szemét.

6. Prückler Ignác

Prückler Ignác Schams és Entz kortársa volt, 1809-ben született Pesten, bajor eredetű polgárcsaládban Született üzletember volt, igazi vállalkozó polgár, az első hazai takarékpénztárnak éppúgy tanácsosa volt, mint az első magyar általános biztosító társulatnak. Fiatalon, 1834-ben alapította meg az ország első pezsgőgyárát, Prückler Ignácz Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára néven. A kezdeményezés igazi sikertörténet volt, halála előtt pár évvel már Pest legnagyobb adófizetői között tartották számon, a gyár pedig tovább fejlődött, hiszen büszkén viselhette a „császári és királyi udvari szállító” címet.

Prückler Ignác pezsgőgyárának hirdetése (forrás: Wikipedia)

7. Littke Lőrinc

Szintén a pezsgővel tett szert hírnévre a Prücklerrel egy évben született Littke Lőrinc. A lengyelországi eredetű család a 18. században vetette meg a lábát Pécsen, alapvetően szabómesterséggel foglalkoztak. Lőrincről az a legenda maradt fent, hogy csecsemőkorában az mentette meg az életét, hogy meleg borban fürdették, mikor agyhártyagyulladás gyötörte. Felnőve kitanulta apja mesterségét, de az alkímia titokzatossága is érdekelte, foglalkozott borral, sőt bányászattal is. 1859-től azonban a pezsgőgyártás lett a legfontosabb életében, az ország második pezsgőgyárát alapította meg. Ebben állítólag szerepet játszott, hogy egy nagyobb mennyiségű borkészletet nem tudtak eladni testvéreivel. Akár így volt, akár nem, a Littke-féle pezsgőgyár sikertörténetté érett.

A pécsi Littke Palace Látogatóközpont napjainkban (fotó: www.littkepalace.hu)

8. Miklós Gyula

Az 1832-ben Finkén született Miklós Gyula neve méltatlan módon merült feledésbe. Édesapja Borsod vármegye alispánja volt, így rá is várhatott volna megyei karrier, ehelyett nagyon fiatalon már a szabadságharcban forgatta a fegyvert, később birtokán gazdálkodott, ennek során komoly tapasztalatra tett szert a borászat terén. A kiegyezés után képviselő lett. Szaktudása a filoxéra idején igencsak kapóra jött, így lett belőle országos borászati kormánybiztos 1879-ben. Ennek keretében állami szakértőhálózatot hozott létre, és ő indította el a Felsőbb Szőlészeti és Borászati Tanfolyamot, valamint mintatelepek sorának létrejöttét kezdeményezte. 1883-ban a kormány Kecskemét város tanácsától a filoxérára immunis homokdombokat kapott mintaszőlészet létesítésére, amit az ő tiszteletére neveztek el Miklóstelepnek.

9. Teleki Zsigmond

Teleki Zsigmond nem a nevezetes erdélyi arisztokrata családból származott, eredeti neve Taussig volt, 1854-ben született Villányban. Édesapja fűszerkereskedéssel foglalkozott, ő pedig könyvelő volt egy bécsi banknál, de a szőlészet és borászat világa mindennél jobban vonzotta. Több európai út után Pesten kezdett borral foglalkozni. Életét meghatározta a filoxéra elleni küzdelem. Ellenálló amerikai alanyok nemesítésére és terjesztésére 1881-ben Villányban kísérleti alanytelepet létesített, az itt folyó munka pedig meghatározó szerepet játszott a magyar borászat filoxéra utáni újjászületésében. Az általa nemesített fajták azóta lényegében Európa minden bortermelő országában megtalálhatóak.

Teleki Zsigmond és szülőföldje, Villány (forrás: Wikipedia és MTÜ)

10. Törley József

Törley József pár évvel volt fiatalabb nála, 1858-ban Szabadkán látta meg a napvilágot. Neve magyarosított, édesapját Schmierl Valentinnek hívták, miután végigharcolta a szabadságharcot, a nevét – tükörfordítással – Törley Bálintra magyarosította. Fia Grazban, majd Reimsben ismerkedett a pezsgőgyártás titkaival, majd végül ez utóbbi helyen, Franciaországban alapított gyárat. Egy alapbor beszerző körútján azonban felfigyelt Budafok kedvező adottságaira, és 1882-ben ide telepítette át gyárát. Reimsi barátja, Louis Jean François vele tartott, pezsgőmesterként segítségére volt, de végül François Pezsgőgyár néven ő maga is Budafokon hozott létre saját üzemet és így vetélytársakká váltak. Törley lendülete azonban nem tört meg, és bár az alapító alig 49 évesen elhunyt, a név mára legenda lett.

Törley József és híres pezsgőjének plakátja, illetve a Törley Pezsgőpincészet napjainkban (fotó: Wikipedia és torley.hu)

URL másolása Facebook megosztás Twitter megosztás
Lapozás vissza Lapozás előre

Hol és hogyan tanulhatunk borásznak?

Elolvasom

Nem csak a rozé érdekli! - Beszélgetés Elizabeth Gabay-val

Elolvasom

Nem több, hanem jobb bort szeretnék - Beszélgetés Török Csabával

Elolvasom

Hungarian Wine Summit 2024, Közép-Kelet-Európa legexkluzívabb boros szakmai rendezvénye

Elolvasom