2021 június 21. / Lami JuliURL másolásaFacebook megosztásTwitter megosztás

A nyár örök slágere: a fröccs

Nem túlzás azt mondani, hogy a fröccs puszta létezése igen sokat elárul rólunk, magyarokról. A találékonyság, az egyszerű innovációkra való nyitottság, a két, már meglévő klassz dologból egy harmadik klassz dolog megteremtése, és persze az elnevezésül szolgáló fogalmak sokszínűsége mind olyan dolgok, amelyekre büszkék lehetünk. És bár fröccsszerű italok léteznek a világ más pontjain is, azt sem túlzás kijelenteni, hogy egy nem hivatalos hungarikumról van szó.

Bár a fröccs az elmúlt évtizedekben óriási reneszánszát éli, és a romkocsmák és a fiatalabb generációknak is trendi italává vált, a története természetesen sokkal régebbre nyúlik vissza, és sokkal fennköltebb is. Szó szerint, hiszen magát a szót Vörösmarty Mihály találta ki, akinek nem tetszett a németből átvett spricc kifejezés, és aki egy terjedelmes versben, a Fóti dalban le is fektette a műfaj irodalmi alapjait.

 

AMI A TANKÖNYVEKBŐL KIMARADT

„Fölfelé megy a borban a gyöngy;

Jól teszi.

Tőle senki e jogát el

Nem veszi.

Törjön is mind az ég felé az,

Ami gyöngy;

Hadd maradjon gyáva földön

A göröngy.”

És hogy miért pont Vörösmarty? Erre a kérdésre egy jól ismert legenda adja meg a választ. Történt állítólag, hogy 1842. október 5-én, a szüret idején Fáy András meghívta fóti pincéjébe Vörösmarty Mihályt és még néhány barátját. Ebben a prominens kis csapatban szerepelt Jedlik Ányos is, akit bár elsősorban úgy ismerünk, mint az elektromosság tudósa, az ő fejéből pattant ki a szóda nagyipari alkalmazásának ötlete is (magát a szódát egyébként a hiedelemmel ellentétben nem ő találta fel). A tudós meglehetősen teátrálisan mutatta be a nála lévő, akkor még teljesen ismeretlen tárgyat, a szódásüveget, amikor az összejövetel egy váratlan pontján szódát spriccelt a kezében tartott borba. Tulajdonképpen ez a pillanat volt annak a fröccsnek a születése, amelyet ma is olyan nagyon szeretünk. Jedlik Ányos eleinte spriccernek nevezte a bor és szóda keveredéséből létrejött italt, de aztán a Szózat költőjének volt egy jobb ötlete. Így született meg a fröccs szavunk, ami tulajdonképpen több, mint egy szó. Hangulat!

Fröccsöző hölgy a Kisfaludy-ház teraszán, Badacsonyban, 1936 (Fortepan)

Maga a fröccs alapötlete, miszerint bort vízzel hígítunk fel, nem a reformkor találmánya, hiszen már az ókori görögök és rómaiak is hígították vízzel a boraikat. Egyes források szerint az ókori görögök barbároknak tartották azokat, akik tisztán itták a bort, a rómaiak pedig úgy tartották, hogy a rabszolgáktól az arisztokratákig mindenkinek napi szinten jár a boros felfrissülés. Természetesen ezeket a borokat sima vízzel hígították, a szénsav akkor még a távoli jövő reménysége sem volt.

 

A NYELVI LELEMÉNY CSÚCSA

Állítólag az eszkimóknak mintegy negyven szavuk van a hóra. Ennyire sokféleképpen tudják árnyalni, pontosan milyen hóról van szó. Nekünk, magyaroknak is megvan ez a képességünk, csak épp mi a fröccs fajtáit szeretjük árnyalni. Ember legyen a talpán, aki álmából felkeltve is tisztában van a viceházmestertől kezdve a Krúdy fröccsön át a macifröccsig a helyes bor-szódavíz arányaival. Bár egy meglehetősen egyszerű italról van szó, tulajdonképpen egy két komponensű koktélról, a belőle készíthető variációk száma szinte végtelen.

Fröccslexikon (Forrás: Tájak, borok, legendák c. kiadvány)

Legnagyszerűbb költőinktől és íróinktól kezdve az utca emberéig a különböző variációknak mindenki szívesen ad nevet. József Attila például füttynek nevezte a kisfröccsöt, mert azt egy fütty alatt is fel lehet hörpinteni, a nagyfröccs pedig hajtásként is ismert, hiszen Móra Ferenc szerint „egy hajtással lehet a gallér mögé küldeni”. Az egyik legsajátosabb magyar ital a Krúdy fröccs, amely ugyebár 9 dl borból és 1 dl szódából áll, és maga az író ezt úgy foglalta össze, hogy „a víz megnevetteti a bort”. A különböző elnevezések eredetét egy teljes akadémiai székfoglaló terjedelmében is lehetne boncolgatni, de most térjünk a tárgyra, azaz arra a kérdésre, hogy mi a jó fröccs titka, hisz a fröccsnek is megvan a módja, amit meg kell adni neki.

 

AMIT ÉRDEMES FEJBEN TARTANI, HOGY BIZTOS LEGYEN AZ ÉLMÉNY

1.

Tévedés azt hinni, hogy a fröccs arra való, hogy a kevésbé jó borokat feljavítsuk egy kis szódával. Kevésbé jó borból kevésbé jó fröccs lesz.

2.

De ez nem minden. Az ideális fröccs, már csak azért is, mert legtöbbször nyáron fogyasztjuk, jó hideg. Ezért a bort is a megszokottnál kicsit hidegebbre, 5-7 fokra érdemes hűteni, és persze a szódát is.

3.

A fröccs sem képes megmutatni a legszebb arcát, ha nem a megfelelő pohárba töltik. Elő a borospoharakkal, hiszen a fröccs is így lesz a legfinomabb.

4.

A fröccsöt szódával (vagy szikvízzel) lehet inni, az ásványvizet hagyjuk más alkalmakra.

5.

És hogy milyen borokból érdemes fröccsöt készíteni? Legyen a bor zamatos, fehér vagy rozé, lendületes savakkal. Kiváló választás az olaszrizling, a szürkebarát, a kéknyelű és a kékfrankos rozé, de a különböző házasításoknak is nagyon jól áll egy kis szóda.

+1.

És bárki bármit mond, akinek van kedve, az koccintson vele bátran!

URL másolása Facebook megosztás Twitter megosztás
Lapozás vissza Lapozás előre

A magyar bor nagykövetei: influenszerevolúció

Elolvasom

Hol és hogyan tanulhatunk borásznak?

Elolvasom

Nem csak a rozé érdekli! - Beszélgetés Elizabeth Gabay-val

Elolvasom

Nem több, hanem jobb bort szeretnék - Beszélgetés Török Csabával

Elolvasom