2025 január 17. / Szabó Edit
Évek óta nagy várakozás előzi meg azt a minősítő kóstolót, amelyen kiderül, hogy milyen borok kerülhetnek be a Külgazdasági és Külügyminisztérium borválogatásába. Pontosan milyen szerepet töltenek be az itt kiválasztott borok?
Magyarország külképviseletei számára fontos, hogy az általuk szervezett eseményeken, rendezvényeken olyan borokkal kínálják a vendégeket, amelyek a Kárpát-medence élmezőnyét képviselik és a magyar identitást leginkább kifejezik. Hogy pontosan mi kerül be a borválogatásba, annak eldöntése a minisztérium hatásköre, én csupán prezentálom a minősítő kóstoló eredményeit, és elmondom, hogy mely borok szerepeltek a saját kategóriájukban a legjobban.
Magyarország 130 külképviseletet tart fenn világszerte. Mindenhová jut majd a kiválasztott borokból?
Igen, de természetesen nem egyforma mennyiségben. Más súllyal szerepelnek azok az államok – például Németország, Franciaország, Spanyolország, a skandináv országok vagy Washington –, ahol igen fejlett a borkultúra, mint például egy muszlim ország, ahol egészen más a borfogyasztás megítélése. De természetesen a távolság miatt is van egy észszerűségi korlát, nyilván nem ugyanolyan palackszámban szállítanak borokat az európai országokba, mint például Ausztráliába vagy Új-Zélandra. A magyar kultúra közvetítéséért felelős külhoni kulturális intézetek is rendelhetnek borokat a válogatásból, de ez számukra csak lehetőség, nem kötelező feladat.
A válogatás meghívásos, vagy bárki nevezhet?
A borászatokat az ajánlásaim és a közös tapasztalataink alapján a minisztérium kéri fel, tehát a válogatás meghívásos, de kizáró ok valójában nincs, bárki bekerülhet a mezőnybe. Olyan termelőkre számítunk elsősorban, akik már évek, sőt évtizedek óta bizonyítják, hogy megfelelnek az általunk támasztott minőségi, illetve mennyiségi kritériumoknak.
Milyen borokat kerestek?
Az őshonos Kárpát-medencei fajtákra helyeztük a hangsúlyt, tehát elsősorban a furmint, a hárslevelű, a juhfark, a kéknyelű, az ezerjó indul jó eséllyel, de – noha nem őshonos fajta – az olaszrizlingnek és a kékfrankosnak is ugyanúgy helye van a mezőnyben, sőt, bikavér nélkül sem tudunk elképzelni egy reprezentatív borsort. A Villányi borvidéken kiemelt státuszt kapott Villányi Franc előtt is nyitva áll a lehetőség, de nagyon örülünk a régi magyar szőlőfajták egy-egy szép képviselőjének, legyen az kadarka, csókaszőlő vagy akár laska. A lényeg az, hogy olyan borok kerüljenek be a válogatásba, amelyeken keresztül megmutathatjuk, hogy a Kárpát-medence mire képes a borok terén.
Hogyan zajlik a válogatás?
Nagyon hasonlóan, mint egy színvonalas borverseny. A meghívott borok a megjelölt határidőre beérkeznek, mi ellenőrzünk minden palackot, majd szétválogatjuk és rendszerezzük a tételeket. Ez komoly munka, mert minden évben legalább 200-250 bor vesz részt a kiválasztásban. A kóstolás vakon történik és két napon keresztül zajlik – párhuzamosan két öttagú bizottság kóstol, pontoz és értékel. A bírák gyakorlott, WSET-diplomás borszakértők. Fontos, hogy mindegyiküknek legyen nemzetközi kitekintése, hiszen ha valaki csak magyar borokat kóstol, nem biztos, hogy azt a szempontrendszert követi, amit nekünk szem előtt kell tartanunk. Borász és kereskedő nem lehet a bírálóbizottság tagja, itt az elfogulatlanság és a pártatlanság rendkívül fontos. A szakemberek többsége évről évre visszatérő tagja a bírálói csapatnak, és ma már komoly presztízst jelent részt venni a kiválasztás folyamatában.
Zsűrizés utáni visszakóstolás
Hány kategóriába soroljátok a borokat, és kategóriánként hány juthat be a válogatásba?
Hét kategóriában értékelünk: pezsgő, száraz fehér, Kárpát-medencei fehér, könnyű vörös, fajsúlyos vörös, késői szüret és tokaji aszú. Pincészetenként maximum két bort fogadunk be, mert azt szeretnénk, ha minél többen lehetőséget kapnának a részvételre. A legmagasabb pontszámot kapott borokat aztán én prezentálom a minisztériumban. Általában kategóriánként két-három bort nevesítek, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Magyar Bormarketing Ügynökség is megfogalmazhat ajánlásokat, de ahogy mondtam, a végső döntést a minisztérium illetékesei hozzák meg. Általában kategóriánként egy vagy – pontazonosság, jelentéktelen pontkülönbség esetén – maximum két bor kerül be a válogatásba, de itt már fontos kérdés az ár, és az is, hogy az adott borból van-e megfelelő mennyiség.
Miért van szükség erre a hét kategóriára?
Mert a külképviseletek különböző típusú rendezvényeket tartanak. Van olyan, ahová 150-200 főt is meghívnak – gondoljunk csak például egy október 23-ai megemlékezésre –, ezeken a könnyebben érthető borok jutnak szerephez. És vannak komoly találkozók, kis létszámú, ültetett nagyköveti vacsorák, amelyeken különleges, egyedi tételek kerülnek a poharakba.
Pihenőszünet
Natúrborok szerepelnek a listán?
Egyelőre nem, hiszen nem várható el, hogy egy külképviselet munkatársa olyan borokat kínáljon, amilyeneket esetleg még soha nem is látott. Talán egyszer megérik erre is az idő, de most még korai lenne.
Mekkora tételszámú rendelést kaphatnak a kiválasztott borok készítői?
A kiírás szerint a válogatásra beküldött borokból legalább 2000 palacknak rendelkezésre kell állnia a borászatnál, de elképzelhető, hogy ennél többet is rendelnek egy tételből. Az átlagos mennyiség 2-3000, tokaji aszúból 1000-1500 palack.
Vannak visszatérő vagy állandó nevek a kiválasztott borászok között?
Állandóak azért nincsenek, mert a meghívottak köre folyamatosan változik. Visszatérő nevek természetesen vannak, például pezsgőből a Garamvári, a Kreinbacher, a Carassia, de a Sauska, a Tokaj Kikelet vagy a Tokaj Nobilis borai is gyakran ott vannak a kiválasztottak mezőnyében.
dr. Mészáros Gabriella nemzetközi borakadémikus
Mennyiben reprezentálja a külügyi borválogatás a magyar borok színvonalát?
Bízom benne, hogy átfogó képet adunk, és az ágazat legszebb arcát sikerül megmutatnunk. Én magam 2002 óta felelek a Külgazdasági és Külügyminisztérium borainak kiválasztásáért, de még soha, egyetlen évben sem fordult elő, hogy kritika érte volna a válogatást.
Az eltelt évek alatt mennyit változott a kiválasztott borok minősége, stílusa?
Rengeteget. Az első években még azt küldték be a termelők, ami megmaradt a pincében, és ma már komoly presztízst jelent egy borászatnak, ha valamelyik tétele szerepel a kiválasztottak között. Kezdetben még folyamatos küzdelmet folytattunk a borzasztóan tanninhangsúlyos vörösborok ellen, a 2022-es kiválasztás során pedig már olyan szép tételeket volt szerencsénk értékelni, hogy 90 pont körül mozgott az átlagpontszám. Tavaly pedig a fehérborok voltak nagyon erősek. Az édesekkel soha nem volt probléma, az aszúknál inkább az a kérdés, hogy beleférnek-e a költségvetésbe.
Novemberben le is zajlott a 2024-es kóstoló. Milyen volt a mostani mezőny?
Mennyiségben tartottuk a szintet, most is megvolt a 200-250 tétel, viszont nagy örömömre megjelentek a nevek között új, feltörekvő és kisebb pincészetek is. Mióta a Magyar Bormarketing Ügynökség létrejött, szorosan együtt tudunk dolgozni Rókusfalvy Pál nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztossal, és így olyan területek is fókuszba kerülnek, amikre eddig kevesebb figyelem jutott. Most is izgatottan vártam a kóstolót, mert én is mindig kíváncsi vagyok, hogy találunk-e új, ígéretes pincészeteket vagy igazi klasszis borokat a mezőnyben.
Fotók: Mészáros Gabriella / Magyar Bormarketing Ügynökség
Elindult a Magyarország Régiókalauz az egyik legismertebb nemzetközi borportálon
Az őshonos Kárpát-medencei fajtákra helyeztük a hangsúlyt - Mészáros Gabriella nemzetközi borakadémikussal beszélgettünk
Élet a boron túl: csiger, ürmös, verjus is készülhet szőlőből
Hogyan alakította át a filoxéra a szőlőtermesztést?
Mi az a tannin, ami minden borban megtalálható?
Tokaj nemcsak a magyaroké, Tokaj a világé! - Interjú Demeter Zoltánnal és feleségével, Anettel
Istenáldotta termőhely - Kis Tamással, a Somlói Vándor Pince alapító-borászával beszélgettünk
A tokaji aszú a világ egyik legelismertebb szakmai influenszerének szemével