Bárdos Sarolta lett a Borászok Borásza!

Bárdos Sarolta, a Tokaj-Nobilis alapítója lett 2024-ben a Borászok Borásza. A cím új birtokosával Szabó Edit beszélgetett a díjátadó után.

A Borászok Borásza cím az egyik legrangosabb elismerés a hazai boréletben. Utánanéztem: te 2018 óta minden évben jelölt voltál. Milyen érzés volt most meghallani a neved a díjkiosztón?

Fantasztikus pillanat volt, de hadd mondjam el, hogy ennél a díjnál már az is megtisztelő, ha valakit az ötven legjobb borász közé választanak. Itt nem egy külső grémium dönt, hanem a borászkollégák, és örömmel tölt el, hogy ők is nagyra értékelik a munkámat.  Számomra ez a díj fontos visszajelzés arról, hogy jó úton járok.

A Gyengébb? Nem! című könyvben mondtad azt, hogy a bor mindig magán viseli a borász érintését. Mi az az érintés, az az üzenet, amit te át szeretnél adni, amikor készítesz egy bort?

Mindig van egy évjárati adottság, amivel együtt kell dolgoznunk, ezért az első lépés az, hogy nagyon figyelek az évjáratra, és megpróbálom megfejteni, hogy mik az előnyei és a hátrányai. Ezek ismeretében hozom meg a szükséges döntéseket, hogy a körülményekhez alkalmazkodva a lehető legjobb bor születhessen meg a pincémben. Soha nem döntöm el előre, hogy milyen bort készítek, és melyik fajtából mennyit, hanem fordítva: elfogadom, amit az évjárat ad. Ha száraz borra alkalmas, akkor nem fogom erőltetni az aszút, és fordítva. Tiszteletben tartom a természetet, és az évjárat hatásait se letagadni se elmaszkírozni nem akarom.

 

 

Így viszont fennáll a veszély, hogy a fogyasztó megismer egy bort egy adott évjáratban, és a következőben csalódni fog, mert nem azt kapja, amire számított. Vagy nem?

Ha az ember egy markáns dűlőből készít bort, és jól választja meg a szüreti időpontot, akkor az a bor minden évjáratban hasonló ízvilággal fog rendelkezni, nem lesz az egyikből alma, a másikból körte. Az évjárti különbségekben az a szép, hogy ott van miről beszélni, a borokat össze lehet kóstolni, és minden ember meg tudja találni a saját ízlésének megfelelőt. Van, aki a 2020-ast szereti jobban, van, aki a 2021-est, és ez így természetes.

Mi a tapasztalatod, milyen elvek szerint választanak bort a fogyasztók? Az évjárat a fontos, a fajta, esetleg a cukortartalom, vagy valami egészen más?

Mindenki másként közelíti meg ezt a kérdést. Ha kóstolót tartok a pincémben, mindig megkérdezem, hogy ki mit preferál, és annak ismeretében állítom össze a borsort. Van, aki már előre mondja, hogy nem szereti a hárslevelűt, van, aki kizárólag száraz borokat szeretne kóstolni, van, aki egy bizonyos évjáratra kíváncsi. Nem mindig könnyű összehangolni az igényeket, de igyekszem.

 

 

Mennyire nyitottak az édes borokra az emberek?

Tapasztalataim szerint alapvetően száraz bort isznak, de én mindig ragaszkodni szoktam hozzá, hogy aki betér a pincémbe, legalább egy késői szüretet vagy egy aszút kóstoljon meg. Szerintem az édes borokkal kapcsolatban sokakban hibás sztereotípia él. Attól tartanak, hogy túl édes lesz majd, és meglepődnek, amikor megkóstolnak egy egyensúlyos, ízgazdag édes bort. Amikor vásárlásra kerül a sor, akkor is a száraz borok fogynak jobban, de azért egy-két édes is kerül a csomagba.

Az utóbbi 25-30 évben folyamatosan azt mondjuk, hogy nincs már olyan messze a pillanat, és Tokaj-Hegyalja, mint a világ legjobb édesboros termőhelye felkerül a világ bortérképén az őt megillető helyre. Szerinted hol tart most ez a folyamat, mennyire ismerik Tokajt a világban?

A világ nagy és rengeteg a borvidék. Nyolcmilliárd ember él a földgolyón, nem várhatjuk el mindannyiuktól, hogy ismerjék Tokaj nevét. Szerintem, ha megkérdezünk egy átlagembert például Amerikában, a francia borvidékeket sem fogja tudni felsorolni, Tokaj pedig sokkal kisebb és elszigeteltebb, mint az ismert óvilági termőhelyek többsége. A bor egy kicsit bonyolult termék, nehéz kiigazodni, a borvidékek, a termelők, a fajták között, és egy átlagembernek nincs is erre kapacitása. Nála ez a kérdés általában megreked azon a szinten, hogy sört vagy bort iszik a vacsorája mellé.

 

 

És azok, akik érdeklődnek a bor iránt?

Igen, tőlük már jobban elvárható, hogy ismerjenek egy-egy régiót vagy egy-egy fajtát, de ne felejtsük el, hogy a mi anyanyelvünk eléggé ritka nyelv, egy külföldinek az ismeretlen szavak erdejében nehéz tájékozódni. De a borszerető emberek körében megvan rá az esély, hogy hallották már valaha Tokaj nevét, még ha magát a bort nem is kóstolták. Ha tehát külföldön a borra fogékony embereknek tartunk kóstolót, Tokaj nevével nagyobb eséllyel szólítjuk meg a közönséget, mint például egy ismeretlen olasz borvidék.

Sokszor halljuk, hogy a borivó korosztály idősödik, a fiatalok – ha isznak egyáltalán alkoholt, ami egyre ritkább – más italokat választanak maguknak. Neked is ez a tapasztalatod?

Hallom én is a számadatokat, de szerintem nem szabad pesszimistának lenni, elkeseredni pedig végképp nincs okunk. Hozzánk nagyon sok család jár kóstolni, a szülők hozzák a gyerekeket, akikből évek múltán nyitott és a bor iránt érdeklődő fiatal felnőtt válik. Ahol a gyerekek azt a mintát látták, hogy a szülők esténként megisznak egy pohár bort, vagy kirándulásokon útba ejtenek egy-egy pincét, valószínűleg felnőttként is ezt követik majd. De szerintem a most 18-28 éves korosztálytól nem kell elvárnunk, hogy kulturált borfogyasztó legyen. Mi sem csúcsborokat iszogattunk az egyetemi buliban. Azt se felejtsük el, hogy a könnyű italok, koktélok terén óriási a választék: ott vannak a boltok polcain, színesek, édesek, érthetőek, viszonylag alacsony az alkoholtartalmuk, sörnyitóval nyílnak, tökéletesek egy bulizós hétvégi estére. Az ő életkorukban ez a természetes választás. Szerintem az emberek általában 28-30 éves korukban kezdenek a bor felé fordulni.  

 

 

Tehát a borhoz meg kell érni?

Meggyőződésem, hogy igen.

Jócskán benne járunk a tavaszban, és mindenkitől azt hallom, hogy a szőlő az ilyenkor szokásosnál 2-3 héttel előbbre tart. Milyen reményekkel, vágyakkal indulsz neki az idei évjáratnak?

Egy borász mindig a jó, kiegyensúlyozott évjáratban reménykedik. Abban, hogy ne legyenek problémák a szőlőben, és főleg, hogy ne legyen extrém meleg, mert az sokkal több gondot okoz az ültetvényeken, mint a sok csapadék. És hogy mire vágyom? Minden évben egy kicsivel jobbnak lenni. Azt hiszem, ez a legfontosabb.