Borozás zöld szemlélettel

Az élet mind több területén szerepet játszik gondolkodásunkban, választásainkban, hogy ahol lehet, a fenntartható megoldást válasszuk. A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy nincs ez másképp a borfogyasztás esetében sem, felértékelődtek a környezetkímélő megoldások, legyen szó bio és biodinamikus tételekről, vagy a borok logisztikájáról, csomagolásáról. De vajon mennyire zöldül a magyar, ha borról van szó? Erről és környezetbarát kezdeményezésükről beszélgettem Keresztesi Zoltánnal, a Borbázis Borkereskedés alapítójával.

Weboldalatokat megnyitva, első üzenetként a palackvisszaváltással találkozik a látogató. Tekintve, hogy egyáltalán nem jellemző, hogy borkereskedés üveget is visszavált, adódik a kérdés, hogy hogyan jött az ötlet, hogy ti ezzel a szolgáltatással is kezdtek valamit?

Alapvetően többféle belső indíttatás hozta. Az egyiknek kissé prózai oka van, ugyanis a kislányom óvodája előtt van egy üveglerakat, ahol rendre több négyzetméternyi felületen borítja üvegtörmelék a járdát. Ez mélységesen felháborított és hiába jeleztem többször is, hogy balesetveszélyes, nem történt semmi, így onnantól kezdve általában figyelmes lettem az üveghulladékra. Amikor megnyitott az üzletünk 2017-ben, nagyon büszke voltam, de szerettem volna egyedi ismertetőjegyet adni neki. Nagy a kínálatunk, ez önmagában különlegesség, de jött az ötlet, hogy az üvegvisszaváltás legyen az igazi kuriózum. Gyakorlatilag két nap alatt kialakítottuk annak a feltételeit, hogy a vásárlók behozhassák és el tudjuk szállítani az üveget. Az üvegvisszaváltás legnagyobb sikere abban rejlik, hogy olyan összeget fizetünk érte, amiért az emberek képesek átlépni a saját lustaságukon. A kezdeményezés nagyon népszerűvé tett minket, annak ellenére, hogy soha nem promóztuk, egyszerűen szájról-szájra terjedt a hír, és most ott tartunk, hogy egy év alatt negyedmillió üveg érkezik be hozzánk. Erős marketingpillérünk lett, de ahogy egy újságíró fogalmazott, és mi is így használjuk szívesen, ez etikus marketing.

A www.borbazis.hu weboldala

Van tervben következő lépés az üveg feldolgozására?

Igen, vannak kész terveink arra, hogyan tudjuk még professzionálisabb és akár országos szintre emelni a szolgáltatást, de ez anyagilag már komolyabb beruházás. Jelenleg 18 ezer kWh energiát spórolunk azzal, hogy begyűjtjük az üvegeket, amiket bezúznak és újraolvasztanak. Nem titkolt szándék, hogy idővel az üvegeket gyűjtés, szelektálás és mosás után visszaengedjük a gazdaságba.
A borászoknál megvan erre a fogadókészség, de a technikai feltételek is kellenek, például az üvegnek moshatónak kell lennie, lemosható ragasztóval és címkével. Ami legalább ilyen fontos hosszú távon: egalizálni kell a palackformákat, hisz bár egyformának tűnnek, de jelenleg 100-120 féle üveget használnak a borászatok. Felesleges negyvenkét különböző bordói üveget használni, a fogyasztó ennyi eltérő üvegfajtánál már nem veszi észre a különbségeket, le lehet redukálni a választékot mondjuk ötfélére.

Az üzletben kicsit-nagyot, félliterest, magnumot, mindent visszavesztek?

Sőt, visszavesszük a befőttesüveget vagy a vodkásüveget is, mivel nálunk ugyanolyan értéket képviselnek az egyes üvegek. A tekintetben diverzifikálunk csak, hogy mekkora az űrtartalma. A borosüveg az egy egység és például a sörösüveget, egyéb üvegeket ehhez mérten számoljuk.

A vásárló az összeget pontgyűjtőn kapja meg vagy le tudja vásárolni?

Is-is. Ha rögtön vásárol, fel tudja használni, de pontgyűjtővel tovább is viheti az összeget. Van olyan vásárlónk, aki hetente kétszer hozza az üveget, gyűjti a pontokat és hétvégén amikor van ideje körülnézni, vásárol a pontjait beváltva. A kedvezmény mértéke pedig a klubtagság típusától függően 10 és 25% között változik.

Véleményed szerint mennyire jellemző a zöld gondolkodás a borászatokra?

Az egyik oldalról határozottan látjuk a zöldülést. A bio egyre nagyobb teret hódít, fontossá válik a fogyasztónak is, hogy hogyan művelik a szőlőt. Úgy gondolom, hogy a palackozás és a kereskedelem kapcsán is megvan a nyitottság a borászatok részéről, azaz szívesen dolgoznának olyan üveggel, ami visszakerül a körforgásba, vagy támogatnának ilyen kezdeményezéseket. Van egy-két borászat, aki visszagyűjti és újramossa a saját palackjait, van borászat, aki nem használ papírkartont, helyette rekeszekben szállítja a bort az üzletbe. Egyébként rengeteg karton érkezik hozzánk, ezért a kiszállításaink során ugyanezekbe a kartonokba csomagolunk vissza, sőt a kartonokat aprítjuk és térkitöltőként hasznosítjuk a biztonságos szállításhoz. A szándék tehát megvan minden oldalról, de minden ilyen kezdeményezés speciális infrastruktúrát igényel. Ha konkrét példát akarnék mondani, a Katona Borház visszaveszi tőlünk az üveget, azaz, ha visszahozzák vevőink a magnum palackjaikat, azokat újra felhasználják. A másik jó példa a Nyári Pince, ők az egyedi kiszerelésű, betétdíjas palackjaikat veszik vissza. De a Dörgicsélő borászat is említhető a környezettudatos gondolkodásról beszélve azzal, hogy kartonmentesen, azaz rekeszekben és nem papírkartonokban szállítja a bort az üzletbe.

"A bio egyre nagyobb teret hódít, fontossá válik a fogyasztónak is, hogy hogyan művelik a szőlőt."

Sokféle módon és formában próbálják a vállalatok önmagukat fenntarthatóbbá tenni, a karbon lábnyomukat csökkenteni. Látsz akár nemzetközi szinten nézve jó gyakorlatokat, újszerű megoldásokat a kereskedők részéről?

Inkább a termelő cégek próbálkoznak azzal, hogy csökkentsék a lábnyomukat, úgy látom, hogy a kereskedő cégek csak továbbteszik az árut, egyszerűen szólva eladják a bort és a fogyasztóra bízzák, hogy mit kezd az üveggel. Vigye el egy városszéli lerakatba, csináljon belőle vázát, nem érdekli őket. Sajnos nem látok jó gyakorlatot, legfeljebb az iparművészet használja fel az üvegeket, de ez persze az egésznek csak vékony szelete. Az üveg ugyanolyan káros, nem lebomló anyag, mint a műanyag, de ez valamiért nincs annyira a köztudatban. Sok elképzelésem van, hogy mit lehetne üvegből gyártani, miért ne lehetne például csempét készíteni belőle? De ezekre megvannak a szereplők, ez egy másik iparág, én most csak azt próbálom kiépíteni, hogy az amúgy haszontalannak vélt üveget tegyük vissza a gazdaságba, akár olyan csatornákon keresztül is, melyek korábban nem voltak jellemzők.

A tavaszi kampányotokban is a zöld, a remény színe lett a központba állítva.

Az elmúlt egy évet nem kell bemutassam… A tavasz a megújulás évszaka, abban bíztunk, hogy fel lehet frissíteni az életet, és mi lenne, ha mindezt egy szőlőfajtához kapcsolnánk a kommunikációban. Nagyon sok fajtát a szakma már kisajátított különböző célokra a szó jó értelmében, ilyen a Furmint Február. Aztán megláttuk a polcon a zöldveltelinit és nem is értettük, hogy hogy nem jutott eszünkbe hamarabb. Sok szőlőfajta van, ami nagyobb népszerűséget érdemelne, ezért szeretnénk hagyományt teremteni és azokat a fajtákat is, amelyekből mérsékelt volumen van itthon, eljuttatni a borfogyasztó közösséghez. Ebben az építkezésben nagy segítségünkre van Nyulasi Gábriel, az Ihatóbb Magyarországért főszerkesztője.

Hány termelőtől érhető el nálatok zöldveltelini?

Ez egy mozgó szám, mivel százhatvan termelővel dolgozunk, de ha teljes feltöltöttségi állapotot veszünk alapul, és a zöldveltelini minden formáját nézem, szárazat, édeset, akkor nagyjából huszonöt zöldveltelini van hozzánk belistázva húsz borászattól.  

A zöldveltelini a fókuszban

Ebéd előtti lezárásként, mihez kínálnád a zöldveltelinit, ha valaki ételt tenné mellé párba?

A klasszikus rántotthúst. Az eleve jó hagyományos étel és a veltelini szépen passzol hozzá. Sok javasolt párosításnál annyira speciális ételt neveznek meg, ami egyáltalán nem jellemző a háztartásokban, ezértmi inkább próbálunk elmenni olyan ételek irányába, amelyek jellemzők, általánosak a konyhában.

A címfotón: Keresztesi Zoltán (fotó: Egry Tamás)