Emblematikus dűlőink: az Ördögárok

Hullámzó szőlőtenger egy csodálatos völgykatlanban – kivételes termőhely remek adottságokkal. Ez a Villányi borvidéken található Ördögárok-dűlő, amit gigászi munkával hódítottak vissza a természettől a villányi borászok a kétezres évek elején…

„Ottan némán, mozdulatlan álltam,
Mintha gyökeret vert volna lábam.
Lelkem édes, mély mámorba szédült
A természet örök szépségétül.”

Ugye ismerős az érzés? Petőfi Sándor A Tisza című versében fogalmazta meg ezeket a fennkölt gondolatokat, és noha nem minden hétköznapi halandó szájából – avagy tollából – törnek elő ilyen ékes szavak, a természet csodája mindenkit rabul ejt. Imádjuk a drámai sziklákat, a vad (és cseppet sem veszélytelen) esőerdőket, az ezerszínű sivatagokat, a végtelen óceánt, a pálmafás tengerpartokat, de sokan közülünk ugyanilyen lírai hangulatba kerülnek akkor is, ha szőlőtermő vidékeken járnak. Noha nem maga a természet, hanem az ember formálta, néha gépek segítségével, néha a saját, nyers erejével, egy szépen művelt szőlőhegy látványa sokszor ugyanúgy lenyűgöző, mint a burjánzó ősvadon. Főleg, ha még azt is tudjuk, hogy mit rejt ott a föld mélye, milyen eső áztatja a tőkéket, milyen nap érleli a gyümölcsöt, amiből aztán a természet és az ember csodálatos közös munkájának eredményeként megszületik a bor.

Ahhoz, hogy mindezt átélhessük, szerencsére nem is kell feltétlenül az országhatáron túlra utaznunk. Magyarország bővelkedik csodálatos termőhelyekben, és közülük több is emblematikussá vált az utóbbi évtizedekben. Ilyen például a Villányi borvidéken található Ördögárok-dűlő, amely mindössze két évtizedes múltra tekint vissza, de ha jóslatoknak hinni lehet, nagyon sokat fogunk még hallani róla.

Hatvanhektárnyi festői szépség

A Szársomlyó és a Villányi-hegység között, Villány és Nagyharsány határában található 60 hektáros völgykatlan egy régi monda alapján kapta az Ördögárok nevet. A szépen művelt szőlőültetvényeket látva ma már alig hisszük el, hogy bő két évtizede sűrű erdő és szinte áthatolhatatlan bozótos borította a meredek lejtőket. Valaha volt itt szőlő, talán az ötvenes években szüreteltek innen utoljára – ez akkor derült ki, amikor a kétezres évek elején hat villányi borász összeállt, hogy a területet újra művelés alá vonja. A szocializmus éveiben azonban minden ágazatban, így a borászatban is a termelékenység volt a kulcsszó, és amikor láthatóvá vált, hogy az Ördögárok nagyüzemi művelése lehetetlen, az állami gazdaság lemondott róla. A tőkék és a régi utak között tanyát vert a gaz, a területet az eltelt évek alatt benőtte az erdő, és az évszázad végére már öles akácokat, szívós ecetfákat ringatott az Ördögárokban a szél.

Gigászi küzdelem

A felkészült borász figyelmét azonban nem kerüli el semmi. Ő tudja, hogy hol lehet kiváló minőségű szőlőt termelni és onnan jó bort készíteni, ezért nyitott szemmel jár és kutatja a lehetőségeket. Így esett, hogy az Ördögárok árulkodó fekvése és tengerszint feletti magassága többeknek feltűnt, és noha erdő borította, szöget ütött a fejükbe a gondolat: mi lenne, ha megnéznék közelebbről. Inkább valamiféle megérzés volt az, semmint tudás, de Gere Attila első fecskeként 2001-ben területet vásárolt a katlanban. Aztán jött Günzer Zoltán, majd Tiffán Ede, Günzer Tamás, Sauska Krisztián és Bock József. Ők hatan mint új befektetők együtt döntöttek a teljes katlan meliorálásáról, valamint a vízelvezető rendszer kiépítéséről, és a munkálatok tervezését nagyrészt Günzer Zoltánra bízták. „Az egész terület az állami gazdaságé volt korábban. Megtaláltuk a régi betonciszternákat, amikben a permetszert keverhették, rábukkantunk egy lóistálló nyomaira is, így arra következtettünk, hogy valószínűleg lóval művelték az ültetvényt – már amíg művelték. Volt egy út is a peremtől az aljig, valószínűleg a lovas kocsik számára” – emlékezik Günzer Zoltán. A két évig tartó munkálatok során több meglepetés is érte a befektetőket. Az erdőirtás után szembesültek a domborzati viszonyokkal, és akkor jöttek rá, hogy a katlan valójában 16 méter mély, és a lejtők dőlésszöge igen meredek, 20-25%-os. „A telepítések első évében olyan felhőszakadást kaptunk, hogy helikopterrel kellett permeteznünk. Nem volt kis mutatvány. Megértettük, hogy ilyen szélsőséges terepadottságok mellett nem lehet szőlőt termeszteni vízelvezető rendszer kiépítése nélkül. Három évig tartott, de megcsináltuk azt is. Nem is értem, hogy tudtuk rá összeszedni azt a temérdek pénzt, amibe az egész vállalkozás került. Azt hiszem, ma már nem lennénk rá képesek” – folytatja Günzer Zoltán.

Az Ördögárok termőhelyi adottságai

Az Ördögárok-dűlő egy 60 hektárnyi egybefüggő terület, amely a tengerszint felett 150–250 méteren terül el. Ha megállunk a legmagasabb pontján – és jól tesszük, ha megállunk, mert lélegzetelállító a panoráma –, láthatjuk, hogy az egész valójában egy hatalmas, zárt völgy, így a „katlanhatásnak” köszönhetően a területen sajátos mikroklimatikus hatások érvényesülnek. A párás, meleg levegő itt megreked, tehát a hőösszeg sokkal nagyobb, mint a környező dűlőkben. A szőlő mindig beérik, és teljes érettségben nagyon komoly beltartalommal és magas tannintartalommal szüretelhető. A talaja agyagos lösz, amely mészköves-dolomitos alapkőzeten terül el, és nem felvehető formában magnéziumot is tartalmaz. „A magas mésztartalom miatt mésztűrő oltványokat telepítettünk, és közel két évtized távlatából úgy látjuk, hogy ez jó döntés volt. A bogyók általában kicsik és koncentráltak, a hozamok kifejezetten alacsonyak, 0,5–1 kg szőlő terem egy tőkén. Mindez együtt kiváló arra, hogy nagy borok alapanyagát szüreteljük innen” – mondja Günzer Zoltán.

A nagy francia fajták termőhelye

Az Ördögárok-dűlőben tevékenykedő borászok többsége úgy vélte, hogy a termőhely a francia fajták számára kedvező elsősorban, ezért főként merlot, cabernet franc, cabernet sauvignon és syrah érik a tőkéken, de például a Bock Pince pinot noirt, Tiffánék pedig portugiesert és kadarkát is telepítettek. Valamilyen dűlőszelektált borral mindegyik pincészet jelentkezett. Ördögárok Villányi Franc a Bock Pincéből és Gere Attiláéktól kerül ki, merlot-t Günzer Tamás és a Tiffán Pincészet készít – ez utóbbit Elysium néven forgalmazzák –, Sauskáék cabernet sauvignont zárnak innen palackba, a Günzer Családi Birtok pedig bordeaux-i házasítást készít.

Günzer Zoltán véleménye szerint az Ördögárok-borokat négyéves koruk előtt nem lenne szabad forgalomba hozni. Ők minden új cuvée megjelenésekor vertikális kóstolót tartanak a még fellelhető évjáratokból, és a tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a borok nagyon szépen öregszenek és komoly az érlelési potenciáljuk.

Nézni szép, kóstolni élmény

Az Ördögárokban területtel rendelkező borászatok büszkék a termőhelyre, és időnként dűlőtúrákat is szerveznek az érdeklődőknek. Aki a Villányi borvidéken jár, csatlakozzon valamelyik pincészet szervezett kirándulásához! A látvány minden évszakban megindító, és ha szerencsénk van, még az ott termett borból is kaphatunk egy kóstolót.

Borítókép és fotók: Magyar Bormarketing Ügynökség (Lang Nándor, Pintér Árpád)