2022 május 16. / Ercsey DánielURL másolásaFacebook megosztásTwitter megosztás

Borozz a kéken!

Hazánkban is egyre népszerűbb a bakancsos természetjárás, ennek a csúcspontja vitathatatlanul az Országos Kéktúra, ami jónéhány borvidékünket is érinti. Nem kell megijedni, nem azt mondjuk, hogy mindenki járja végig az OKT-t, bár javasolni azért javasolhatjuk, hiszen gyönyörű tájak vannak kis hazánkban. Érdemes egy kicsit belassulva, szemlélődve felfedezni őket, méghozzá bakancsban! Éppen ezért cikksorozatot indítunk, amiben kiemelve bemutatjuk az Országos Kéktúra boros szakaszait, természetesen kitérve az ajánlott pihenőhelyekre, esetünkben borteraszokra és pincékre is.

A közelgő nyár miatt egyértelműen a Balaton mellől indítjuk a sorozatot. Az OKT szakaszokra van bontva, mi most a Tapolca-Badacsonytördemic szakaszt járjuk be.  Az OKT sajátossága, hogy úgynevezett jelvényszerző túramozgalom, bárhol el lehet kezdeni és bárhol ki lehet szállni, bármeddig lehet csinálni, a lényeg, hogy ha az összes szakaszt teljesítettük, kapunk egy kitűzőt.

 

A túra leírását, a letölthető GPX térképeket, valamint bővebb információt a bélyegzőpontokról az OKT honlapján találhatjátok meg! 

 

A teljesítést úgy ellenőrzik, hogy az előre kiváltott igazolófüzetbe a megadott helyeken (ezeket az OKT honlapon találjátok meg) pecsétet kell nyomni a megfelelő rubrikába. Rutinos túrázók tintapárnát is visznek magukkal, mert a pecsétek gyakran csak egy villanypóznára madzaggal felkötött 80 éves pecsétnyomók…

 

 

Az általunk most kinézett szakasz mindössze 17 km, ami egy átlagos kondiban lévő túrázónak 5 órás séta, de én mégis azt javaslom, hogy húzzuk szét, amennyire csak lehet, és ne rohanjunk végig a távon! Kényelmesen egy nap, extrém esetben, ha például belefutunk a Szent György-hegy hajnalig rendezvénybe (idén június 11.), akár egy hosszú hétvége is lehet a teljesítés ideje, nézelődve, kóstolgatva, magunkba szívva a genius loci-t.

 

 

Ha Tapolcáról kezdjük a túrát, az autót hagyhatjuk a vasútállomás melletti parkolóban. El ne felejtsük beszerezni a pecsétünket a restiben (Lokomotív büfé étterem), aztán indulhat a buli! Menjünk be a belvárosba a Dózsa György utcán (nem csalás, nem ámítás, az OKT gyakran városokat is érint, itt is fel vannak festve a kék jelzések), sétáljunk végig a központon, majd álljunk meg egy fotó és egy üdítő erejéig a gyönyörűséges Malom-tónál. (Ha akarunk, a Tavasbarlangba is lemehetünk, hiszen itt van a szomszédban.) Kifelé menve a városból már jól látszik a házak fölé magasodó Szent György-hegy csonkakúpja.

 

Tapolcáról nagyjából félórás kutyagolással lehet eljutni a hegy lábánál elterülő nagyüzemi szőlőtáblákig. Sajnos egy ideig aszfalton kell gyalogolni, és vannak időszakok, amikor elég forgalmas az út! A túra présházak és nyaralók között kanyarog egyre feljebb a hegyre és lassan az aszfalt is elkopik alólunk. Mielőtt az ösvény eltűnik az erdőben, érdemes visszafordulni. Alattunk terül el Tapolca, a háttérben a Haláp is feltűnik. Innen meredek kaptatóval érjük el Kaán Károly kulcsosházat, azt szorgos kezek szinte a bazaltorgonák lábához tapasztottak. (Ne felejtsünk el itt is pecsétet nyomni az igazolófüzetbe! A pecsét - amikor én utoljára ott jártam - a ház melletti hársfán volt, a padok mellett, de valahol azt olvastam, hogy most már az egyik ablakban található. Ha meg szeretnénk szállni a házban, a kulcsot a Kisapáti Polgármesteri Hivatalból kérhetjük el. Túl nagy luxusra azonban ne számítsunk!)

 

 

Innen a bazaltorgonákig egyre meredekebb kaptató vezet fel, de utána jön még csak a neheze! (Nedves időben elég csúszósak a kövek, vigyázzunk a bokánkra!) A platóra felérve a kilátás lélegzetelállító, főleg, ha a bazaltorgonák csúcsára vezető kis kitérőt is megtesszük. Az OKT innen dél felé egyszerűen csak átvágna a Szent György-hegy platóján, ezért érdemes figyelni a kék háromszög jelzést, ami a kilátóponthoz vezet! Visszatérve aztán a kék jelzésre, és kiérve a fák közül hamarosan újra előbukkan a Balaton, a Gulács, a Tóti-hegy és az Ábrahám-hegy, majd az ösvény keréknyommá szélesül és lassan kanyarogva ereszkedni kezd. Itt érünk el lassan a túránk számunkra legizgalmasabb részéhez, hiszen beérkezve a szőlők közé, szinte mindenütt borászatokba botlunk.

 

 

A Gilvesy Pincészetet a Lengyel-kápolna közelében érintjük is. Érdemes beugrani hétköznap nyitvatartási időben a vinotékába, vagy ha előre tudjuk a programunkat, akár egy hétvégi kóstolóra is foglalhatunk időpontot. Innen rövid kitérővel érhetjük el a Nyári és Bajnóczy Pincéket, mindkettő megéri a kitérőt (utóbbi csak bejelentkezéssel látogatható)! Ha élünk-halunk a különlegességekért, el ne felejtsünk előre telefonon bejelentkezni Török Csabához a 2HA Szőlőbirtokra, ahol az országban egyedüliként a toszkán sangiovese fajtából készült vörösbort is megkóstolhatjuk, Tabunello néven.

 

Lejjebb ereszkedve a Szászi Birtok mellett visz el az utunk, ahol nem csupán borokat kínálnak, de teraszt, vinotékát és éttermet is üzemeltetnek, illetve meg is lehet szállni náluk a felújított présházak egyikében. Itt is lehet és érdemes is kitérőt tenni a Bencze Birtokra, ahol rendkívül magas minőségű biodinamikus natúr borokat kóstolhatunk.

 

Ha nagy nehezen kiszabadultunk a pincék bűvöletéből, aszfaltúton távolodunk el a hegytől, aztán egy ideig a 71-es főúttal párhuzamosan haladó kerékpárutat tapossuk, míg végre megérkezünk a szigligeti vár tövéhez. A kéktúra ugyan nem kapaszkodik fel a várhegyre, nekünk azonban érdemes, a vár és a kilátás miatt is! (Itt is pecsételnünk kell, a bélyegzőt az OKT honlap szerint a Kisfaludy utcai templomnál találjuk, amikor én évekkel ezelőtt arra jártam, a várkapu pénztárában találtam rá.)

 

 

A túra Szigligeten a legfelsőbb utcában folytatódik, ahonnan egy pár perces kitérővel érdemes megnézni a település legidősebb épületét, az avasi templomromot. A templom 1260-ban egy már itt lévő római ház alapjaira épült! Innen Badacsonytördemicig megint aszfaltot taposunk, keresztezzük az Eger-víz csatornát és az azt kísérő kettős fasort – ami egyébként a Magyar Televízió máig legnézettebb sorozatában, az Országos Kéktúrát bemutató Másfélmillió Lépés bevezető képsorai között is feltűnik. Végül újra keresztezzük a 71-es főutat, majd a vasúton átkelve megérkezünk a túra végpontjához, a Badacsonytördemic-Szigliget vasútállomáshoz. (El ne felejtsünk itt is pecsételni! A bélyegzőt a vasútállomáson keressük.) Akinek még maradt energiája, az nehogy itt essen össze, érdemes a vonat indulását a közeli Nefelejcs borbisztróban kivárni, amit Sike Balázs badacsonyi borász és családja üzemeltet.

 

Tipp: A badacsonytördemici vasútállomásról 12 perc alatt elérhető vonattal a tapolcai vasútállomás, ahol az autót hagytuk. A menetrendről feltétlenül tájékozódjunk előre, nem mintha nem lenne jó dolog Badacsonyban ragadni egy plusz nap erejéig!

URL másolása Facebook megosztás Twitter megosztás
Lapozás visszaLapozás előre
Lapozás vissza Lapozás előre

Új podcast adás - beszélgetés Kneip Antal szőlészeti kutatóval

Elolvasom

„Teret kaptam, hogy kibonthassam a szárnyaimat” – Beszélgetés Gere Andreával

Elolvasom

Igen, ez Neszmély!

Elolvasom

„Milyen krémes textúrájú ez a chardonnay!” – A bornyelvről

Elolvasom