Dugóhúzó, cseppőr, nitrogéngáz – hasznos boros kellékek otthonra

Milyen eszközzel a legkönnyebb kihúzni a dugót, hogyan kímélhetjük meg töltés közben a terítőt és miként óvjuk a megmaradt bort? Talán nem meglepő, de minden „kérdésre” létezik egy speciális eszköz.

A borozás alfája és ómegája természetesen maga a kóstolás. Az élményt azonban tovább fokozhatja, ha ideális körülményeket teremtünk hozzá. Ehhez csak egy jó dugóhúzóra és néhány további kiegészítőre van szükségünk.

Ha a bort parafa dugóval zárták le

Egy jó dugóhúzó három dologra alkalmas üzembiztosan: levághatjuk vele a palack nyakára tekert fémfóliát (vagy viaszréteget), a fémspirálját függőlegesen beletekerhetjük a dugóba, és viszonylag kis erőkifejtéssel épen kihúzhatjuk belőle.

• Dugóhúzó fanyéllel: Ez a legegyszerűbb, T alakú változat tulajdonképpen nem is felel meg mindhárom kritériumnak, hiszen nem találunk rajta kiskést, amivel levághatjuk a fóliát. Mivel nincsen benne semmi mechanika vagy áttét, ennél az eszköznél lesz szükségünk a legnagyobb erőre. Előnye, hogy általában olcsó.

• Egylépcsős pincérnyitó (drekó): Becenevét a szocializmus első számú dugóhúzó-beszállítója, a keletnémet Dreko gyár után kapta. Az egylépcsős pincérnyitón minden megtalálható, mégis kompakt, mert összecsukható. Ebben már van mechanika, az úgynevezett horgot a palack szájára támasztva megnyúlik az erőkar, ezért a dugó kihúzása kisebb erőkifejtést igényel. (Arra kell figyelni, hogy ne nagyon ferdén húzzuk kifelé, mert akkor bent szakadhat a dugó fele.) Mivel bonyolultabb a szerkezet, ennél az eszköznél már jobban szór a minőség. Fontos a fogantyú kiképzése: ha sok rajta az él, akkor több üveg kinyitásakor megfájdulhatnak az ujjak. És az sem baj, ha nem törik el a spirál pár palack után. Érdemes gasztronómiai szakboltokban, nagykereskedésekben beszerezni.

• Kétlépcsős pincérnyitó: Lásd egylépcsős pincérnyitó, annyi különbséggel, hogy két egymáshoz rögzített, de egy tengely mentén egymáshoz viszonyítva elfordulni képes horoggal szerelték. Emiatt két lépcsőben tudjuk kihúzni vele a dugót, és így sokkal kisebb az esély arra, hogy eltörik vagy elszakad.

• Szárnyas dugóhúzó: Háztartások gyakori tartozéka. Kés ezen sincsen, a fólia eltávolítását vagy a spirállal, vagy egy külön vágóeszközzel kell megoldani. Cserébe gyakran sörnyitóban végződik, azaz multifunkciós. Miután leszedtük a fóliát, a gyűrűs részt a nyak köré kell illeszteni, és már kezdhetjük is behajtani a spirált a sörnyitós végével. Ügyeljünk arra, hogy jól betekerjük, ellenkező esetben ennél is szakadhat a dugó! (Ez amúgy mindegyik dugóhúzóra igaz.) Ha ez kész, a behajtással felemelkedő két szárnyat, kart lenyomva húzhatjuk ki dugót.

• „Rabbit” bornyitó: Itt már tizenezer forintos dugóhúzóról vagy még inkább dugóhúzó „berendezésről” beszélünk. A használata négy lépésből áll: lenyitjuk a kart (spirál felmegy), az alsó nyuszifülekkel ráfogunk a palack nyakára (innen a „rabbit” elnevezés), visszahajtjuk a kart (spirál be a dugóba), majd újra lenyitjuk (dugó ki). Ennél többet nem érdemes róla mondani, különböző csatornákon számos videó mutatja be a működését. Mivel komolyabb szerkezetről van szó, ha már rászánjuk magunkat, érdemes jó minőségűt vásárolni belőle. Fontos, hogy az alkatrészek masszív fémből legyenek, és az sem baj, ha jár mellé cserespirál, mert az az egész szerkezet Achilles-sarka.

• Elektromos dugóhúzók: Ennél is egyre többféle közül választhatunk. Már olyan is létezik, amit USB-vel például számítógépre csatlakoztatva újratölthetünk, tehát nem kell figyelnünk arra, hogy mindig legyen otthon elem. A jobb készülékek beépített fóliavágót is tartalmaznak. Anyaguk lehet fa, fém, műanyag. A minőséget nagyjából a stabilitás mértéke határozza meg. (Minél kevésbé mozog, rázkódik használat közben, annál jobb.)

Ha már kint van a dugó

Ha kihúztuk a dugót, akkor jöhet az úgynevezett cseppőr a palack nyakába. Funkciója, hogy megfelelő helyre irányítja a bort, amit éppen töltünk, így az sem közben, sem pedig utána nem cseppen a terítőre a palackról. Ennek legolcsóbb változata a kör alakú, fényes lap, amit „csővé” hajtogatva illeszthetünk az üveg szájába. Ilyet bármelyik borkereskedésben vásárolhatunk magunknak. Előfordul, hogy a komolyabb dugóhúzókészletek tölcsér formájú cseppőrt tartalmaznak.

Ha nem fogy el az egész üveg bor

Ha kinyitottuk a palackot, de nem ittuk meg az összes bort, akkor az még a legjobb körülmények között (borhűtőben, sötétben, száraz helyen) tárolva is veszít élvezeti értékéből. Ennek oka a levegő, ami a kiöntött bor helyére betolul a palackba. A levegő kiszorítására többféle módszer és készülék létezik.

• Vákuumos borpumpa: Olyan, mint egy biciklipumpa, csak fordítva működik. A kar le- és felmozgatásával kiszívjuk a levegőt. Speciális dugó is tartozik hozzá, csak ezzel használható. A csomagban általában négy ilyet találunk, aki tehát egyszerre több palackot tartana nyitva, annak gondoskodnia kell továbbiakról. Teljesen légmentesíteni nem lehet a palackot, ez a módszer is csak lassítja az öregedést, de megállítani nem képes.

• „Bortartósító” gáz: Egy kisebb flakonból egy cső segítségével semleges, ám a levegőnél nehezebb gázt juttatunk a palackba. Ez „felfekszik” a bor felületére, és elzárja azt a levegőtől. Természetesen ez sem örök életre szól, hetek múltán ennél is érezni a bor minőségének romlását. A gáz a gyártótól függően a legtöbb esetben argon vagy nitrogén. A jelenlegi piaci árak mellett egy ilyen szerkezettel a bor életének meghosszabbítása nagyjából 100 forintba kerül. (Mivel a gáz nem megtölti a palackot, csak réteget képez a bor tetején, teljesen mindegy, hogy mennyit ittunk előtte belőle.)

Zárszó

Ha jó borokra nem sajnálunk pénzt kiadni, akkor ne sajnáljuk a minőségi boros kellékekre se! Nincs bosszantóbb annál, mint ha bent szakad a dugó, vagy ha a kedvenc borunk kibontva, egy-két nap állás után már nem nyújtja a megszokott élményt. A jó borok megérdemlik a megfelelő gondoskodást!

Fotók: Magyar Bormarketing Ügynökség