Elindult a BorKatedra! – Beszélgetés Horkay Andrással

Ha a mostani egyetemisták már a képzésük során találkoznak a kulturált borfogyasztással, sőt, magával a borkultúrával, ha fel tudjuk kelteni az érdeklődésüket, akkor – ha nem is egy-két éven belül – ők lesznek azok, akikkel helyrebillen a mérleg nyelve.

Az elmúlt évek ijesztő tendenciája felerősödni látszik: öregszik és egyre csökken a borfogyasztó népesség, és szinte teljesen hiányzik az utánpótlás. Úgy tűnik, hogy a fiatalokat már nem a bor, hanem az egyéb italok mozgatják meg. Ezt okozhatja a társadalmat nemrég megrázó világjárvány, de hozzájárulnak az egészségtudatos élet és étkezés új hullámos apostolai is. A válasz, mint mindig, az oktatásban rejlik. Ha a mostani egyetemisták már a képzésük során találkoznak a kulturált borfogyasztással, sőt, magával a borkultúrával, ha fel tudjuk kelteni az érdeklődésüket, akkor – ha nem is egy-két éven belül – ők lesznek azok, akikkel helyrebillen a mérleg nyelve. Közhely, de tény: a jövő borkedvelői ma még az iskolapadban ülnek! Horkay Andrással beszélgettünk.

 

Mikor kezdtétek el annak a programnak a kidolgozását, ami végül a diákok számára Borkatedraként jelent meg a Neptun felületein?

A programot egy évvel ezelőtt írtuk Mészáros Gabriellával, Sebestyén Csillával és Ripka Gergellyel közösen. A borismereti oktatás projektnév alatt a Magyar Bormarketing Ügynökség kérésének megfelelően valójában a borkultúrát hozzuk közelebb az egyetemistákhoz: megismerik a folyamatot, ahogyan a szőlőből bor készül, a hazai és a nemzetközi szőlőfajtákat, a borvidékeinket. Az a cél, hogy megértsék: a bor elsősorban kultúra, ezért nem csupán isszuk, hanem beszélünk is róla. Végül kóstolni is megtanulunk, de nem kell valami elrugaszkodott dologra gondolni, egyszerűen elmagyarázzuk, hogy miért a pohár szárát fogjuk, miért pörgetjük a bort, milyen illatokat szeretünk érezni és milyeneket nem, mire kell figyelni, ha már a szánkban van a bor, és amit érzünk, azt hogyan is nevezzük.

 

 

Ezek tisztán szakmai szempontok, nem?

Igen, de nem egyetlen szakma szempontjai. A borvidékek bemutatásakor fotókkal illusztráljuk a régiókat, így vizuálisan is megismerik a hallgatók az adott tájat, az előadók pedig nyilván a saját élményeiket, tapasztalataikat is megosztják a diákokkal, akik ezáltal nemcsak borismereti, hanem turisztikai kitekintést is kapnak, ami után lehet, hogy el fognak látogatni egy-egy hazai borvidékre.

 

Az a cél, hogy kineveljük a jövő borturistáit?

Ennél összetettebb a történet, azt szeretnénk, ha a hallgatók képet kapnának az aktuális borpiaci trendekről, a bor-étel párosításokról, a fenntarthatóság kérdéséről a borágazatban, ha megtanulnák, hogy mi a natúrbor és mi nem az, ha felismernék, hogy ez nem feltétlenül minőségi, hanem egyrészt filozófiai, másfelől piaci kategória, egyszóval ha a jövőben ezek a diákok majd mint tudatos fogyasztók jelennének meg a piacon, akik nem félnek kísérletezni, akik nem ijednek meg attól, ha az van a címkére írva, hogy kései szüret, batonnage vagy esetleg malbec. Azaz, röviden válaszolva a kérdésedre, az a cél, hogy kineveljük a jövő borértő turistáit.

 

Sebestyén Csilla Dip WSET, Nemzetközi Borakadémikus

 

Hol kellene egyetemre járnom ahhoz, hogy szerencsés esetben a program hallgatója lehessek?

Magyar nyelven az Óbudai Egyetemen, a Semmelweis Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen, míg angolul a Semmelweis Egyetemen lehetett felvenni a kurzust. Fontos tudni, hogy ez egy, a Neptun oktatási felületén meghirdetett féléves tárgy, aminek az elvégzéséért két kreditet is kapnak a hallgatók, és természetesen vizsgázniuk is kell a megszerzett ismeretekből.

 

Borokkal is találkoznak a diákok? Úgy értem, kóstolnak az órákon?

Az egyetemektől az a kérés érkezett – egyébként teljesen logikusan –, hogy szorítsuk keretek közé a kóstolási anyagot, mert nem tudják megoldani annak a logisztikáját, hogy minden egyes órán ott legyen száz pohár, ötven köpőcsésze, kiöntők, víz, szalvéták, palackok. Azt a megoldást választottuk, hogy kóstolás csak a borvidékeink bemutatásakor van. Úgy tűnik, ennek híre ment, mert azokon az előadásokon még véletlenül sem hiányzott senki. (nevet) Nyilván a hallgatók ezeket az alkalmakat várják a legjobban, hiszen ők a gyakorlatra kíváncsiak, nem a száraz adatokra.

 

Hány hallgató ül az órákon?

Ötven főben limitáltuk a jelentkezéseket, ez minden egyetemen betelt egy pillanat alatt.

 

dr. Mészáros Gabriella Dip WSET, Nemzetközi Borakadémikus

 

Bort kóstolni menő dolog?

Aki erre a kurzusra jelentkezett, azt nyilván valamennyire már érdekli a bor. De az igenis menő, ha a képzés után valaki Pécsen járva tudja, hogy Magyarországon kizárólag ott kóstolhat cirfandlit, és még menőbb, ha egy étteremben vagy borbárban kikéri az adott tételt. Szerintem az értékek nem vesztek ki a világból egyik generációról a másikra, csupán átalakult a forma, a mód, ahogy át kell adni őket. De attól még ma is lehet egy jól eltalált Kosztolányi-idézettel, egy felsegített kabáttal vagy éppen egy pohár cirfandlival és a mögé tett sztorival csajozni vagy éppen pasizni. A mostani fiatalok is értékelik az odafigyelést, a műveltséget, a kultúrát, a figyelmességet, nekünk csak azt kell átadni, hogy bizony ez is menő dolog!

 

 

Miért csak három egyetemen indult el a képzés?

Először is tudni kell, hogy van két egyetem az országban, ahol az ilyen típusú képzések már évtizedek óta mennek, évről évre töretlen sikerrel. Pécsen és Szegeden több száz diák ismerkedik a borokkal és a borkultúrával, de ide sorolhatnám az Óbudai Egyetemet is, ahol egy évtizedes borklub működött a képzés előtt. A mostani kurzusnak nem titkoltan az a célja, hogy a befejezést követően a tapasztalatokból a megfelelő következtetéseket levonva a Magyar Bormarketing Ügynökség az oktatást kiterjessze az ország más egyetemeire is. Örömmel látjuk, hogy nagy az érdeklődés!

 

 

Milyen következtetésekről beszélsz?

Ez alapvetően élményalapú képzés kell hogy legyen. A hallgatók és az oktatók együttes visszajelzéseiből mérjük fel, hogy momentán mi az, ami sok, és mi az, ami kevés, mi éri el a diákok ingerküszöbét, és mi hagyja őket hidegen. A következő szemeszterre ennek megfelelően esetleg változtatnunk is kell a tananyagon.

Miről szól majd a vizsga?

Szerintem ennek a kurzusnak nem a vizsga a lényege, hanem az, hogy élvezzék a tanulást és közelebb kerüljenek a magyar borokhoz. De megértem, hogy egyetemi kurzus nincsen vizsgakövetelmény nélkül, úgyhogy ötfős csoportokban húznak majd egy témát, amit pár nap alatt kidolgoznak és a vizsgán prezentálnak a bizottságnak.

Mikor lennél elégedett a kurzussal?

Ha az oktatók el tudják érni, hogy legyen interakció, ha a diákok figyelnek, visszakérdeznek, nevetnek és szomorkodnak, ha felkeltjük az érdeklődésüket, akkor már nyertünk. Meg kell mutatnunk nekik, hogy a magyar borok finomak, élvezetesek, oda lehet tenni őket bárhol a világon egy borsorba, büszkék lehetnek a minőségre, a magyar borászok történeteire, a munkájukra és persze önmagukra is, ha ezeknek az ismereteknek a birtokában vannak. A bor ugyanis, ahogy egy kérdésedben már utaltál rá, a kultúránk része, és igenis menő dolog!

 

 

A borítóképen Horkay András Dip WSET, Nemzetközi Borakadémikus tart előadást.