Felső-Pannon borrégió – Budától Sopronig

A Duna mentén öt kisebb, északi borvidék összességéből formálódik a Felső-Pannon borrégió: az Etyek–Budai, a Móri, a Neszmélyi, a Pannonhalmi és a Soproni borvidékekből. Kiterjedése viszont relatíve nagy: több hegységet és dombvidéket foglal magában Budapesttől a nyugati országhatárig 5500 hektáron. A borrégió kiterjedtségéből következően a termesztett szőlőfajták is igen változatosak, a kékfrankostól az ezerjón át egészen a chardonnay-ig.

Szőlőskerti hangulat és pincelátogatás a fővárosban? Budapesten ez sem lehetetlen, hiszen a főváros XXII. kerülete, Budafok a borkereskedelem jelentős központja volt, számos borpince otthona és a mai napig a pezsgőkészítés fellegvára az országban. A budafoki pincerendszer több mint 50 kilométeres hossza világviszonylatban is különleges, időnk engedtével feltétlenül ajánlott bebarangolni a feltárt pinceágakat.

A fővárostól a Velencei-tó felé véve az irányt ejtsük útba a biatorbágyi vasúti viaduktot, majd ugorjunk át a „Marsra”, vagyis sétáljunk egyet a bolygószomszédunk felszínét idéző gánti Bauxitföldtani Parkban. A Velencei-tó partjára érve látogassunk el a Pákozdi Pagony Vadaspark és Arborétumba, mely az év minden szakában új arcát mutatja, netán másszuk meg a Bence-hegyi kilátót Velencén.

Ha inkább városi környezetet céloznánk meg, remek választás lehet Székesfehérváron a híres, magán múzeumként üzemelő Bory-vár. Mór is számtalan lehetőséget kínál: látogassunk el a Lamberg-kastélyhoz, majd kóstoljuk meg a móri svábok tradicionális süteményét, a macskapraclit. Legjobb, ha október első hétvégéjére időzítjük a móri kiruccanást, hiszen október 3-6. között számos programmal vár a Móri Bornapok.

 

Mór

 

Etyekre sem csak Piknik idején érdemes ellátogatni, hiszen annyi programmal vár minket hazánk egyik leghíresebb pezsgőkészítő kisvárosa, hogy egy nap nem is elég rá. Látogassunk el a Korda Filmstúdióba, ahol nem csak hazai, de számos hollywoodi film is forgott már; ejtőzzünk egyet a Hilltop medencéjének partján csodás kilátás mellett, vagy béreljünk egy e-bikeot és fedezzük fel a dűlőket kétkeréken. Ha megéheznénk, irány a Sonkamester, ahol finomabbnál finomabb grill és sült húsokat, meg persze sonkát kóstolhatunk. A nap zárásaként látogassunk el az Etyeki Kúriába, ahol a pincelátogatás során megismerkedhetünk a pezsgőkészítés rejtelmeivel és a legfinomabb boraikat és pezsgőiket is megkóstolhatjuk.

 

Etyek Újhegy Pincesor

 

Észak felé haladva, Tatán fedezzünk fel az Esterházy Pezsgőgyárat, majd sétáljunk egyet a tatai Öreg-tó körül, melyet egy kellemes ebéddel zárhatunk a Michelin ajánlással rendelkező Platán Bisztróban, igény esetén pedig egy kiemelkedő kulináris élményben lehet részünk, ha szerda és szombat között asztalt foglalunk vacsorára hazánk első két Michelin csillagos vidéki éttermében, a Platán Gourmet-ban.

 

Tata Esterházy Pezsgőgyár Pince, Sera Mihály

Fotó: Lang Nándor

 

A fővárostól tovább távolodva, a Pannonhalmi borvidék is tartogat felfedezésre váró borokat és kulturális értékeket a látogatóknak: a pincészetek kínálatának kóstolgatása közben megnézhetjük a környék jellegzetes pincesorait, amelyeket a szőlőtermelők lakhatáshoz, borok és élelmiszerek tárolásához alakítottak ki évszázadokkal ezelőtt a meredek löszfalakba vájva. Ez az ország egyik legrégebbi borvidéke, ahol a szőlőtermesztés hagyománya szorosan kötődik a Pannonhalmi Főapátsághoz. Az utóbbi két évtizedben pedig újra dinamikus fejlődésnek indult a Pannonhalmi borvidék. Legjelentősebb fehér fajtája a rajnai rizling, melyet hosszú távon a borvidék zászlósfajtájának szánnak, de a kékszőlők közül többek között a Pinot Noir is méltán viszi Pannonhalma hírét.

 

Pannonhalma

 

Egészen az északnyugati határnál, az Alpok lábánál található Magyarország egyik leghűvösebb, legcsapadékosabb, ezzel együtt kiemelkedő történelmi hagyományokkal rendelkező borvidéke, a soproni. A borvidék a Fertő tó mellett helyezkedik el, így ajánlott két kerékre pattanni, és a kiváló minőségű bicikliutakat kihasználva, egy kerékpáros tókerülés során felfedezni a vidéket. A borvidéken a kékszőlő, ezen belül is a kékfrankos termesztése tradicionálisnak mondható, sokan a fajta elnevezését is a borvidék történelméhez kötik. A soproni borászatokra egyre inkább jellemző a természetközeli, fenntartható szőlőművelésben való gondolkodás, számos pincészet bio- és biodinamikus termelésmódra váltott.

 

Sopron