2024 szeptember 01. / Geri Ádám
Még a társasokon (is) látszik, hogy boros nemzet vagyunk: 2020 óta három, magyar tervező által kifejlesztett, boros tematikájú játék jelent meg a piacon. A kezdő társasozók, az agyafúrt gamerek, de még a gyakorló borászok is garantáltan meg fogják találni köztük a kedvükre valót.
Marosi Z. Tamás Pierrot művésznéven elsősorban a zene területén szerzett magának hírnevet, de azt már kevesebben tudják róla, hogy évtizedek óta termékeny társasjáték-tervező. Olyannyira, hogy mára már saját kiadót is alapított hozzá. 2023-ban megjelent, Cuvée című társasa a saját honlap tanúsága szerint egy „kiemelkedően tematikus, akcióválasztó stratégiai játék, mely hasonló feladatok elé állítja a játékost, mint egy valódi borászat üzemeltetése esetében”. A cikkben szereplő három játék közül kétségtelenül ez adja vissza legjobban egy borász mindennapjait, döntési helyzeteit, és ez az állítás nemzetközi összehasonlításban is igaz.
A játék menete évekre és azon belül évszakokra oszlik, minden évszakban a való életben is esedékes feladatok között válogathatunk. Tavasszal például végezhetünk zöldszüretet, így kevesebb, de magasabb minőségű termésünk lesz. Nyáron választhatjuk a szőlőmunkát, de – szőlészetileg valamivel nyugisabb időszakról lévén szó – ekkor fejleszthetjük a birtokunkat is. Ősszel nyilvánvalóan a szüreté a főszerep, azonban bíbelődhetünk a korábbi szüretek terméséből készített borokkal is. A játék során dönthetünk arról, hogy milyen fajtákkal dolgozunk, mennyi ideig érleljük a bort (így növelve értékét), mennyi időt szánunk a vendéglátás kiépítésére, benevezzük-e valamelyik tételünket versenyre, de még arról is, hogy próbálunk-e védekezni a kórokozókkal szemben.
Mindez természetesen jelentősen leegyszerűsítve és a valóságtól többé vagy éppen kevésbé elrugaszkodva zajlik, de csak azért, hogy maga a játék átlátható, dinamikus, vagyis jól követhető legyen. A játékosok között viszonylag kevés az interakció, legfeljebb egy-egy terület megszerzésénél, a borversenyeken, illetve a kereskedőknél alakulhat ki némi rivalizálás. Viszont ott sem arról szól a dolog, hogy kiszúrjunk a vetélytársunkkal, hiszen a borász sem azért adja el a saját tételeit, hogy a kollégája elől elvegye a piacot. Garantáltan nem fog tehát senki sértődötten felállni a végén az asztaltól.
Ezzel együtt egyáltalán nem egy könnyed, családi játékról van szó. Eleinte kifejezetten összetettnek tűnhet, amíg az ember próbálja végiggondolni, hogy egy-egy döntésének milyen következményei lehetnek. Ha nem is olyan bonyolult, mint az igazi borászkodás, azért észnél kell lennie annak, aki nyerni szeretne. Ami viszont nagyon jó hír: a boros előképzettség egyáltalán nem jelent előnyt, így mindenki azonos esélyekkel száll ringbe.
A Fröccs egy 2020-ban kiadott, 2–6 fővel gyors partiban űzhető kártyajáték. Tervezője a kétszeres bűvészvilágbajnok Hajnóczy Soma. A játékban a résztvevők különböző méretű poharakat vásárolnak, amiket más-más arányú fröccsökkel (szóda- és borkártyákkal) töltenek meg, majd adnak el. Aki a legtöbb pénzt szedi be, az lesz a győztes. Pezsgést ebbe az alapvetően egyszerű játékba az úgynevezett szívatókártyák visznek. Ezek kijátszásával a másik játékos félkész (vagy teljesen kész, de még el nem adott) fröccséből elillan a szóda, a bor, esetleg a tárcájából a pénz, vagy összetörik az egyik üres pohara. A heccelő és a kiszemelt áldozat azonban akár meg is egyezhet valamiféle üzletben: kártya- vagy pénzátadásban, esetleg ígéret hangozhat el arra, hogy nem lesz visszaszívatás – utóbbit persze egyáltalán nem muszáj betartani. Mondhatni, ez az alkudozás a játék sava-borsa, az viszont egy társaság tagjainak vérmérsékletétől, hozzáállásától függ, hogy ennek a vége harsány nevetés vagy éppen sértődés lesz.
A Fröccshöz 2022-ben megjelent a Kisfröccs nevű, kiegészítő doboz, amiben nyolc új, speciális képességű kocsmatöltelék (karakterkártya), új szívatókártya és mindenféle bónuszokat adó poharak sora található.
Szintén Hajnóczy Soma játéka, a legifjabb „gyermek” 2024-ben látta meg a napvilágot. Az idősebb testvér Fröccsel szemben ez egy táblás játék. Kilenc mezőről gyűjthetjük be az alapanyagot a borunkhoz, illetve mindegyik mező más-más akcióra jogosít fel. Ilyen az extra szőlő beszerzése, a feldolgozás, az érlelés vagy éppen a leszerződés a kereskedővel. Ezek elvégzésének sorrendje, illetve módja csak a játékostól függ. Ebből is látható, hogy ez inkább egy boros tematikájú, absztraktabb játék, semmint a valós borászkodás leképezése.
Természetesen ennél is vannak „életszagú” helyzetek és szabályszerűségek. Nem lehet például korlátlan mennyiségű szőlőt bevinni a feldolgozóba (aki túllépi a limitet, az a felesleget ingyen oda kell adja egy játékostársának), vagy a rozét sokkal rövidebb idő alatt piacérett állapotba hozni, mint a vörösbort. A játékot az nyeri, aki a legmagasabb értékben teljesíti a kereskedői megrendeléseket és pluszpontokat is szerez egy kis ügyességi feladattal. Ez családi társas, a játékmenet egyszerű és pörgős, végig ugyanabból a döntéskészletből válogathatunk. Akik mindezt üzembiztosan tudják már, azok betehetnek egy kis nehezítést, ami tulajdonképpen extra feladatok minél gyorsabb elvégzése.
Ahogy az a modern társasoknál manapság egyre gyakoribb, a Dűlőre jutunk játszható akár egyedül is – ráadásul úgy is egészen szórakoztató. Ebben a változatban a kártyákkal vezérelt „számítógép” nem ellenfél, akit le kell győzni, hanem inkább nehezítő tényező. A játék végén táblázat mutatja meg, hogy az elért pontszám mennyire számít jó teljesítménynek.
A bor lehet Dél-Korea következő italtrendje
Milyen a franc, ha villányi?
A tokaji bor nagy esélye a kínai konyha – interjú a kínai sztárséffel
„A sommelier Európa-bajnokság olyan, mint egy olimpia”
Százezer palack magyar bor került a brit fogyasztók asztalára!
Az ősz íze a narancs!
Elindult a BorKatedra! – Beszélgetés Horkay Andrással
Ezért igyunk tokaji aszút! - Interjú Konstantin Baum Master of Wine-nal