Hogyan szervezz otthon vaktesztet?

Vakon kóstolni azért jó móka, mert váratlan eredmények születhetnek és nem befolyásol minket a címke és a termelő neve. Ha pedig másokat is be tudunk vonni a játékba, annál jobb!

Igen ám, de hogyan fogjunk bele? Látszólag tűnik csak egyszerűnek a kérdés, valójában számtalan buktatóval szembesülhetünk, így érdemes áttekinteni, hogy mire kell figyelnünk.

1. Először is érdemes tisztázni, hogy hányan leszünk és kik szerzik be a borokat. Ha összehasonlító tesztet tervezünk, akkor beszéljük meg, hogy mely borokat akarjuk összekóstolni. A tematika lehet borvidéki, de közelíthetünk a szőlőfajta vagy az évjárat felől is, de rendezési elv lehet a bor édességi foka, vagy a készítési technológia is. Ha ezt lefordítom magyarra, tesztelhetünk például magyar kadarkákat vagy éppen közép-európai édes borokat, tankpezsgőket vagy Villányi Franc-okat, netán 2017-es magyar száraz fehérborokat, vagy mondjuk bármit a Somlóról. Ha megvan a téma, gyűjtsük össze a borokat, amelyeket ténylegesen meg fogunk kóstolni és találjuk ki, hogy ki szerzi be a borokat. Ez azért fontos, mert a teszt előtt egy nappal már jó, ha minden tétel a kóstoló helyszínén van és a hűtőben pihen.

2. Válasszuk ki a helyszínt. Nyilván egy otthoni vakteszt egy lakásban lesz, de az nem baj, ha a helyszínen van pince vagy borhűtő, ahová az összes tesztbor befér. Unalomig ismételt tény, hogy a borok milyenségét alapvetően befolyásolja a hőmérsékletük, úgyhogy erre nagyon kell figyelni, ahogy arra is, hogy inkább egy kicsit jobban hűtsük be a borokat, mint az előírás, mert a pohárban már hűteni nem tudjuk, melegíteni viszont igen.

3. Figyeljünk oda a részletekre! Először is a pohárra. A bútorbolti borospohár és a vizes poharak nem alkalmasak a kóstolásra, tiszteljük meg magunkat és a résztvevőket is azzal, hogy beszerezzük a megfelelő kóstolópoharat. A profiknak úgyis van otthon több féle pohárkészlet, de ha először csinálunk ilyet, érdemes egy univerzális poharat választani. Meglepő lehet, de gyakran a bordeaux-i típusú, vagy annak szánt poharak a legjobbak, amelyekből még a komoly édes borokat is élmény kóstolni.

4. Készüljünk jó minőségű papírszalvétával, annyi köpőcsészével, ahányan leszünk a kóstolón és legalább feleannyi kiöntővel is, ahová mind a poharakat, mind a köpőcsészéket időről-időre üríteni lehet. Legyen nálunk több jó minőségű dugóhúzó, ha olyan tesztet szervezünk, akkor dekantáló karaf, néhány cseppőr is jó szolgálatot tehet.

5. Figyeljünk arra, hogy a teszt olyan helyszínen legyen, ahol megfelelőek a fényviszonyok, ha nem látjuk jól amit kóstolunk, nincs meg minden információnk a borról. Ne legyen a teszt alatt az asztalon más ennivaló, mint vizes zsemle vagy kifli, a sajt és az alma városi legenda, elviszi az ízérzékelést. A szaglásunk még fontosabb, tehát ne legyen föltéve a konyhába semmi a fazékban, főleg nem töltött káposzta, de ha lehet, semmi más sem. Az ideális helyszínen jó természetes fények vannak és szinte nincsenek szagok.

6. Nyomatékosan kérjük meg a résztvevőket, hogy mellőzzék a parfüm és az arcszesz használatát! Még a kóstoló előtt 3-4 órával magunkra fújt parfüm is teljesen elviheti a dolgokat egy nem kívánt irányba. A hivatásos borbírálók a borversenyek napján egyáltalán nem használnak semmi illatosítót, de jó, ha a kávéfogyasztástól és a dohányzástól is tartózkodnak.

7. Készüljünk úgy, hogy egy kóstoló akár 3-4 poharat is használhat egyszerre, hiszen egy-egy jobb bort megtartunk a pohárban, hogy később is visszakóstolhassuk, vagy összehasonlíthassuk egy másik borral a sorban.

8. Jó ha van „személyzet“, vagyis olyan ember, aki bár kóstolhat, de nem vesz részt a beszélgetésben, vagy nem számít az értékelése az összesítésnél. Így nem fordulhat elő, hogy a töltögető személy ismeri a borokat és befolyásolja a többieket. Annak az eldöntése, hogy a kóstoló során lehet-e beszélgetni, megtöltene egy önálló tanulmánykötetet, még a borversenyek is különbözőképpen működnek. Ha rám hallgattok, a kóstolás alatt nem beszélgettek, de minden bor után hagytok időt magatoknak, hogy az esetleg felmerülő kérdéseket megbeszéljétek és még változtathassatok a végleges értékelésen.

9. A borok pohárba juttatása is egy fontos kérdés. Az egyik verzió, hogy egy másik szobában, vagy éppen a konyhában, ahol a borhűtő van, a „személyzetnek“ kinevezett boldogtalan kitölti a borokat és a kóstoló asztalhoz csak a poharakat szervírozza. A másik verzióban be kell szereznünk legalább egy (de jobb, ha van több is) szövetzsákot, amibe be tudjuk könnyedén tenni a palackot, amiből az asztalnál tölteni fogunk. Fontos, hogy ebben az esetben ne csak a címkét takarja el a szövet, de a kapszulát is, amiből a rafináltabbak rájöhetnének, hogy mit is kóstolnak.

10. Végezetül ne felejtsünk el minden kóstoló számára gondoskodni vízről, üres papírról és íróeszközről a jegyzeteléshez és kistányérokról, amin a vizes zsemlét vagy kiflit tarthatjuk. Ha eddig eljutottunk, nincs más hátra, mint előre! Jó móka lesz, de még jobb a leleplezés a végén, amikor kiderül, hogy például a „futottak még“ kadarka agyonverte a nagy termelő csúcsborát, vagy a lesajnált borvidék a nagytestvért. Ezek a vaktesztek igazi szépségei.