2024 március 24. / Geri Ádám / Fotók: Lang NándorURL másolásaFacebook megosztásTwitter megosztás

Hol és hogyan tanulhatunk borásznak?

Az 1 napostól a 3 és fél évesig számos tanfolyam, képzés hirdeti magáról, hogy borászt nevel a résztvevőkből. A bor.hu cikkben segít eligazodni a kínálatban, hogy mindenki kiválaszthassa az igényeinek megfelelőt.

Ha az ember borászkodásra adná a fejét, széles választékkal fogja szembetalálni magát a tanfolyamokat, iskolákat illetően. 1 naptól 3,5 évig terjedő képzések hirdetik magukról, borászokat nevelnek a résztvevőkből. Természetesen felmerül a kérdés, ha ilyen nagy a szórás, mire való az egyik illetve a másik.

A pár napos képzéseket jellemzően borászatok(nál) szervezik. Miközben valamiféle tanúsítványt is adnak a nap végén, itt a borászképzés kimenet óvatosan kezelendő. Egy nap alatt nyilván képtelenség az összes borászati folyamatba akár csak betekintést nyerni. Kicsi az esély például, hogy éppen a legnagyobb szüreti forgatagra szerveznek oktatást, hogy a tanulók láthassák, mit jelent a bogyózás, préselés, csömöszölés, beoltás és a többi ehhez az időszakhoz kapcsolódó munka. Ha viszont mégis így van, akkor azt nem láthatják, hogyan kell bort szűrni vagy éppen palackozni. Létezik olyan többnapos képzés, ami a tanórákat az évben szétszórva tartja, hogy a különböző évszakokban jellemző munkafolyamatokat bemutassa. Tavasszal van metszés, nyáron zöldmunka, ősszel szüret és télen pincemunkák. Aki komolyan kacérkodik a borkészítéssel, annak persze még ez is kevés lesz. Szerencsére egyébként ezen tanfolyamok nem is próbálnak meg többnek látszani, a nevükben a legtöbb esetben „hobbi borász” kifejezés szerepel.

 

A másik véglet a minimum 7 féléves felsőoktatási, vagyis főiskolai vagy egyetemi képzés. Szőlész-borász mérnöki alapképzésben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem budai vagy vidéki campusain, a Pécsi Tudományegyetemen, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen és a Tokaj-Hegyalja Egyetemen lehet részt venni. A legtöbb helyen egyaránt hirdetnek nappali, illetve levelező szakot, ezzel együtt felnőttként, munka mellett kevesen engedhetnek meg maguknak ilyen hosszú és intenzív tanulást.

 

Arany középút és ezért a felnőtt léthez talán a legjobban passzol az úgynevezett szőlész-borász felnőttképzés. Ennél a képzési formánál jelentős változások történtek az utóbbi időben. 2020-ban új szakképzési törvény lépett életbe. Megszűnt az Országos Képzési Jegyzék (OKJ), helyébe az úgynevezett programkövetelményes szakmai képzés (SZK) valamint a Szakmajegyzéken szereplő szakmát adó szakmai oktatás (SZO) került. A kettő között a különbség nagyon leegyszerűsítve: az SZO képzések hosszabbak (jellemzően 4-6 félév az SZK kettőjével szemben), átfogóbb tudást nyújtanak, a sikeres elvégzésük után kiállított bizonyítvány pedig jogosultságokat biztosít. (Aranykalászos gazda végzettség nélkül is lehet földet vásárolni, céget alapítani.)

 

Az SZO képzések esetében a kimenet lehet szőlész-borász szakmunkás (ennek előfeltétele a 8 általános elvégzése), illetve bor- és pezsgőgyártó technikus (utóbbinak a bemenete az érettségi). Az SZK kimenete a borász vagy a vincellér tanúsítvány. Fontos még, hogy 2020 óta az első két szakmai oktatás, illetve az első szakmai képzés mindenki számára ingyenes az állami fenntartású vagy együttműködési megállapodással rendelkező szakképző intézményekben.

„Ezeket a képzéseket sok iskola és képzőhely kínálja szerte az országban. Iskolánk a Közép-magyarországi-Agrárszakképzési Centrum Vizsgaközpontjának egyik vizsgahelyszíneként szakmai vizsgáknak biztosít hátteret, vagyis más iskolákból is hozzánk jönnek vizsgázni a képzést végzettek. Ezért valamennyire belelátunk az ott folyó szakmai munkába. A vizsgák tapasztalatai alapján azt kell mondjam, ezeknek a szakképzéseknek a minősége elég nagy szórást mutat” – magyarázza Orbán Gergely, a budafoki Soós István Borászati Technikum és Szakképző Iskola igazgatóhelyettese.

Orbán Gergely, a budafoki Soós István Borászati Technikum és Szakképző Iskola igazgatóhelyettese

 

Talán nem indokolatlan ebben a kérdésben a Soóst, az ország legrégebbi, folyamatosan működő borásziskoláját tekinteni mércének. Az iskola közvetlen elődjét Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1901-ben indította el Magyar Királyi Pincemesteri Tanfolyam néven. A középiskolaként is működő Soós fix szakembergárdával dolgozik és ami még ennél is fontosabb: Budafokon tartozik hozzá egy 3,5 hektáros összefüggő szőlőültetvény és az ennek termését (is) feldolgozó, teljeskörű borászati infrastruktúrával rendelkező tangazdaság.

 

Az említett tangazdaság a felnőttképzésen is kiemelt szerepet játszik. „Nálunk nem kaphat borász bizonyítványt az, aki nem készítette el a vizsgaborát. Az év elején kapott mintegy 50 liter muston a tanulók mindent maguk végeznek az erjesztéstől kezdve a derítésen és szűrésen át a palackozásig” – mondja Orbán Gergely. Mindez kiegészül náluk további gyakorlati feladatokkal, úgymint a szintén a tangazdaságban megtartott metszés-, telepítés- és oltványkészítés-gyakorlat, illetve az iskola laboratóriumában elvégzett több órányi laborgyakorlat. A Soósban egyébként szintén PK rendszerben 2023-tól két féléves vincellérképzés is elérhető, itt a szőlészeti munkákat sajátíthatják el az érdeklődők.

 

Bármelyik képzési forma mellett tegyük le a voksunkat, nagyon fontos, hogy előtte alaposan tájékozódjunk. Legyünk tisztában vele, nekünk milyen tudásra van szükségünk és ehhez képest mit kínál a kiszemelt iskola. Persze az sem baj, ha többet is elvégzünk, hiszen a borászkodás is olyan szakma, mint a többi: élethosszig lehet tanulni.

A fényképek a budafoki Soós István Borászati és Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskolában készültek.

 

URL másolása Facebook megosztás Twitter megosztás
Lapozás vissza Lapozás előre

Hisztaminérzékenység és koccintás? Lehetséges!

Elolvasom

Negyed évszázada a magyar bor élvonalában

Elolvasom

Nőnapi páros interjú - éljenek a borásznők!

Elolvasom

A finn Master of Wine, aki Villányban venne nyaralót

Elolvasom