2025 január 10. / Szabó Edit
Lassan egy évtizede hagyomány, hogy a Tornai Pincészet alapítójáról, Tornai Endréről elnevezett emlékdíjat az András-napi Bormester Találkozón adják át a Somlón. 2024-ben te voltál az egyik díjazott. Számítottál rá?
Értesültem róla, hogy jelölt vagyok, de hogy végül melyikünk kapja a díjat, az csak az átadás pillanatában a helyszínen derült ki.
A jelölteket a díj három alapítója, a Tornai Pincészet, a Somlói Borrend és a Somlókörnyéki Önkormányzatok Szövetsége állítja, két kategóriában. Az idén A Somló borászati értékeinek megőrzéséért és gazdagításáért kategória másik jelöltje szintén egy helyi borász, Tóth Péter volt. Hogyan alakultak a szavazatok?
Úgy tudom, hogy még soha nem volt ilyen szoros a verseny, Peti és köztem mindössze 1% döntött. Én annak is nagyon örültem volna, ha ő kapja, hiszen szinte együtt indultunk, együtt vagyunk jóban-rosszban. Közhely, de azért elmondom, mert igaz: ennél a díjnál már jelöltnek lenni is megtiszteltetés.
Fotó: Tornai Pincészet
Szerinted mi tett téged méltóvá erre a díjra?
Talán az a csendes, alázatos, kitartó munka, amit azóta végzek, amióta 2010-ben betettem a lábam a borvidékre. Az eltelt lassan másfél évtized alatt sok mindent átéltünk a többi akkoriban induló kollégával együtt, és pályakezdőből tapasztalt borásszá váltunk. Itt az ideje, hogy ne csupán a saját pincészetünkre, hanem a közösség építésére is figyeljünk, hogy mindent megtegyünk a borvidékünkért, ami csak emberileg lehetséges.
A pincészetednek a Somlói Vándor nevet adtad, mert amikor indultál, még Egerből jártál ide. Aztán néhány évig itt éltél a hegyen, 2017 óta azonban újra ingázol, csak most Csörnyeföld és a Somló között. A feleséged, Bussay Dorottya az orvosi praxisa mellett maga is borbirtokot vezet, két kicsi gyereketek van. Hogy bírod a vándoréletet?
Egész jól, és bevallom, jól is esik néha kiszakadni a mindennapok mókuskerekéből. Amikor a hegyen éltem, Tóth Péterrel és Barcza Bálinttal sok időt töltöttünk együtt, de hajlamosak voltunk elveszni a mindennapi teendőkben. Csak azt láttuk, ami az orrunk előtt volt, de nem léptünk egy lépéssel hátrább. Így, hogy nem vagyok mindig ott, tágabb perspektívából szemlélem a borvidéket, ami jó, de tény, hogy a közösség építésére kevesebb időm jut, ritkábban tudunk összejönni a srácokkal. Bár akik ott élnek, azok sem találkoznak túl sűrűn, és nem azért, mert rossz a közösség, hanem mert mindenkinek ezer gondja van. Nincs összetartó erő, hiányzik a kovász, és ez a díj azért is fontos, mert felhívja a figyelmünket arra, hogy nem szabad csak önmagunkra figyelni.
Fotó: Kis Tamás/Somlói Vándor
Sokat változott a hegy, mióta ott gazdálkodsz?
Nagyon sokat. Amikor a Somlóra kerültem, rengeteg volt a kis családi parcella, rajta hétvégi ház, szépen művelt szőlő. Az emberek a környező településekről kijártak hétvégente, élvezték a természetet, de dolgoztak is derekasan. Igaz, hogy csak hobbiszinten foglalkoztak borral, nem eladásra termeltek, de csinálták tisztességgel és büszkék is voltak rá. Aztán a nagybirtokosok elkezdték felvásárolni az apró parcellákat. Az ő területeik ma is gyönyörűen műveltek, de a megmaradt hétvégi telkek új tulajdonosainak már nem fontos a szőlő, nekik nem a bor, hanem a pihenés vagy az ingatlanfejlesztés a cél. Pedig a Somló első osztályú termőhely, és sokkal jobb lenne, ha az emberek ezt látnák benne, nem pedig azt, hogy itt olcsóbb a panorámás telek, mint a Balatonnál.
A turizmus viszont megindult, legalábbis én így látom kívülről…
Jól látod, és ez örömteli. Nyíltak szálláshelyek, rengeteg az apróbb ékszerdoboz, de a Kreinbacher Birtok és a Tornai Pincészet is sok vendéget fogad. A CsakLazán Borterasz új, üde színfolt a hegyen, és ott van a Somlói Borok Boltja is, amit Cartwright Éva távollétében Kathryn Aronsohn vezet odaadóan. Alapvetően jó az irány, de a közösségen még lehetne fejleszteni. És meg kell újulnunk, ez nem kérdés. Amikor a Somlói éjszakai pincetúra 12 éve elindult, mindannyian lelkesen vettünk benne részt. Barátságos, emberi léptékű rendezvény volt, amit kedves, borszerető emberek látogattak, akik élvezték, hogy a tábortűz lángjainál a borásszal együtt kóstolnak, meg hogy éjszaka egy kicsit eltévednek a hegyen. Aztán az évek előrehaladtával egyre fontosabbá vált a bulihangulat, és észre kellett vennünk, hogy ez a rendezvény már nem olyan, amilyennek szerettük. Ezért abbahagytuk, és most azon törjük a fejünket, hogy hogyan lehetne a régi báját visszahozni.
Mennyi időt töltesz a Somlón?
Szezonban heti három-négy napot, a téli időszakban kevesebbet, de megtehetem, mert van egy szenzációs alkalmazottam, aki leveszi a vállamról a terheket. Ez fontos, mert Dórit nem hagyhatom magára napokra a gyerekekkel. A birtokunk mérete mostanra elérte a 6 hektárt, és 25 ezer palackot töltünk meg évente klasszikus somlói szőlőfajták borával – bár tegyük hozzá, hogy a juhfark, a furmint, a hárslevelű és az olaszrizling mellett az én ültetvényemen kabar és kövérszőlő is terem.
A családod többi tagja szeret ide jönni?
Mindannyian imádják, Dóri is, a gyerekek is. A csörnyeföldi ház Dóri szüleié volt, az a fő bázisunk, ő ott viszi a háziorvosi praxist, a gyerekek ott járnak óvodába, ápoljuk, óvjuk, fejlesztjük, de mégsem a sajátunk igazán. A somlói életünket viszont együtt alakítjuk, közösen hoztuk létre a kis vendégházat, és itt tényleg minden olyan, amilyennek mi szeretnénk. Amikor 2017-ben összekerültünk és Csörnyeföldre költöztem, sokan megkérdezték, hogy eladom-e a somlói birtokot. Ez a variáció soha nem merült fel, még gondolatban sem. Valóban nem könnyű megoldani, hogy két helyen legyünk, de szerencsére jól működik.
Azt a 25 ezer palack bort el is kell adni minden évben. Hol, merre vannak a vevőid, ki iszik Somlói Vándor borokat?
Főleg a külföldiek. Szerencsére nagyon sok partnerrel dolgozunk a határainkon kívül, a boraink 90%-a az exportpiacon fogy el. A legtöbb kereskedővel már hosszú évekre nyúlik vissza a kapcsolatunk, ismerik és értékelik a borainkat. Szerencsések vagyunk, mert limitált mennyiségű termőhelye miatt a Somló különleges és sok szempontból egyedi, de ez nem jelenti azt, hogy könnyű eladni. Minden megvásárolt palack mögött rengeteg munka és pénz van, de ezt az áldozatot sajnos meg kell hozni, mert a külföldi piac ilyen. Évente egyszer én is elmegyek a kereskedőmmel, hogy ápoljam a kapcsolatokat a berlini, a dublini, a norvég viszonteladókkal, de ezek az utak nekünk is hasznosak, mert látjuk, hogy mi van a világban, milyen borokat kínál a többi ország, milyen áron, és hogy mit keresnek a vevők. Somló lehengerlő ízvilágú, nagyon erős, karakteres borokat ad, ha valaki értő módon kóstolja, nem kell magyarázni. Sós, ásványos, jó savú, egyedi bor egy tanúsítottan organikus birtokról, jóval alacsonyabb áron, mint, mondjuk, egy hasonló kategóriájú burgundi. Aki érti, annak ez elég, meg fogja vásárolni.
Melyik borodra vagy most a legbüszkébb?
Versenyekre nem nagyon küldöm a boraimat, de arra nagyon büszke voltam, hogy a 2023-as Cellit Jancis Robinson Master of Wine nagyra értékelte. A cikket aztán több kereskedőm is olvasta, és azonnal extra mennyiséget vittek a borból. Tehát nem igaz, hogy a boros írásoknak nincs szerepük az értékesítésben. Nagyon is van! A Celli egyébként tényleg különleges, a hegy déli oldalán, közvetlenül a bazaltorgonák alatti teraszokon szüreteltük hozzá a szőlőt. Idős, vegyes ültetvény, furmint, juhfark és olaszrizling terem rajta, ebből készült a bor. Hihetetlen koncentrált és az ásványoknak köszönhetően nagyon sós, tökéletesen megmutatja, hogy mire képes s Somló.
Rajongással beszélsz erről a hegyről!
Mert istenáldotta termőhely. A mi feladatunk csak annyi, hogy tisztán, egyszerűen és teljesen egyértelműen adjuk át az innen készült borokat. Minden olyan fogás, technológia a pincében vagy a szőlőben, ami ezt a természetes adottságot meg tudja változtatni, fölösleges. Organikus gazdálkodást folytatok, mert az így megtermelt szőlő sokkal finomabb, egyensúlyosabb, mint a nem organikus társai.
Tervezel bővülést a közeljövőben?
Nincsenek ilyen terveim, és a pincének is véges a kapacitása. Egy-két különlegesség viszont mindig adódik. Csörnyeföldön nagyon sok, héjon erjesztett bor készült, Somlón palackoztunk egy kis nyerspezsgőt, ami nincs minden évben. Ami bordivat csak megjelent az utóbbi időben, azt mi kipróbáltuk, mert egy kicsit játszani mindig jó, de ettől függetlenül van egy nagyon határozott álláspontom a borok készítésével kapcsolatban: az a dolgunk, hogy hamisítatlanul somlói ízvilágú, klasszikus, szép, tiszta borokat adjunk a világnak.
Kis Tamás, a Somlói Vándor Pince tulajdonosa 1986-ban született Budapesten. Édesapja a Gundel Étterem üzletvezetője volt, Tamást ott érték az első boros élmények. A Corvinus Egyetemen szerzett borászdiplomát, diplomamunkáját a szűrt és a szűretlen borok összehasonlító vizsgálatáról írta. Gyakorlati idejét egyik kedvenc borászatában, az egri St. Andrea Szőlőbirtokon töltötte. A Somlóra a szerelem vitte még az egyetemi évek alatt, és kis, bérelt ültetvényéről 2010-ben szüretelt először.
2010 és 2014 között a St. Andrea borászati munkatársa volt, hétvégén pedig édesapja és öccse segítségével a somlói birtokon dolgozott. Így születtek meg a Somlói Vándor első borai. 2014-ben a Somlóra költözött, ekkor már volt saját pincéje, szőlője, és bérel is területeket.
Zalai borászcsaládba házasodott, felesége, Bussay Dorottya a háziorvosi praxisa mellett aktívan közreműködik a két birtok fenntartásában is. Két gyermekük, a 3 éves Bertalan és a 6 éves Bíborka után az organikusan felépült somlói borászat is közös büszkeségük. 2019 óta folytatnak organikus gazdálkodást.
Boraik 90%-át külföldön adják el, az USA, Kanada, Kína, Tajvan, Németország, Ausztria, Belgium, Dánia, Norvégia, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, valamint Kanada piacain személyes fogyasztói kapcsolatokra építő partnereik közreműködésével. Büszkék arra, hogy ezek nem egy alkalomra szóló, hanem évek óta meglévő, állandó megrendelések, és hogy ezt az érdeklődést a somlói terroir, a helyi fajták, valamint az organikus borkészítés iránti rajongás tartja életben.
Borítókép: BoReTT
Az őshonos Kárpát-medencei fajtákra helyeztük a hangsúlyt - Mészáros Gabriella nemzetközi borakadémikussal beszélgettünk
Élet a boron túl: csiger, ürmös, verjus is készülhet szőlőből
Hogyan alakította át a filoxéra a szőlőtermesztést?
Mi az a tannin, ami minden borban megtalálható?
Tokaj nemcsak a magyaroké, Tokaj a világé! - Interjú Demeter Zoltánnal és feleségével, Anettel
Istenáldotta termőhely - Kis Tamással, a Somlói Vándor Pince alapító-borászával beszélgettünk
Dugóhúzó, cseppőr, nitrogéngáz – hasznos boros kellékek otthonra
A tokaji aszú a világ egyik legelismertebb szakmai influenszerének szemével
