Mi folyik a pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben?

Miért nemzeti kincs a pécsi kutatóintézet és a Szentmiklós hegyi telephely? Mi az a szőlőfajta-génbank? Hol ihatják a borbarátok a pécsi kutatások „eredményeit”? Aki válaszol: dr. Teszlák Péter, a Kutatóintézet kutatási igazgatója, a 2023-as Év Agrárinnovátora díj győztese.

Hogyan mutatná be az olvasóknak a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetét (PTE-SZBKI)? Milyen munka zajlik ott?

A több, mint ezerötszáz tételt – fajokat, fajtákat, klónokat – felölelő szőlőfajta-gyűjteményünk Európa második, s a világ hatodik legnagyobb szőlőgénbankja. Európa- és világszerte elismert, valódi kincs. Egy olyan erőforrás, amiből az egész hazai szőlészeti, borászati ágazat táplálkozik. Ha például a huszonkét magyar borvidék bármelyikén régebbi Kárpát-medencei fajtát szeretne valaki telepíteni, hozzánk fog fordulni. Autentikus forrásként kizárólag mi állunk rendelkezésre. Köszönhető ez a kutatóintézetet alapító dr. Németh Mártonnak, aki itt hozta létre a Nagy-Magyarország területéről begyűjtött, közel száz ősi fajtából álló gyűjteményt. A génbank mellett nagyon fontos feladatunk a nyugdíjba vonuló dr. Kozma Pál által a kétezres években elindított nemesítési program működtetése, folytatása. Ennek keretében, a klónszelekciós és keresztezéses nemesítés által újabb és újabb szőlőfajták születhetnek az Intézetben. Ez Magyarország kiemelt nemesítő műhelye és komoly nemzetközi sikereket mondhat magáénak.

 

A szőlők esetében mit jelent pontosan a génbank, aminek a PTE-SZBKI-n belül Ön a vezetője?

Sok ember fejében a génbank hallatán talán a filmekben látott, lefagyasztott majd felengedett minták jelennek meg. A szőlő génbankja ezzel szemben főként szabadföldi fenntartású lehet. Klasszikus szőlőtáblákat kell tehát elképzelni, az említett ezerötszáz tétel mindegyikéből 5-10 tőkével. A karbantartás, megőrzés állandó feladatot ró ránk, a tőkéket ugyanis 30-35 évente mindenképpen érdemes megújítani. Van harminc olyan szőlőfajta, ami az egész világon egyedül a mi génbankunkban található meg.

 

S hogy ez milyen jelentőséggel bír: tűz- és katasztrófavédelem szempontjából Magyarország egyik kiemelt objektumának számítunk.

 

És persze nem csak a megőrzésről, de a folyamatos kísérletezésről, kutatásról is szól a munkánk. A már említett száz Kárpát-medencei fajta 5-10 tőkéjéről, illetve az új nemesítésekből, klónszelekciókból minden évben mikrovinifikációs bortételeket készítünk. A munkánkról, eredményeinkről folyamatosan tájékoztatjuk a szakmát. Tanulmányainkat publikáljuk és tematikus kóstolókat tartunk.

 

Mikor és hogyan válik az Önök munkája a végső felhasználó, vagyis a borfogyasztó számára kézzelfoghatóvá?

Számos új, innovatív fajtánkat beépítették már a szortimentjükbe egyes pincészetek, hogy bort készítsenek belőle. A pinot reginát, a pinot noir karakterű, ám a gombabetegségekkel szemben magasfokon ellenálló, úgynevezett rezisztens fajtánkat Olaszországban is nagy területen telepítik. Említhetem még az Irsai Olivér alternatíva, szintén rezisztens jázminunkat, vagy a merlot tulajdonságaival bíró merlinünket is. Ezeknél már nagyüzemi kísérleteket folytatunk az egyik legnagyobb magyar borászattal, a Varga Pincészettel. De dolgozik már általunk nemesített fajtákkal a szekszárdi Mészáros Borászat, a hajós-bajai Koch Pincészet és a Törley Pezsgőpincészet is érdeklődik a kutatóintézeti új fajták iránt.

 

A Szentmiklós hegyi telepet kik látogathatják? Vannak a nagyközönség számára szervezett eseményeik is?

Előzetes e-mailes vagy telefonos egyeztetés után bárki eljöhet a telepre. Ezzel sokan élnek is, a 2023-as évben több, mint 80 rendezvényünk volt. Tartunk borbemutatókat, tematikus borkóstolókat és igény esetén végigvezetjük az érdeklődőket az intézetben. A nyáron az épület előtt felállított nagy sátrunk pedig esküvőknek, céges rendezvényeknek ad otthont.

 

2023-ban Önnek ítélték oda az Év Agrárinnovátora címet. Melyik projektért kapta az elismerést?

Ez egy többkörös megmérettetés. Első lépésként dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium Agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára jelölt engem. Ezután egy kiválasztási procedúra végén minden kategóriában két jelölt maradt, akiket meghallgatott egy bizottság, majd ennek alapján döntött. Nagyban hozzájárulhatott a jelöléshez az intézetünk által 2023-ban másodszor megrendezett Országos Csemegeszőlő Kiállítás és Verseny, illetve a több, mint 20 új, rezisztens csemegeszőlő fajta állami minősítésre történő bejelentése. Mindkettő komoly szakmai visszhangot kapott, ráadásul ez csak egy szelete a teljes projektnek. Azon dolgozunk, hogy nálunk Pécsen összpontosuljon a csemege szőlőfajták hazai fajtaérték-kutatása és nemesítése.

 

Emiatt is úgy érzem, hogy ebben a díjban minden intézeti kollégám munkájának a méltatása is benne van, a jó eredményeket az igazi csapatmunka hozza.

 

 

A kutatási igazgatói pozíció és a génbank vezetése mellett mivel foglalkozik? Mi az Ön szakterülete?

Bár az utóbbi években ez csak időm kisebb részét teszi ki, fő kutatási témám a növényélettan és a stresszélettan. A szőlő szárazságtűrő-képességével, a különböző környezeti hatásokra adott válaszaival foglalkozom. Ebből írtam a doktori disszertációmat is 2009-ben. Akkor még csak pedzegettük, hogy a klímaváltozás milyen komoly bajokat idézhet elő. Mára viszont az egyik legégetőbb problémává vált. Ez a kutatómunka szoros kapcsolatban áll a génbankkal és a nemesítéssel. Három évre előre tekintve egy idén induló Horizon nemzetközi projektben dolgozunk, ami szintén génbanki kutatásokra és a nemesítésre fókuszál. Sok megoldandó feladat vár rám, illetve ránk.