Milyen borhűtőt vegyünk?

A borhűtő számos paraméterben különbözik a hagyományos hűtőszekrénytől: egy másik berendezés. Ha rászánjuk magunkat a vásárlásra, a kiválasztásig még számos további döntést kell meghoznunk. Ebben segít ez a cikk.

A borok tárolására a pinceépítésnél jelentősen olcsóbb megoldás a borhűtő beszerzése. Persze adódhat a kérdés: minek egy külön gép, ha rendelkezünk hagyományos hűtővel (pláne, ha az elég nagy)? A két készülék között jelentősek a különbségek, és értelemszerűen csak a borhűtőt tervezték kifejezetten arra a célra, hogy a lehető legjobb körülményeket biztosítsa a palackoknak. Ebből kifolyólag eltérő a belső hőmérséklet, a páratartalom és a vibráció is. A borhűtőnek tehát igenis van létjogosultsága, úgyhogy most következzen a bemutatása!

Típusok

Zónák száma szerint: az egyzónás borhűtő belsejében mindenhol ugyanaz az egy hőmérséklet állítható be, a kétzónásnál viszont két különbözőt lehet biztosítani. Mivel a fehér- és a vörösborok ideális felszolgálási hőmérséklete más, jobbak a kétzónás gépek. Természetesen sajnos drágábbak is, hiszen összetettebb a technika.

Méret szerint: a legkisebb elérhető borhűtő hat üveg tárolására alkalmas. A rossz hír az, hogy egy ilyen is több tízezer forintba kerül, hiszen csak a méret más, a technológia és az anyagminőség stb. ugyanaz. A másik véglet a főleg éttermi használatra szánt gép, ami méretre jóval nagyobb lehet akár egy kombinált, fagyasztós hűtőszekrénynél is. Ezekbe viszont 2-300 palack is belefér. Az ár nem a méret mértékével növekszik, ezek a gépek nem kerülnek ötvenszer többe, mint a legkisebbek. Áruk 4-500 ezer forintnál kezdődik.

Az üzembe állítás helye szerint: ahogy léteznek beépíthető fridzsiderek, mosógépek, sütők, úgy beépíthető borhűtők is. Ezek megvásárlásánál persze nagyobb körültekintésre van szükség, és sokat kell használni előtte a mérőszalagot. Az egészen kicsi (maximum tucatnyi palack tárolására alkalmas) borhűtőket súlyukból adódóan a konyhapultra is fel szabad tenni.

Működési elv szerint: megkülönböztetünk kompresszoros és termoelektromos gépet. Előbbiek nagyobb hűtőteljesítményűek, egyenletesebben hűtenek. A nagy palackkapacitású készülékek általában így működnek. A termoelektromos hűtők csendesebbek és gazdaságosabb üzeműek, mivel nincs bennük mozgó alkatrész. Mivel legfeljebb 25-30 fokkal képesek a környezeti hőmérséklet alá hűteni, az extrém meleg kifoghat rajtuk.

Polcok: a (könnyen) kiszedhető, variálható polcokkal szerelt borhűtők előnye, hogy akár állva is tárolhatunk bennük palackokat. Ez többek között a hagyományos eljárással készített pezsgőknél lehet fontos. Ezeket ugyanis életük utolsó szakaszára (értsd: elfogyasztás) már inkább állva szokás előkészíteni.

Legfontosabb tulajdonságok

Hőmérséklet-tartomány: a zónák száma mellett fontos a tartomány, amin belül állítható a hőmérséklet. Elég, ha arra gondolunk, hogy míg egy friss, gyümölcsös fehérbort lehetőség szerint 8-10 Celsius-fokon szolgálunk fel, addig az érettebb, testesebb vörösboroknál a kívánt hőmérséklet felmehet akár 16-18 Celsius-fokra is. Jó kiindulási alap a kiválasztásnál, ha a borhűtő legalább e kettő között állítható.

Páratartalom: a 70 százalék körüli állandó páratartalom létfontosságú, különben a parafa dugó kiszáradhat, és így levegő jut a palackba, ez pedig gyorsítja a bor öregedését. A nagyobb, drágább készülékeket vezérelt páratartalom-szabályozóval szerelték fel. (Arra viszont figyelni kell, hogy az ehhez szükséges műanyag doboz mindig fel legyen töltve vízzel.)

UV-védelem: a közvetlen napfény a hagyományos üvegen keresztül csökkenti a hűtésteljesítményt és a boroknak sem tesz jót. Bizonyos típusokon az ajtóra speciális réteget visznek fel, így csökkentve az UV-sugarak bejutásának esélyét. Mindazonáltal magunk is sokat tehetünk azzal, ha a borhűtőt árnyékos helyre állítjuk.

Vibráció: főleg idősebb boroknál kiválhatnak teljesen ártalmatlan szemcsék, amik üledékként összegyűlnek a palack alján. A dekantálás egyik feladata ezek eltávolítása a bor elfogyasztása előtt. Eleve könnyebb a dekantálási művelet, ha a palackot vibrációmentes környezetben tároljuk. Mint korábban esett róla szó, a nagy átlagot tekintve a termoelektromos borhűtők kevésbé „rázósak”.

Energiafogyasztás: a legtöbb borhűtő energiahatékonyság szempontjából G besorolású, de találni egy-két E, illetve F kategóriájút is. Az egyzónásak általában picivel hatékonyabbak, mint a kétzónásak.

Fotók: Adobe Stock, Magyar Bormarketing Ügynökség,