2025 április 16. / Szabó Edit

Nem kérdés, hogy szükséges a változás - Interjú Gere Andreával

Új elnökséget választott a Pannon Bormíves Céh. A családi pincészeteket tömörítő egyesület legfontosabb pozíciójában dr. Lőrincz Györgyöt Gere Andrea váltja. Az új vezetőt a céh és a borágazat helyzetéről, az egyesület feladatairól és céljairól kérdeztük.

Szerves része vagy az édesapád által indított villányi családi vállalkozásnak: a Gere Attila Pincészete, valamint a Gere Crocus Bor Hotel felügyelete és irányítása egyre inkább a te kezedbe kerül, ráadásul Gere Andrea Skin Care néven szőlőmagra alapozott szépségmárkát is indítottál. Az ember azt gondolná, hogy a családi feladatok mellett ennyi éppen elég egy embernek, te pedig azt is vállaltad, hogy a Pannon Bormíves Céh elnökeként dolgozz a jövőben. Neked hány órából áll egy nap?

Most, hogy mindezt végighallgattam, én se tudom, hogyan felelek meg ennyi kihívásnak. Kemény, nem tagadom. A Pannon Bormíves Céh elnöki tisztségével kapcsolatban már korábban is felmerült a nevem, és akkor éppen a fenti teendőkre hivatkozva mondtam nemet a megtisztelő jelölésre. Sok minden van a vállamon, és add hozzá, hogy a gyerekeim még kicsik, az egyik 3, a másik 5 éves, velük is szeretnék időt tölteni.

Akkor miért mondtál most mégis igent?

Mert közösségi ember vagyok, és az éltet, hogy minél többet tegyek a számomra fontos társadalmi csoportokért. Villányban is igyekszem benne lenni minden közösségi megmozdulásban, mert hiszem, hogy ha együtt toljuk sokak szekerét, akkor a miénk is halad előre. A Pannon Bormíves Céh elismert családi borászok tömörülése, és ezt az egyesületet elnökként képviselni megtisztelő feladat. Felnézek azokra, akik újraélesztették a magyar borkultúrát, akik új alapokra helyezték a hazai borászkodást, és büszke vagyok rá, hogy köztük van az édesapám is. Megértettem, hogy egy ilyen felkérésre nem lehet nemet mondani.

Azért remélhetőleg nem kell mindent egyedül csinálnod, hiszen Thummerer Tamás és Légli Ottó személyében két alelnök is van melletted, ráadásul sok az aktív, fiatal tag a céhben. Számíthatsz rájuk?

Remélem, hogy igen! Légli Ottó mint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa volt elnöke komoly tapasztalatokat hoz a vezetőségbe, de az általad említett fiatalok közül többen is – egyebek közt Gál Tibor, Figula Mihály, Vesztergombi Csaba, Árvay Angelika – jelezték, hogy a munkában is számíthatok rájuk. Mellettük pedig ott vannak a nagy „öregek”, akiknek a tanácsaira mindig érdemes figyelni, szóval bízom benne, hogy nem leszek egyedül.

Ha a Pannon Bormíves Céhre gondolsz, mi jut először eszedbe?

A hős kilencvenes évek, mert akkor indult minden. Számomra akkor helyeződött kontextusba a bor, megtalálva a helyét a gasztronómiában, szép környezetben, gyönyörű ételek mellett, és ne feledjük, hogy az első magyar csúcsborokat a Pannon Bormíves Céh tagjai készítették. Ma is emlékszem, milyen élmény volt látni, hogy a fővárosi vendégek áhítattal hallgatják a vidéki parasztember szavait, mert kíváncsiak annak a családnak a történetére, ahol ilyen borok érlelődnek a pincében. Bennem akkor tudatosult, hogy mekkora értéket teszünk le az asztalra. A céh megalakulása fontos pillanat volt, hiszen a régi barátságok egy formális közösségben manifesztálódtak. Azóta sokat változott a világ, és ha ma már kevesebb energia jut is a nagy beszélgetésekre, a gyökerek ugyanazok, és a közösség olyan érték, amit építeni, frissíteni kell, hogy legyen mondanivalója a mai világ számára is.

Mennyit ad mindehhez hozzá, hogy ez a közösség a szőlő és a bor köré szerveződik?

Ez a lényege, hiszen a természethez való kapcsolódás adja az alapot, ez az értékrendünk origója. Soha nem szabad elfelejtenünk, hogy honnan indultunk, és csak ezt fókuszban tartva lehet messzebbre jutni a megkezdett úton. A bor mint alkoholtartalmú ital napjainkban kihívások elé néz, de számunkra fontos, hogy közvetítsük: az alkohol csupán egyetlen paraméter, ott vannak mellette olyan komplex fogalmak, mint a hagyomány és a kultúra, ami összekapcsol és egy asztalhoz ültet embereket. Mindig ez volt a fő üzenet, és ma is ezt képviseljük, csak az üzenetközvetítés módját kell megváltoztatni.

Mostanában sokan beszélnek arról, hogy új kommunikációs stratégiákra van szükség. Te milyen módszereket tartasz célravezetőnek a megváltozott körülmények között?

Úgy érzem, hogy ma már nem az a jó irány, ha konkrétan a borról beszélünk. Inkább a hozzá kapcsolódó érzeteket kellene átadni. Az embereket minden pillanatban rengeteg impulzus éri, nem szabad sok új információval bombázni őket, ha viszont az életérzést közvetítjük, úgy megy át az üzenet, hogy észre se veszik. Számunkra természetes, hogy a bor a mindennapjaink része, el se tudjuk képzelni az életünket nélküle, de a mai huszonéveseknél máshol van a fókusz. Az igazán jó kommunikációs szakemberek azonban tudják, hogyan vigyék át az üzenetet indirekt módon, hogy a bor a jövőben is a családi, a baráti összejövetelek, a nem hivatalos üzleti étkezések természetes részét képezze.

Mi lesz tehát a Pannon Bormíves Céh új stratégiája?

Ami a múltban jól működött, azt megtartjuk a jövőben is. Fontos a közönséggel való kapcsolattartás, hiszen így válik láthatóvá az összefogásunk, és ennek a hagyományos budapesti Pannon Karácsony ünnepségünk kiváló terepet ad. Arról beszélgetünk, hogy visszatérünk az eredeti elképzeléshez, és csak a szakmai közönséggel találkozunk azon a napon, vagy kinyitjuk az ajtót a nagyközönség számára is, de ezt a döntést hamarosan meghozzuk. Emellett természetesen vannak új ötleteink, jó lenne egy kicsit a nemzetközi kapcsolatainkat is megmozgatni, de ehhez látni kell, hogy valójában mekkora források állnak a rendelkezésünkre.

Miből van egyáltalán pénze a céhnek?

Elsősorban a tagdíjakból, de az eseményeinknek vannak szponzorai, és a karácsonyi ünnepségünk jegybevétele is a közös kasszába ment. Az új elnökség egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy a meglévő és a potenciális támogatókkal tárgyaóasztalhoz ül, és utána már tisztább képet látunk.

Azt mondtad, hogy az új kommunikációs stratégia megalkotásához kiváló szakemberekre van szükség. Megvan már, hogy kiket vontok be ebbe a munkába?

Konkrét személyeket még nem mondhatok, de meggyőződésem, hogy merni kell olyan szakembereket bevonni, akik nem feltétlenül a bor környezetéből jönnek, tehát úgy néznek a borra, ahogyan azok az emberek, akiket meg szeretnénk szólítani. Én nyakig benne vagyok, másról sem szól az életem, nem látok ki belőle, tehát kell a külső szem. Egyébként be kell vallanom, hogy élvezem ezt a munkát, nagyon izgalmas a bort más nézőpontból vizsgálni, mint ahogyan eddig tettük. Nem kell mindenkinek szakmázni, dűlőről, talajról beszélni, mert ezzel sokakat elijesztünk, úgy kell beszélni, hogy más is megértse. És utána már jöhet a szakmai sajtó, mert mindig lesznek olyanok, akik szeretnek a dolgok mélyére ásni, a nagyközönséget azonban egyszerűbb, hétköznapibb módon, az érzetek szintjén kell megszólítani.

Az utóbbi évek újítása, hogy egyetemeken, főiskolákon kreditet érő tantárgyként tanulható a magyar borkultúra. Véleményed szerint ez célravezető megoldás? Ezen a módon valóban orientálhatjuk a fiatalokat?

Meggyőződésem, hogy igen. Az edukáció fontos, és ezek az egyetemisták lesznek majd azok, akik később magabiztosan rendelnek bort egy üzleti vacsorán, tudják, hogyan fogják meg a poharat, és ismerik a kulturált borfogyasztás szabályait. Márpedig azok szemében, akik ezen a kultúrán nőttek fel, ez értékmérő lehet. Ez a tantárgy tehát nemcsak azért jó, mert krediteket kapnak érte a hallgatók, hanem azért is, mert hasznos, naprakész tudást ad át, és akik részt vettek egy ilyen kurzuson, meg fogják találni az értéket és a szépséget egy palack borban.

A Pannon Bormíves Céh az ország legfontosabb családi pincészeteit tömöríti. Az egyesület vezetőjeként mi a víziód? Mit vársz, mit szeretnél elérni?

Ha meg tudunk újulni úgy, hogy a mai világ számára is képesek legyünk érdekeset, izgalmasat mondani a borról, olyasmit, amire az emberek felkapják a fejüket, akkor elértem a célomat. Ehhez viszont kell a teljes tagság egyetértése és támogatása, tehát olyan stratégia mentén kell dolgoznunk, amivel mindenki azonosulni tud. Nem kérdés, hogy szükséges a változás, de ez csak konszenzusok mentén mehet végbe. Ha megy, akkor ez egy sikersztori lesz.