2021 május 26. / Geri Ádám
Kevés pince mondhatja el magáról, hogy kapott nevet és még kevesebb, ahol ez a név gyakorlatilag fogalommá vált a borszeretők körében. A Hétszőlő Szőlőbirtoknak a Tokaj város főterén található Rákóczi Pincéje ilyen. A pince nem véletlenül kapta nevét a Rákócziaktól, a fejedelmi család több tagja is birtokolta Tokaj városát a 17. században és a pince első írásos említései is ehhez az időszakhoz köthetők. A „Palota”, vagyis a pince és a fölötte tornyosuló udvarház története mindazonáltal még korábbra nyúlik vissza. Közvetlen szomszédja, a 13. században már biztosan meglévő római-katolikus templom okán a szakemberek feltételezik, hogy a keskeny és mélyebben fekvő járatok szintén középkori eredetűek.
Az pedig szinte egészen biztos, hogy a komplexumhoz tartozó lovagteremben, a borvidék legnagyobb földalatti termében került sor 1526-ban Szapolyai János királlyá választására.
A 17-18. században itt bonyolódik a tokaji borkereskedelem jelentős része, ezt számos korabeli oklevél, ábrázolás igazolja. Ez a gazdag múlt elevenedik meg azok számára, akik vezetett borbemutatók, egyéb boros rendezvények, esetleg egy esküvő keretében eljutnak a Rákóczi Pincébe. Fölötte az Udvarház hangulatos borteraszával kiváló helyszín egy nyári fröccsözésre. A komplexum nyáron minden nap, tavasszal és ősszel hétvégén tart nyitva, egyéb időpontokban telefonos ügyeletet biztosítanak a Hétszőlő munkatársai (telefonszám a kapun látható, de előre is lehet egyeztetni a borászat elérhetőségein).
„Nagy-Eged hegyet nem szabad semmivel sem összehasonlítani, mivel teljesen egyedi. Burgundiát sem hasonlítják más borvidékekhez, mert etalon. A Nagy-Eged-hegy is ilyen.” Dr. Rohály Gábor nemzetközi borakadémikus szavai egyáltalán nem túlzóak.
Miközben hazánkban nemigen találni szőlőt 350 méter felett, az egri Nagy-Eged hegyen 500 méteres magasságban is szüretelnek.
További különlegessége a területnek, hogy miközben a borvidék szinte teljes egészében vulkanikus eredetű, itt az alapkőzet üledékes mészkő. A hegy 3 óra alatt oda-vissza megmászható az Eger belvárosától 4 km-re induló természet- és tájismereti tanösvényen. A természetvédelmi területet bejárva gazdag állat- és növényvilággal találkozhatunk, a tetőről pedig páratlan panoráma tárul elénk Egerre, a Bükkre, tiszta időben pedig még a Mátrát és a Tisza-tó csillogó víztükrét is látni. A visszaút a déli oldalon, szőlőskertek között vezet, a nehéz körülmények és a különleges adottságú termőterület okán egyedi látványt nyújtanak a megkülönböztetett gonddal művelt tőkék. Nem része a tanösvénynek, de nem lehet eltéveszteni a Mária szobrot, érdemes tenni egy kitérőt. Mivel a lankákon nincsenek présházak, pincék, aki bort is szeretne kóstolni ezekről az ültetvényekről, annak szervezett program után kell néznie. Többek között a Kovács Nimród Borászat, a Thummerer Pincészet, a Bukolyi Marcell Organic Wines, valamint a St. Andrea Szőlőbirtok és Pincészet rendelkezik itt szőlővel, közülük utóbbi idén nyáron többször is felviszi az érdeklődőket a
A 22. kerületben, vagyis Budafokon, a központtól mindössze 1 km-re található a Soós István Borászati Technikum és Szakképző iskola tangazdasága a hozzá tartozó szőlőskerttel.
Ennek a 4 hektáros területnek köszönhetően Bécs mellett az európai fővárosok közül még Budapest mondhatja el magáról, hogy határain belül hivatalosan szőlőtermesztés és borkészítés zajlik.
Hétköznapokon munkaidőben, illetve rendezvények idején sétálhatunk a kertben, a mintaboltban pedig bort vásárolhatunk. Ha már ellátogatunk Budafokra (ami egyébként nem egy nagy kirándulás, több BKV-járat is megy oda), ne érjük be ennyivel, számos további borászat rendelkezik itt pincével, a Törley Pezsgőpincészet látogatóközpontja szintén tartalmas szórakozást ígér.
Legalább egy fénykép erejéig talán már minden borrajongó találkozott a pincefalu fehérre meszelt, fűzétként egymásba kapaszkodó présházaival. 24 utcában összesen 1200 van belőlük Hajóson, mintegy tucatnyi szinte egész évben várja a turistákat palackos boraival. Ha mindet kipipáltuk, nézzünk át a szomszédos Császártöltésre, ahol további 600 pince vár ránk.
A Soproni borvidék, egyben Magyarország egyik legérdekesebb boros színfoltja az alpokaljai Cák falu melletti gesztenyésben elterülő pincesor. A 19. században épült mintegy 20 hófehérre meszelt, zsúpfedeles présházból nyolcat a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága korábban felújított, ezek ma skanzenként üzemelnek. Bár a filoxéravész után az épületekben a szőlőt felváltotta a gesztenye, manapság újra a bortermeléssel kapcsolatos tárgyak, többek között prések, hordók és kádárszerszámok kapnak itt helyet. Maga a pincesor bármikor megtekinthető, a házakba bemenni tavasztól őszig lehet, bent lehetőség van a helyi borok megízlelésére, sőt, csoportoknak a cáki gazdák szívesen tartanak bővebb kóstolót is a mesébe illő kulisszák.
Forrás: Kőszegi Bor (www.koszegibor.hu)
Több bormúzeum is működik Magyarországon, ám az egyik legrégebbi és legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező kétségtelenül a villányi. A tárlatnak otthont adó épület 300 éves, volt többek között Teleki Zsigmond híres szőlőnemesítő tulajdonában is, az első világháború vége óta funkcionál bormúzeumként. A több száz tárgy a szőlőtelepítéstől a növényvédelmen át a palackozásig mutatja be a borkészítés mikéntjét, történetét. A szó szerint legnagyobb látványosság a 3,5 tonnás francia félautomata palackozó az 1940-es évekből. Külön említést érdemelnek még a 19. századi faprések, amikből komoly gyűjtemény jött össze. Mivel a múzeumot a Gál Pince gondozza, gyarapítja, a látogatást természetesen méltóképpen le tudjuk zárni egy borkóstolással, a borvidéken kuriózumnak számító ürmöst is kipróbálhatjuk akár. Egész évben nyitva tartanak, csoportoknak az ingyenes idegenvezetés miatt érdemes előre bejelentkezniük.
Kutatói szemmel az alkoholmentesített bor érdekes téma!
Óda a löszhöz
Gál Tibor a Borászok Borásza!
Életelixír: bor az aszú felett
A Csipkerózsika-álom vége?
Pápák és borok
Borozás a kéktúra útvonalán
Bor és természet: Folly Arborétum
